Ajándéklink létrehozása

Ilyés Ferenc kézilabdaelnök: Csak nagyon remélem, hogy minden csapat befejezi a bajnokságot, biztosat nem tudok

Mit tehet a Magyar Kézilabda Szövetség a bedőléssel fenyegető helyzetbe került Győri ETO-ért és a többi, gondokkal küzdő klubért? Mit jelent a sportág számára a sport állami támogatásának átalakulása, és hogy áll a jövő évi magyarországi női világbajnokság előkészítése? Ezekről is kérdeztük Ilyés Ferencet.

Tesz, tehet valamit a Magyar Kézilabda Szövetség a Győr nehéz helyzetbe került női kézilabdacsapatáért?

Keveset, hiszen egy kft. működteti a felnőtt csapatot. A szövetség a licencrendszere alapján monitorozza a klubokat, és a Győr egyelőre megfelel az előírásoknak. Meglátjuk, hogy sikerül-e megegyezniük a játékosaikkal, a szponzoraikkal. Beszéltem a vezetőkkel, elmondták, hogy próbálják rendezni a helyzetet. Biztos, hogy áldozatokat kell hozniuk, ami, remélem, nem megy majd az eredményesség rovására. Nagyon bízom abban, hogy túlélik valahogy, mert egy ilyen nagy múltú klubra szüksége van a magyar kézilabdázásnak.

Sokan kritizálták a Győrt amiatt, hogy a jelentős sikereit – köztük több Bajnokok Ligája-győzelmet – elsősorban a légiósaira támaszkodva érte el. Elképzelhetőnek tartja, hogy ha most a helyzet megoldása érdekében a klub kénytelen lesz megválni néhány külföldi játékosától, az a későbbiekben akár még jót is tehet a magyar kézilabdázóknak, a magyar kézilabdázásnak?

A magyar bajnokságban nincsen túlzott külföldi jelenlét, körülbelül 20 százalék az arány. De az igaz, hogy a női és a férfi szakág első két-három csapatában sokan vannak a légiósok. Kíváncsian várom, mit hoz a jövő. A Szeged például már megkezdte az irányváltást, a korábbiaknál sokkal több magyar fiatalt igazolt, de annak a projektnek több éves a kifutása. Ahogy átalakul a sport, benne a kézilabda finanszírozása, valószínűleg a többi érintett klub is erre az útra lép majd, ami a válogatott számára jó lehet. Aggodalomra inkább az adhat okot, hogy a financiális változások a kisebb klubokat is érintik, márpedig a színvonal nem eshet egy bizonyos szint alá a bajnokságban. Az, hogy minél több magyar fiatal játszik majd, jó dolog. De ha a színvonal túl alacsony lesz, a fejlődésük meg fog rekedni. Az állami támogatás konkrét összegét egyelőre nem ismerjük, az államtitkárság ígérete szerint november legvégén tájékoztat majd erről.

Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár azt mondta, hogy az átalakítások leginkább az eddig a tao-val is megtámogatott látvány-csapatsportágakat (kézilabda, kosárlabda, futball, jégkorong, vízilabda, röplabda) érintik majd, amelyeknek idővel el kell jutniuk oda, hogy visszaálljanak „egy piacibb alapú működésre”. A szövetség – akár a politikai légkör változását érzékelve – próbált felkészülni arra, hogy az esetleges kormányváltással átalakulhatnak a lehetőségei?

Nem, erre nehéz lett volna felkészülni. Egyelőre egy nagy fő számot látunk arról, hogy mennyit fordítanak majd a sportra, de a bontást, hogy melyik sportág mennyit kap, hogy mennyi jut az akadémiákra vagy a kluboknak, még nem.

Nagyon nagy a bizonytalanság, mindenki azt az információt várja, hogy mennyi pénzre pályázhat majd, milyen összegből tervezhet. Biztos vagyok abban, hogy az államtitkárság azon dolgozik, hogy az átmenet zökkenőmentesebb legyen, de szorít az idő

(a tao-rendszer a jelenlegi formájában január 1-jével megszűnik – H.A.), ezért nagyon nehéz lesz mindenre megoldást találni. Egyeztetések vannak, létrejött egy, az államtitkársággal közös munkacsoport, amelyben minden érintett sportág képviselteti magát. Finanszírozási szempontból viszont a likviditás is nagyon fontos, és talán ezt lesz a legnehezebb fenntartani: kérdés, hogyan tudják majd átvészelni a sportszervezetek a hónapokat, mire a tao helyébe lépő új állami támogatás megérkezik.

Sportvezetők: Nincs olyan piaci alapú finanszírozás, amellyel fenn lehet tartani egy Bajnokok Ligája-győztes magyar csapatot

Állami támogatás nélkül nem tud működni a magyar sport – hangzott el többször is azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen sportvezetők és egy sportközgazdász vitatta meg a sportfinanszírozás átalakításának következményeit. A sportállamtitkár szerint egyszer majd eljöhet az az idő is, amikor csak néhány sportágat támogat az állam, nem az összeset.

És nemcsak arról van szó, hogy a költségvetési támogatás csökken, hanem arról, hogy az úgynevezett irányított szponzoráció sem működik majd a korábban megszokott módon. Az államtitkár egy múlt heti konferencián azt mondta, nem készítettek tanulmányt arról, hogy összességében mennyi pénztől esnek el így a sportszervezetek. Ön látja, hogy a saját sportágába mennyivel folyik majd be kevesebb, van erre becslésük?

Hogy a klubokhoz milyen külön támogatások érkeztek állami vagy ahhoz közeli cégektől, arra nincs, ezeket nem tartottuk számon. De biztos lesznek kieső források, ami meg fogja nehezíteni a helyzetüket. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a klubok előre terveznek, hosszú távú szerződéseket kötnek játékosokkal, amelyekből nagyon nehéz kilépni. Ez jól megmutatkozik most a Győrnél is. Ha fokozatos volna az átállás, sokkal jobban lehetne alkalmazkodni.

Igen, csak éppen a Győr képviselői beszéltek arról, hogy már hosszabb ideje mutatkoztak a problémák, mégsem látszott változás a működésükben: szerződéseket hosszabbítottak, új játékosokat igazoltak. Most pedig Fata Edina ügyvezető már arról beszél, reális esélye van annak, hogy bedől a klub.

Erről nem tudok nyilatkozni, csak arról, hogy a licenckövetelményeknek mindig megfeleltek, a játékosokat, a beszállítókat mindig idejében kifizették. Mi ennyit látunk a szövetségben.

Az utóbbi időben már a szintén sok külföldi játékost foglalkoztató Veszprém jövőjéről is megindultak a találgatások, de a Mosonmagyaróvár női csapata is nehéz helyzetben van.

Nem tudok arról, hogy a Veszprémnél rövid távon gondok lennének, azt pedig a tulajdonosaik tudják a legjobban, hogy hosszú távon hogyan lesznek képesek finanszírozni a csapatot. Halljuk, hogy lehetnek problémák, de olyanok, amelyek a lincencet érintenék, amelyek miatt veszélybe kerülne a versenyeztetésük, nem jutottak el hozzánk. Több klub is nehéz helyzetben van, mindenki azon dolgozik, hogy valahogy lefaragja a költségeket és túlélje az átmeneti időszakot.

Ki tudja jelenteni, hogy a női és a férfi szakágban is 14-14 csapat fejezi majd be az idei bajnokságot?

Csak nagyon remélem. Biztosat nem tudok.

Friss hír, hogy az európai szövetség (EHF) engedélyezte, hogy az orosz női válogatott részt vegyen a 2028-as Európa-bajnoki selejtezősorozatában. Mi a magyar szövetség álláspontja erről?

Nem tudom, hogy hogyan fog ez megvalósulni. Annak a nemzetközi szervezetnek, a Handball Forum Europe-nak, amelyben mi is benne vagyunk, több tagországa kormányzati szinten tiltotta meg a válogatottainak, hogy kiálljanak az oroszok ellen, illetve az orosz sportolók, stábtagok, sportvezetők be sem utazhatnak egyes államokba. A Nemzetközi Kézilabda-szövetség már korábban átvette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állásfoglalását, amely az oroszok eltiltásának felfüggesztéséről szólt, de a megvalósítás abban az esetben is kérdéseket vet föl. Az EHF azért dönthetett így, mert az a selejtező csak jövőre indul. Konkrétabb állásfoglalás várhatóan majd akkor lesz, amikor elkezdődik a sorozat beosztása.

Magyarország viszont jövő decemberben női világbajnokságot rendez. Október végén Pósfai Gábor belügyminiszter azt közölte, hogy a 2027-es nagy sporteseményeket mind megtartjuk, de az új kormány az eredetileg ezekre szánt állami támogatások összegét jelentősen, akár a felére is csökkenti. Méghozzá úgy, hogy ez ne menjen a színvonal rovására. Valóban megoldható ez? Hogy áll a szervezés?

A kormány képviselői kimondták, hogy világbajnokság lesz, amit vállaltunk, megcsináljuk. Igen, csökkent a büdzsé, de azt gondolom, hogy a megmaradt összegből is meg lehet rendezni egy jó színvonalú tornát. A szövetség a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökséggel közösen dolgozik majd ezen, most van kialakulóban, hogyan fog kinézni az együttműködés. A négy jövő évi vb (vizes, öttusa, kajak-kenu és kézilabda – H.A.) szervezői közül mi vagyunk a legjobb helyzetben, hiszen a mi eseményünk lesz a legkésőbb. Igaz, a szervezőbizottságnak megalakítását és még jó néhány dolgot már el kellett volna kezdeni, de még mindig időben vagyunk.

Ilyés Ferenccel a Sport Forum Hungary konferencián beszélgettünk.

Nyitókép: Nagy László, a Magyar Kézilabda Szövetség elnökségi tagja, Ilyés Ferenc elnök és Sótonyi László, a férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya 2026. július 23-án.

Hozzászólások