Az aszaltmeggy-forgalmazásban Európa legnagyobb szereplőjének számít Magyarország. Egy kilogramm aszalványhoz 8-9 kilogramm nyers gyümölcsre van szükség. Magyarországon évente 500-600 tonna szárított meggyet és 2-3 ezer tonna almát állítanak elő. Nehézséget okoz azonban, hogy évről évre kiszámítható mennyiséget tudjanak feldolgozni az aszalványkészítők, annak ellenére, hogy Magyarországon évente több százezer tonna gyümölcs terem. Az elmúlt évtizedben egyre nőtt a belföldi frissgyümölcs-fogyasztás és -export mellett a pálinkacélú feldolgozás is.

A bővülő magyar szállítás összességében mégsem elegendő a Gilan igényeinek, szilvát és sárgabarackot például kénytelen importálni a vállalat. A problémát leginkább az jelenti a tulajdonos-ügyvezető szerint, hogy kevés az olyan, megfelelő alapanyagot előállító szilva- vagy kajsziültetvény, ahol megbízhatóan van felesleg. A termett gyümölcsöt ugyanis többnyire frissárupiacon, magasabb áron értékesítik a kertészek.

Az elmúlt évtizedben világszerte nőtt a kereslet a szárított gyümölcsök iránt, sőt a válság alatt is dinamikusan bővült, így hosszabb távon komoly bevételi lehetőséget jelenthetne a magyar kertészetnek, ha nagyobb tételekkel is meg tudnának jelenni ezen a piacon. A Gilan árbevétele tavaly mintegy 35 százalékkal, 4,9-5 milliárd forintra nőtt a külpiaci értékesítésnek köszönhetően, 2011-re pedig mintegy 10 százalékos növekedésben bízik a társaság - írja a lap.