A várakozásoknak megfelelően nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament második időközi jelentését „Magyarország jogállamiságának tartós aláásásáról és az uniós értékek folyamatos megsértéséről”. Az EP határozott fellépést követel a tagállamoktól, az Európai Bizottságot pedig az összes magyar forrás befagyasztására szólítják fel.
Úgy tűnik, az Európai Parlamentben már nincs középút, ha Magyarországról van szó. A magyar jogállamiságról szóló legújabb vitában kíméletlenül egymásnak estek a képviselők, és a Néppárt visszahúzódásának köszönhetően az Orbán-párti és az Orbán-ellenes felszólalások nagyjából kiegyenlítették egymást. Az EUrologus köszönetet mond Dömötör Csaba fideszes képviselő dokumentarista tevékenységéért.
Két csomagot mutatott be az Európai Bizottság, amelyek célja az európai társadalmak demokráciájának erősítése. Az európai demokráciapajzs és a civil társadalomra vonatkozó uniós stratégia intézkedéseket tartalmaz a demokratikus rendszerek kulcsfontosságú pilléreinek védelmére. Szabad emberek, szabad és tisztességes választások, szabad és független média, élénk civil társadalom és erős demokratikus intézmények – ez áll a javaslatok középpontjában.
David Pressman volt amerikai nagykövet a Time magazinba írt véleménycikkében mutatta be, hogyan fakad Orbán és Trump világképéből a függetlenség fogalmának felszámolása. A cikket Orbán Viktor washingtoni látogatása elé időzítették.
Hamarosan újabb jelentésben marasztalja el az Európai Parlament a magyar kormányt, a dokumentum tervezetéről szerdán szavaz az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE). Az EUrologus áttanulmányozta a tervezetet. A Fidesz nem kérte a szöveg módosítását.
A tankönyvek a társadalom tükörképét jelentik, a diktatúrákban azonban arra szolgálnak, hogy legitimálják a hatalmat – magyarázta Eckhardt Fuchs, a Braunschweigi Műegyetem Történeti és Összehasonlító Neveléstudományi Tanszékének professzora a Die Zeitnak adott interjúban.
Az Egyesült Államok csaknem 250 éven át támogatta a világban a szabadságot és az egyenlőséget, még akkor is, ha időnként nem felelt meg a saját ideáljainak, ám ennek immár vége. Így értékeli a csaknem 170 éves The Atlantic munkatársa, a Pulitzer-díjas történész-újságíró.
A Media and Journalism Research Center igazgatója a Le Monde-ban megjelent kommentárjában azért hozza fel a magyar valóságot, hogy megmutassa: milyen veszély fenyegeti a világban a tömegtájékoztatást, és mi van akkor, ha a sajtó a hatalmat szolgálja, és nem a polgárokat. Azt emeli ki: meg kell akadályozni, hogy egy szűk, befolyásos kör kisajátítsa a médiát.
Trump hasonlóképp igyekszik megszilárdítani hatalmát és megbüntetni ellenségeit, ahogy azoknak az országoknak a vezetői teszik, amelyekben visszaszorul a demokrácia.
Az elmúlt két évtizedben felére csökkent a szabad társadalmakban élők aránya. A helyzeten nem segít, hogy Donald Trump szereti az autokratákat – írja a neves elemző, Hal Brands a Bloombergen.
Jonathan Schlefer a Politicóban arról ír, hogy bármilyen veszélyes is a helyzet, van három fő ok, ami miatt az Egyesült Államokban nem sok esélye van egy autokrácia létrejöttének.
Száz éve született Vitányi Iván. A tudós-politikus emléke előtt konferencián tisztelegtek, az előadások és sok más érdekesség a Mozgó Világ Kiadó jóvoltából most kötetbe szerkesztve is megjelent, benne a HVG munkatársa, Farkas Zoltán írásával. Az Arcképvázlat – elvi keretben című megemlékezést most itt is olvashatják, négy epizódot mesél el a 97 éves korában elhunyt Vitányi Iván és a szerző életéből.
Az ellenzéki pozíció könnyűségére és a kormányzás terheire figyelmeztetett Rafal Trzaskowski az ötödik Budapest Fórumon szerdán. A lengyel politikus szerint az önkormányzatok és a civil szervezetek lehetnek a demokrácia és a jogállam bástyái.
Joseph Stiglitz aggódik, szerinte a jogállamiság veszélyben van, és „maffiózó gazdaság” van kialakulóban. A Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban a professzor egyebek közt arról beszélt, hogy különösen veszélyesek Trump támadásai a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve ellen.
Volt idő, amikor Orbán Viktor a nyugati szövetségeseivel tartott, és segédkezett Szlobodan Milosevics diktatúrájának megbuktatásában. Ma már azonban az orosz érdekek megtestesítőjeként az autokrata szerb vezetést támogatja.
Mindenki csak áll és nem tesz semmit. Európa már az első vizsgán megbukik. Nem alakít ki ugyanis védvonalat az új tekintélyelvűség és az imperializmus ellen.
Peter R. Neumann és Richard C. Schneider hat ország példáján analitikus pontossággal mutatja be, hogyan erodálódik belülről a parlamentarizmus, és mi segíti a populistákat ebben a folyamatban.
A partner-, illetve párválasztás esetén a politikai meggyőződés csak sokadik a szempontok között. Azonban az együttélés során már konfliktusok adódhatnak abból, hogy ki melyik párt irányába húz, például a hírek értékelése szempontjából. Amerikai kutatók ezzel kapcsolatban végeztek vizsgálatokat.
Orbán a demokratából autokratává válás egyik prototípusa – így mutatja be az Oxfordi Egyetem két tanára azt a pályát, amelyet a magyar kormányfő járt be, miután messzire tekintő politikusból a tekintélyuralom hirdetője lett. Trang Chu, illetve Tim Morris a független, nonprofit honlapok hálózataként működő The Conversation nevű oldalon tette közzé elemzését.
A civil társadalom, a demokratikus rendszer létrejöttében 1984-től jelentős szerepet vállaló Soros Alapítványt a regnáló hatalom rendre a célkeresztjébe állította. A Blinken OSA Archívum most közzétett dokumentumai azonban mindennél beszédesebbek.
