Hogyan spóroljunk a vízszámlán?

2006. július 03., hétfő, 08:38 • Utolsó frissítés: 2006. július 24., hétfő, 17:59
Szerző: hvg.hu

Nem is gondoljuk, mennyi esővizet hagyunk kárba veszni, holott összegyűjtésével rengeteg pénz spórolhatunk: locsolhatjuk ezzel a vízzel kertünket, de akár házon belül is fölhasználhatjuk. Utánanéztünk milyen megoldások közül választhatunk, és ezek mennyibe kerülnek.

Már akkor is pénz takarítunk meg, ha az eresz alá néhány hordót kihelyezünk, és kannából locsoljuk a balkonnövékenyeket, vagy éppen a paprikát. Ez a megoldás minimális megtakarítást jelent, de ha komolyabban vesszük a kérdést, sokkal jobban is járhatunk: egy 100 négyzetméteres tetőről ugyanis évente 50-60 köbméter esővíz is gyűjthető, és ennek teljes újrahasznosításával akár 50 százalékos ivóvíz-megtakarítás is elérhető – tudtuk meg Rábai Balázstól, a Kontakt Rain ügyvezetőjétől. Az összegyűjtött és betárazott esővíz a kerti öntözés mellett a WC vagy a mosógép vízzel való ellátására is alkalmas, de felmosóvízként is jó szolgálatot tehet. A ciszternák emellett felhasználhatóak csapadékvíz átemelésre és gyűjtésre egyszerre, zárt szennyvíztartályként és gyenge vízhozamú kutak vizének pufferelésére is. A műanyag ciszternák ezen kívül alkalmasak veszélyes anyagok tárolására, mivel savval és lúggal szemben egyaránt ellenállók.

Az alapok

A rendszer lelke egy megfelelő méretű tározó, mely a háztetőről lefolyó csapadékot összegyűjti. Optimális esetben egy körülbelül 30-40 négyzetméteres tetőfelülethez 1 köbméteres tartálytérfogat szükséges. Efölé kerül az úgynevezett dóm, mely a fagyhatár alatti vízszint elérése miatt szükséges. Ez egyben a tisztítónyílás szerepét is ellátja, így minimum 60 centiméteres átmérővel kell rendelkezzen. A tartályhoz kapcsolódik a többlépcsős szűrőrendszer, a frissvíz-utántöltő és a kiemeléshez szükséges szivattyú. Ez utóbbi lehet egy egyszerű búvárszivattyúval, de természetesen professzionális megoldások is léteznek. Ez utóbbiak automatikus frissvíz utántöltéssel és vízellátórendszerrel, szintmérőkkel vannak ellátva.

Öt-hat köbméteresnél nagyobb tartályt nem érdemes alkalmazni, mert ebben az esetben nem biztosított a víz frissülése, így az könnyen „megbüdösödhet”. A tartály túltöltődését elkerülendő szükséges az esővíz kivezetése is: ez történhet esővízcsatornába, élővízbe vagy pedig szikkasztóba. Egy 100 négyzetméteres tetőfelülethez általában egy 5 köbméteres szikkasztótér elegendő, normál szikkasztású talajt feltételezve.

Maga az esővízgyűjtő lehet sorozatgyártott műanyagtartály, előre gyártott vasbeton tartály, vagy helyben készített betonozott víztározó. Az erre a célra használt vastartályok előbb utóbb korrodálódnak és kilyukadnak, mivel nem víztárolásra lettek kitalálva.

Nehézkes beton

Az előre gyártott vagy épített betontartály önmagában valamivel olcsóbb a műanyagnál: literenként 30 forinttól kezdődő árral kell számolnunk, amelyhez hozzájön még a telepítés költsége: Egy száz négyzetméteres családi házra számított 5-6 köbméteres betonciszterna telepítéssel együtt körülbelül 300 ezer forintból jön ki. A készbeton tartályt nagy önsúlya miatt csak 20 tonnás teherautó képes kiszállítani, és mozgatása is külön darut igényel. Ez utóbbiak, valamint a szükséges földmunkagép nagy mozgásteret igényel, így utólagos telepítés esetén számításba kell venni a kert rendbetételének költségét is.

Házilag zsaluzással építhetünk víztározó betontartályt, melyet kívül és belül is vízzáró vakolattal kell bevonni. Egy egyrészt kiváló szaktudást, másrészt pedig jó minőségű alapanyagokat igényel. Ezek költsége 100-150 ezer forint körül mozog. A házilag ily módon készített tartályt néha javítgatni kell.

A műanyag és az újrahasznosítás »

Kinyomtatom • Elküldöm