Hosszú évek, sőt évtizedek óta lép fel Kína az elsivatagosodás ellen. Ennek egyik nagyléptékű projektje a világ egyik legszárazabb helye, a Takla-Makán homoksivatag szélére telepített erdő. Bár kezdetben voltak fenntartások, legutóbb már komoly kutatások is bizonyították a tömeges faültetés sikerét.
A klímaválságról egyre nehezebb úgy beszélni, hogy az megüsse az ember ingerküszöbét, esetleg őszintén elgondolkodtasson, cselekvésre késztessen. Miközben a környezet pusztítását sokan közvetlenül tapasztalják meg a saját bőrükön, és ők egy pillanatra sem tudják figyelmen kívül hagyni életterük radikális megváltozását. A szerdán kezdődő 20. Verzió Filmfesztiválról most négy olyan dokumentumfilmet ajánlunk, amely szerintünk a klímaváltozással kapcsolatban nagy szemléletformáló erővel bír.
Idén több térségben már az 1971 óta eddig legaszályosabb 2003-at is lepipálja a száraz napok száma, derült ki az ELTE meteorológusainak kutatásából, akik összevetették az elmúlt 50 év adatait. Azt is megállapították, hogy 1990 óta egyre gyakoribbak a súlyosan aszályos évek, és ez még tovább fokozódik, ha nem csökkentjük a kibocsátást.
Ha a jelenlegi mértékben nő tovább a Föld átlaghőmérséklete, akkor ötven éven belül 3,5 milliárdnyian leszünk, akiknek a lakóhelye elviselhetetlenül túlmelegszik.
A szakemberek legújabban a földi élet kialakulásában is szerepet játszó metánnal riogatják a klímaváltozás veszélyeire fogékonyakat. Azonban e gáz kapcsán kialakult felmelegedési hisztéria korántsem olyan megalapozott, mint hinnénk.
A világ országainak eddigi vállalásai az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére nem elegendők a klímaváltozás elleni hatékony küzdelemhez - ezt állapította meg Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke vasárnap.
