A kormány döntött, hogy plusz forrást kap az alapellátás – így szól a kormányzati portál múlt heti híre. A közlemény szerint a háziorvosok, védőnők, a társadalombiztosítóval szerződött fogorvosok sem maradnak ki abból a jövedelempótlékból, amelyet kórházban, illetve szakrendelőkben dolgozó kollégáik augusztusban már megkaptak. Igaz, nekik nem jár visszamenőleg és majd csak novemberben érkezik az első plusz pénz: pontosan egymilliárd forinttal nő az év utolsó két hónapjára szóló járandóságuk.

Nyoma sincs a megtakarításnak

A múlt hét pénteki Magyar Közlönyből az is kiolvasható, hogy a „plusz pénz” előteremtéséhez kissé átrendezték az Egészségbiztosítási Alap ez évre szóló előirányzatát. A kormányrendelet újabb 5 milliárd forint „felesleget” talált a fekvő- és járóbeteg-ellátásra szánt idei költségvetésben, amit átcsoportosított. Július végén is pontosan így talált a kormány fedezetet az egészségügyi dolgozók bérkiegészítésére – akkor 28 milliárd forintot csaptak le a szakellátások büdzséjéből. Így az eredetileg tervezettnél összesen 34 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhatnak a kórházak és rendelők.

Eszközhiány és kimerült orvosok

Túry Gergely

Egyelőre nyoma sincs semmilyen korábban ígért megtakarításnak: nem lett olcsóbb az energia, a gyógyszerszámla, sem az orvosi eszközök beszerzése. Spórolni csak úgy lehet – panaszolják egyre másra a nyilvános kiállást nem vállaló orvosok –, hogy mind kevesebb az eszköz, amelyik elromlik, az hetekig-hónapokig javítás nélkül, használaton kívül hever. Sorra maradnak el a kórházakban az előre tervezett, nem sürgős műtétek, a gyógyszert a beteg, a sebvarró fonalat az operáló orvos viszi be zsebben, hosszabbodnak a várólisták – sorolják azokat a tüneteket, amelyek egyértelműen igazolják, hogy mostanában mind kevesebből kell kijönni. Mondhatni haladó hagyomány, hogy az egészségügyi intézmények, mindenekelőtt a kórházak az év végére jelentősen eladósodnak. A becslések szerint év végére 30-60 milliárd forintosra rúgó deficithez jön még hozzá a béremelésre lekanyarított 34 milliárdos summa.

Kik fizetik az államosítást?

A kormányrendelet azt is világossá teszi, hogy az egészségügyi intézmények két hullámban – januárban, majd májusban – megejtett államosítása, az intézményi struktúra átalakítása (értsd 2 ezer kórházi ágy megszüntetése, egyes kórházakban az aktív ellátás krónikussá konvertálása) 6,3 milliárd forintba került. Ezt a költséget tehát nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma fizeti, hanem az egészségbiztosító állja. Mégpedig abból az összegből, amelyet a tavaly év végi szokásos kasszasöprés után fizetett ki az intézményeknek konszolidáció címén. Utóbb, áprilisban ezt a pénzt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal mindazoktól az intézményektől visszaszedte, amelyek nem voltak eladósodva. Vagyis a takarékosan gazdálkodók hozták össze az államosításra valót.