Az uniós helyreállítási alap (RRF) egészében már jól látszik a kibocsátáscsökkentési hatás, de az is egyértelmű, hogy a tagállami eredmények nagyon eltérőek – írja elemzésében az Európai Bizottság. Magyarország esetében a közvetlenül számszerűsíthető éves hatás egyelőre visszafogott, miközben a teljes zöld hatás ennél nagyobb lehet, mert a pénzügyi eszközök egy része nem jelenik meg a fő számításban.
Az uniós helyreállítási alap (RRF) beruházásai évente mintegy 54 millió tonna, a kapcsolódó reformok pedig további 52 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátáscsökkentést hozhatnak az EU-ban - foglalja össze az elemzés követeztetéseit a Portfolio.hu.
Az Európai Bizottság számítása szerint uniós szinten a 309 milliárd eurós klímacélú beruházási keret 35 százaléka energiahatékonyságra, 28 százaléka fenntartható közlekedésre, 20 százaléka pedig megújuló energiára jut.
https://hvg.hu/gazdasag/20260610_rrf-helyreallitasi-terv-europai-bizottsag-magyar-kormany
Eddig az RRF klímavédelmi súlyára jellemző, hogy a tagállamoknak a nemzeti tervek legalább 37 százalékát zöld átállást támogató intézkedésekre kellett fordítaniuk. A mostani bizottsági anyag ennél konkrétabb képet ad: azt becsüli meg, hogy a helyreállítási alapból támogatott beruházások és reformok teljes megvalósítás esetén mekkora éves üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentést hozhatnak az EU-ban.
Az RRF egyszerre finanszíroz fizikai beruházásokat és vár el rendszerszintű szabályozói változásokat. Emiatt a Bizottság külön kezeli a beruházások és a reformok hatását, mert a kettő sokszor ugyanazt az alapfolyamatot támogatja: például egy megújulóenergia-beruházás mögött gyakran engedélyezési, hálózati vagy piaci reform is áll.
Tagállami bontásban Olaszország rendelkezik a legnagyobb klímamitigációs beruházási kerettel, 85,4 milliárd euróval. Spanyolország 75,4 milliárd euróval követi, majd Lengyelország 32,9 milliárd, Franciaország 21,8 milliárd, Németország 16,6 milliárd, Románia 14,8 milliárd, Görögország 12,1 milliárd, Portugália 11,2 milliárd euróval szerepel. Magyarország a Bizottság ábrája alapján 7,2 milliárd eurónyi, kibocsátáscsökkentést támogató beruházással jelenik meg a nemzeti tervek között. Ez magasabb például Horvátország, Csehország vagy Bulgária összegénél, de jóval elmarad a nagy déli és közép-európai kedvezményezettek kereteitől.
https://hvg.hu/gazdasag/20260610_rrf-540-milliard-villamosenergia-halozatfejlesztes-opus-titasz
