szerző:
hvg.hu

Szinte sehol máshol nincs annyi idősnek saját lakása, mint Magyarországon, de a fiatalok alig tudnak elköltözni a szüleiktől.

 Sokkal több magyarnak van ingatlanja, mint az európai átlag, de a lakosság harmada még így is lakásra gyűjt – derül ki az OTP Lakástakarék adataiból. Amíg az európaiak 60 százalékának van saját lakása, nálunk 90 százalékos ez az arány. A szám különösen a 65 éven felettiek miatt ennyire magas. Az, hogy az albérlet nem elég, saját ingatlanra van szükség, nem egyedi jelenség a régiónkban: Európában csak Szlovákiában magasabb a saját lakással rendelkezők aránya, mint itt.

Mindez különösen úgy szembeszökő, ha tudjuk, hogy a 25 és 34 év közötti magyarok 43 százaléka még a szüleivel él, a 18-34 éveseknek pedig az 58 százaléka. Azaz az idősek és a középkorúak már szinte kivétel nélkül megszerezték a saját lakásukat, a fiatalok azonban nem tudnak vagy nem akarnak elmenni otthonról. Pedig az, hogy az embernek van-e saját lakása, a vagyonosság egyik legfőbb meghatározója: európai szinten a lakástulajdonosok vagyona 25-ször akkora, mint a bérlőké.

©

Ha végre eljut oda az ember, hogy lakást vegyen, a leginkább az számít, hogy megfizethető ingatlant találjon. Az ár még annál is fontosabb, mint hogy milyen a lakás elhelyezkedése és az állapota. Ennél is kevésbé fontos a felszereltség, a leginkább pedig az mindegy, hogy milyen a szomszédság – pedig az albérletek egyik legnagyobb előnye a lakással szemben pont az, hogy ha elviselhetetlenek a szomszédok, sokkal könnyebb odébbállni.

Az álomotthon 50 és 100 négyzetméter közötti, különösen a gyerekes családoknál pedig az is fontos, hogy jó legyen a környék a közlekedés szempontjából is. Az idősebbek főleg azt kedvelik, ha nem kell sokat lépcsőzniük: egy európai felmérés szerint az idősek 40 százalékának okoz problémát, hogy lépcsőn kell felmennie a lakásához, egyharmaduk pedig a túl sok gyaloglásra panaszodott.

A dolgozók többsége nem számíthat arra, hogy a munkahelyéről támogatást kap a lakásvásárláshoz, de egyre többeknek segítenek. A felmérés szerint a cégek 4 százalékánál adnak lakáscélú támogatást a dolgozóknak, további 5 százaléknál pedig tervezik ennek a bevezetését.