Körülbelül 337 ezer négyzetkilométeren terül el a világ egyik legszárazabb része, a Takla-Makán homoksivatag. Igazi katlanról van szó: magas hegyek veszik körül, amelyek az év nagy részében megakadályozzák, hogy a nedves levegő elérje a sivatagot, a legtöbb növény számára zord körülményeket teremtve. Nem véletlen, hogy „biológiai űrként”, hiperszáraz környezetként emlegetik ezt a területet.
1978-ban Kínában bevezették a Három Északi Védőöv Programot, egy hatalmas ökológiai mérnöki projektet, amelynek a célja az elsivatagosodás lassítása volt. A „Nagy Zöld Fal” néven is ismert projekt célja az volt, hogy 2050-re több milliárd fát ültessenek a Takla-Makán és a Góbi sivatag peremén. Azóta több milliárd fát ültettek el a régióban, létrehozva egy hatalmas zöld övet a sivatag körül. 2024-re be is fejezték a Takla-Makán növényzettel való körülkerítését.
https://hvg.hu/tudomany/20241216_kina-erdotelepites-elsivatagodas-kinai-nagy-zoldfal
A projektet azonban kétkedő hangok is kísérték, a legújabb kutatások viszont egyértelműen alátámasztják a sikerességét. A PNAS folyóiratban megjelent tanulmány részletezi, ahogy a kutatók 25 évnyi földi megfigyelést és műholdas adatokat elemeztek. Ezek a csapadékot, a növényzetborítást, a fotoszintézist és a szén-dioxid-áramlást követték nyomon a Takla-Makán környékén. Belefoglalták a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) Carbon Tracker programjának modellezési adatait is, amely a globális szénforrásokat és -nyelőket térképezi fel.
Az eredményeik a növényzet folyamatos terjeszkedését és a szén-dioxid-megkötés növekedését mutatják a sivatag peremén, amelyek időben és térben is összhangban vannak a Nagy Zöld Fal növekedésével. Összességében kiderült, hogy a sivatag peremén burjánzó növényzet több szén-dioxidot nyel el, mint amennyit a sivatag kibocsát, ami azt jelenti, hogy a Takla-Makán stabil szén-dioxid elnyelővé alakulhat át. Ez pedig óriási jelentőségű, ugyanis az ilyen elnyelők kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás lassításában.
A kutatók szerint a Nagy Zöld Fal elsivatagosodás lassítására való képessége továbbra sem tisztázott, de szén-dioxid-elnyelőként betöltött szerepe „értékes modellként szolgálhat más sivatagi régiók számára”. Kína ez irányú erőfeszítései megmutatták, hogy még a Föld legkopárabb pusztaságait is be lehet vonni a klímaváltozás elleni küzdelembe.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
