szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Március 21-én keletkezett rövidzárlat a mágneses rendszerben, most egy apró fémdarabot el kell távolítani az egyik mágnes közeléből, mielőtt elindítanák a protonnyalábot. Ha ennek eltávolítása egyszerűen kivitelezhető, akkor csak néhány napot csúszik az LHC újraindítása. Ha nem, akkor a javítás és a gép bemelegítése öt hétig is eltarthat.

Egy apró üzemzavar néhány nappal vagy akár hetekkel is késleltetheti az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) e hétre tervezett újraindítását. A CERN szerdai közlése szerint március 21-én keletkezett rövidzárlat a mágneses rendszerben. Arnauld Marsollier, a szervezet szóvivője kifejtette, hogy egy apró fémdarabot el kell távolítani az egyik mágnes közeléből, mielőtt elindítanák a protonnyalábot. Ha ennek eltávolítása egyszerűen kivitelezhető, akkor csak néhány napot csúszik az LHC újraindítása. Ha nem, akkor a javítás és a gép bemelegítése öt hétig is eltarthat.

A hiba a gép olyan szektorában lépett fel, amely mínusz 271 Celsius fokra van lehűtve. A részecskegyorsító mágnesei ilyen alacsony hőmérsékleten válnak szupravezetőkké, tehát szinte ellenállás nélkül vezetik az elektromosságot. Az LHC rendelkezik a világ legnagyobb hűtőrendszerével.

A késés minimális hatással van csak a tudományos kutatásokra, 2015-öt ugyanis annak szentelték a kutatók, hogy ellenőrizzék a két évig tartó leállás után újraindított gép teljesítményét. A kutatásokat a tervek szerint 2016 és 2018 között végzik.

MTI / EPA / Andy Rain

Frederick Bordry, a CERN részecskegyorsítóért felelős vezetője korábban elmondta, hogy a szinte teljesen megújult LHC-ben immár nyalábonként 6,5 teraelektronvolt (TeV), összességében tehát 13 TeV energián ütköztetik majd a protonokat a korábbi 8 Tev helyett (1 TeV - ezermilliárd elektronvolt). A 27 kilométeres, föld alatti gyűrűben négy ütközési pont van, a protonnyalábok csaknem fénysebességgel száguldanak a részecskegyorsítóban. Az ütközésekről a CERN nagy teljesítményű számítógépei és különleges kamerái a jövőben másodpercenként 40 millió felvételt fognak készíteni az eddigi 20 millió helyett.

A CERN és a hadronütköztető eddigi legnagyobb sikere a Higgs-bozon felfedezése volt. A szervezet 2012-ben közölte, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésükre ahhoz, hogy kijelenthessék, megtalálták a többi részecske tömegéért felelős "isteni részecskét".

A tudósok a jövőben elsősorban a világegyetem 95 százalékát alkotó, még mindig ismeretlen sötét anyag és sötét energia feltérképezésével akarnak foglalkozni.

És akkor számlaképes nagymama zöldségvásárláshoz olcsón kiadó

És akkor számlaképes nagymama zöldségvásárláshoz olcsón kiadó

Kína négy műholddal nyomná le a több ezerrel próbálkozó Musk-rendszert

Kína négy műholddal nyomná le a több ezerrel próbálkozó Musk-rendszert

Egy optimista olvasata van a Trump-Zelenszkij veszekedésnek, és még az is nyomasztó

Egy optimista olvasata van a Trump-Zelenszkij veszekedésnek, és még az is nyomasztó

Rekordösszeget érnek el idén az állam kamatkiadásai

Rekordösszeget érnek el idén az állam kamatkiadásai