Áttörés a CERN-ben: sikerült aranyat csinálni az ólomból
Nagyon kevés arany nagyon rövid időre, de ez így is nagyon nagy siker – komoly eredményről számolt be a CERN, melynek során ólmot sikerült arannyá „változtatni”.
Nagyon kevés arany nagyon rövid időre, de ez így is nagyon nagy siker – komoly eredményről számolt be a CERN, melynek során ólmot sikerült arannyá „változtatni”.
Három új „egzotikus részecskét” sikerült megfigyelni a svájci nagy hadronütköztetőben (LHC), amelyben háromévnyi szünet után kedden végezték az első kísérletet.
Újraindult pénteken a világ legnagyobb kutatóberendezése, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetője (LHC). A 2018-ban kezdődött karbantartás célja a berendezés továbbfejlesztése volt.
Új kísérlettel bővül az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) programja. A Faser (Forward Search Experiment) kísérletben könnyű, extrém gyenge kölcsönhatású új részecskékre vadásznak majd, amelyek tanulmányozására eddig azért nem volt mód, mert az LHC négy nagy detektora nem tudja felismerni őket.
Minden eddiginél hatalmasabb, 100 kilométeres, gyűrű alakú hadronütköztető építését tervezi a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet).
Leállítják hétfőtől a világ legnagyobb kutatóberendezését, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC). A világ legnagyobb részecskegyorsítóját két éven át karbantartásnak vetik alá, és továbbfejlesztik.
Belső vizsgálatot indítottak a nagy hadronütköztetőnek otthont adó Európai Nukleáris Kutató Szervezetben (CERN) az intézmény udvarán készült, emberi áldozat bemutatását utánzó "videótréfa" miatt.
Rövid időre megbénította a Genf melletti nagy hadronütköztetőt (LHC) egy menyét.
Március 21-én keletkezett rövidzárlat a mágneses rendszerben, most egy apró fémdarabot el kell távolítani az egyik mágnes közeléből, mielőtt elindítanák a protonnyalábot. Ha ennek eltávolítása egyszerűen kivitelezhető, akkor csak néhány napot csúszik az LHC újraindítása. Ha nem, akkor a javítás és a gép bemelegítése öt hétig is eltarthat.
Családokat is várnak a CERN-be, ahol a félnapos program keretében magyar fizikusok, mérnökök avatják be a műhelytitkokba a kíváncsiakat, és elviszik őket igazi kutatólaboratóriumokba is.
A téli leállás után csütörtöktől rekord nagyságú energián kezdődött meg a protonnyalábok ütköztetése az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC) - olvasható a CERN honlapján.
Proton-proton ütközések során új fizikai jelenséget, a keletkező részecskék közötti kapcsolatok különleges fajtáját figyelték meg a kutatók az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) egyik legnagyobb kísérletében; a felfedezésnek Veres Gábor, az ELTE Atomfizikai Tanszéke adjunktusa személyében magyar kutató is részese.
Jövő kedden kísérlik meg első ízben a protonnyalábok ütköztetését minden eddiginél magasabb energiaszinten az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC), ám akár napokba is beletelhet, míg a próbálkozásokat siker koronázza - jelentette be kedden közleményben a CERN.
Újraindították vasárnap a világ leghatalmasabb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC).