Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Elkészült a KSH a tavalyi népszámlálás teljes körű feldolgozásával, a végleges adatokat sajtótájékoztatón mutatták be.
2022. október 1-jén a lakosság száma 9 603 634 fő volt, 334 ezerrel kevesebb, mint a legutóbbi, 2011-es népszámlálás idején. Eközben a társadalom öregszik: amíg 2011-ben még csak 41,5 év volt az átlagéletkor, most már 43,1 év.
A nők 73 százaléka vállalt gyereket. 23 százalék egyszer szült, 35 százaléknak két gyereke van, 18 százaléknak három vagy több.
A lakosság 60 százaléka válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen a vallása. Tizenegy éve még 3 millió 871 ezer fő vallotta magát katolikusnak, most már csak 2,9 millióan. Közülük a római katolikusok száma 3,69 millióról 2,6 millióra csökkent. Míg korábban a magukat egyházhoz tartozónak vallók 71 százaléka volt katolikus, most már csak 50 százalék mondta ezt. A reformátusok aránya 21-ről 16 százalékra csökkent, míg evangélikusnak 4 után már csak 3,5 százalék mondta magát. A válaszadók 27 százaléka mondta azt, hogy nem vallásos.
A Magyar Nemzet rákérdezett, igazat írt-e a hvg.hu, amikor azt írtuk, hogy 50 százalék alá csökkent a magukat vallásosnak mondók aránya. „A vallási kérdés elég magas nemválaszolási aránnyal működött. Az, hogy a lakosság 40 százaléka nem válaszolt erre a kérdésre, kicsit megnehezíti az adatok értékelését, a válaszolók 73 százaléka vallásosnak mondta magát.
Ha a teljes lakosságot nézzük, amibe a nem válaszolók is beletartoznak, akkor a vallásosak aránya valóban egy 50 százalék alatti érték”
– mondta el Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője.
Fábri György: "Keresztény Magyarország" 43 százaléknyi kereszténnyel – hogy lehet ezt feldolgozni?
Vélhetően mind a kormányoldal, mind az ellenzéki világ marad a megszokott szövegpaneleknél, amikor a keresztény hívők számának további hazai csökkenését értékelik. Pedig fontos volna, hogy a kereszténység jövőjéről való közös gondolkodást kiemeljük az uralkodó politikai beszéd közegéből és sémáiból, írja szerzőnk. Vélemény.
2022-ben a lakosság 22 százalékának volt diplomája – a legiskolázottabb helyek Budapest I., II. és XII. kerülete, valamint Telki. További egyharmad jutott el az érettségiig, míg azoknak az aránya, akik az általános iskolát végezték el, vagy még azt sem, 23 százalékra csökkent.
A nemzetiséghez tartozásról szóló kérdésre a megkérdezettek 86 százaléka válaszolt. A legtöbben, 210 ezren romának mondták magukat, de ez is 105 ezerrel kevesebb, mint 2011-ben. Német nemzetiségűnek 143 ezren mondták magukat, ami 42 ezerrel kevesebb az előző népszámlálás adatánál. Szlováknak 30, románnak 28, ukránnak 25 ezren érzik magukat (itt 35, 35, illetve 7 ezer volt a szám legutóbb, vagyis az ukránok lettek az országban sokkal többen).
2022-ben 218 ezer külföldi állampolgár élt Magyarországon, háromnegyedük európai. Kiemelkedő példaként említették Rajkát, ahol a lakosság 70 százaléka külföldi, zömében szlovák állampolgár.
Az egészségi állapotról a megkérdezettek háromnegyede válaszolt: 1,7 millióan mondták azt, hogy van valamilyen tartós betegségük, 639 ezren azt, hogy az egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, illetve 270 ezren élnek fogyatékossággal. 109 ezren vannak, akik mind a három csoportba beleszámítanak.
Minden harmadik háztartásban egyedül él valaki. 2022-ben száz háztartásban 235 ember élt, ez gyakorlatilag stagnálást jelent a 2011-es 236-hoz képest.
