Kisebbfajta vallási reneszánsz jellemezte az elmúlt éveket: Ferenc utóda, a XIV. Leó néven trónra lépő amerikai Robert Francis Prevost majdnem másfél milliárd embernek lesz a pápája. HVG-Ténytár.
Csaknem 2500 magyar vallotta magát szkítának a népszámláláson (sőt, néhányan közülük fegyveres puccsot is előkészítettek). Megtudhatjuk, mi volt túlélésük titka, miért kiemelkedőek a tolatásban, valamint, hogy egy csoportjuk, a jet-szkíták a Kaszpi-tengeren keresztül vándoroltak ide. Felmerül a kérdés, miért jó, ha valaki kisebbségnek vallja magát Magyarországon, hisz az tiszta szívás. Bónuszként még érdekességet is megtudhatunk Litkai és KAP bonyolult rokonságáról.
240 éve írták össze első ízben Magyarország lakosságát. Vagy 155 éve. Akárhogyan is, az első cenzusok meglepetéseket és ma már szokatlan kérdéseket tartogattak – felidézzük az akkori viszonyokat a 2022. évi, utolsó „hagyományos” népszámlálás kapcsán.
Van egy igazi felfutó idegen nyelv is a 2022-es népszámlálás adatait áttekintve. HVG-ténytár.
Milyen a magyar középosztály? Igencsak szomorú képet kapunk, ha a népszámlálásból és a jövedelmi statisztikákból próbáljuk erre összerakni a választ: aki már nem nélkülözésben él, és probléma nélkül ki tud fizetni egy egyszeri váratlan kiadást, az gyakorlatilag ott van a társadalom közepén. A nyelvtudás vagy a diploma nem alapkövetelmény, és arról is csak a középosztálybeliek egy szűk rétege álmodozhat, hogy egy 2000 után épült házban lakjon.
Egészen pontosan az ilyen idős férfiak száma esett vissza drasztikusan, nemcsak a tíz évvel ezelőtti, hanem a húsz évvel ezelőtti adatokhoz képest is.
Két nyugat-magyarországi megye arra bizonyíték, hogy még dübörgő gazdaság sem kell ahhoz, hogy az elfogadható életszínvonal Nyugat-Európából is bevándorlókat vonzzon Magyarországra. Ázsiából ötször annyian érkeznek, mint 20 évvel ezelőtt.
Bő százezerrel kevesebben vallották magukat cigánynak a 2022-es cenzuson, mint 11 évvel előtte, így hivatalosan a harmadával csökkent a számuk. Meghaltak, elköltöztek, vagy csak elhallgatták, amit korábban még vállaltak? A válasz összetett.
Nagyot csökkent a magyarországi nemzetiségek létszáma, cigánynak például már kevesebb, mint 210 ezren vallják magukat. Nem mindenhol estek a számok, a magukat ruszinnak vallók száma például megduplázódott, de jóval többen vannak a szlovének is 2011-hez képest.
A felekezetekhez tartozók csökkenése nem feltétlenül jelenti a vallásosság azonos mértékű csökkenését. A népszámlálás vallási adatairól a Convivence Vallási Pluralizmus Kutatócsoport vezetőjét, a téma szakértőjét kérdeztük.
A kereszténységet politikai védjegyként használóknak azzal kell szembesülniük, hogy tíz év alatt milliós nagyságrendű az emberveszteség és kisebbségbe kerültek azok, akik magukat valamelyik felekezethez tartozónak vallják.
A nyugalmazott váci megyéspüspök szerint a hívek csökkenésével akár meg is tisztulhat kicsit az egyház.
Budapest és a vidék néha szinte mintha nem is ugyanaz az ország lenne – legalábbis a köztudatban biztosan ez a kép él, és a legtöbb választási térképre ránézve is ezt gondolhatjuk. Megnéztük a 2022-es népszámlálás szerdán kiadott számai között, mekkora a különbség főváros és vidék között, és bizony, óriási.
Megnéztük a nyelvtudásról szóló népszámlálási statisztikákat.
A városi lakosság jóval nagyobb mértékben használja haladóbb szinten a számítógépet, mint a községekben élők.
Vélhetően mind a kormányoldal, mind az ellenzéki világ marad a megszokott szövegpaneleknél, amikor a keresztény hívők számának további hazai csökkenését értékelik. Pedig fontos volna, hogy a kereszténység jövőjéről való közös gondolkodást kiemeljük az uralkodó politikai beszéd közegéből és sémáiból, írja szerzőnk. Vélemény.
334 ezerrel kevesebben élnek az országban, mint a legutóbbi népszámlálás idején. 2011-hez képest óriásit esett a vallásos emberek száma, nemzetiséghez tartozónak is sokkal kevesebben tartják magukat.
A KSH bemutatta a népszámlálás lakásadatait, kiderült, hogy az agglomerációkba és a Balatonhoz költöznek az emberek, és ugyanannyian élnek vályogházban, mint panelban.
A tavalyi népszámlálás részletes adatai azt mutatják, hogy két cenzus között még sosem fogyatkozott ennyit a magyar népesség Szerbiában. Szabadkán most először kerültek kisebbségbe a magyarok. Legnagyobb pártjuk, a Fidesz-szövetséges VMSZ nem tartja felelősnek sem magát, sem a kettős állampolgárság intézményét a történtekért.
A magyar nemzetiségűek száma tavaly év végén 184 442 volt.
