Farkas Zoltán
Farkas Zoltán

Lazítás után enyhe megszorítás, személyre szabott átalakítások, látszatkeltés jellemzi a jövő évi költségvetés tervezetét, amely nélkülözi a háttérszámításokat, és szűkmarkú a nyugdíjasokkal.

Fő a biztonság! Ennek jegyében készült a jövő évi költségvetés tervezete, amely különböző címeken több mint 360 milliárd forintot helyez tartalékba. Az alaphangot Orbán Viktor kormányfő ütötte meg a közelmúltban, újabb nemzetközi pénzügyi válság rémét megpendítve. A kormányközeli kánon azóta is ezt ismételgeti, az új kancelláriaminiszter Gulyás Gergelytől Matolcsy György jegybankelnökig. Az aggodalom alapja az lehet, hogy világszerte erősödik a protekcionizmus és a populizmus, ami hovatovább kikezdi a világgazdaság megszokott rendjét, konszenzusos szabályrendszerét, és fékezi annak bővülését. A fejlemények iróniája, hogy ebbe az áramlatba Orbán ideológiája is beleillik.

©

Ami a magyar gazdaság veszélyeztetettségét illeti, árulkodó jel, hogy a forint már egy enyhe szellőtől is elgyengült, holott a költségvetés a mostaninál erősebb, 311 forintos euróárfolyammal készült. Kérdés, mi lenne vele a 2008-ashoz hasonló erejű pénzügyi válság esetén. Márpedig Magyarország bruttó államadóssága még mindig nagyobb, mint abban az esztendőben volt. A devizatartalékok viszont bőségesebbek, meghaladják a 23 milliárd eurót, szemben a nyolc évvel korábbi 17 milliárddal, a fizetési mérleg nem hiányt, hanem többletet mutat, az államháztartás uniós deficitmutatója pedig – a 2011-es és az idei esztendő lazaságát leszámítva – kielégítően alakult.

Korántsem imponáló azonban a költségvetés tényleges bevételeit és kiadásait tartalmazó pénzforgalmi mérlege: ennek hiánya tavaly például meghaladta a GDP 5 százalékát, amire legutóbb 2011-ben, azt megelőzően pedig csak 2007-ben volt példa. A tervezett uniós pénzek java része ugyanis tavaly nem folyt be, 1015 milliárd forintot a költségvetés előlegezett meg. Ám az eredményszemléletű maastrichti hiánymutató jellegzetessége, hogy az elkezdett projektekhez a jövőben beérkező pénzeket már most el lehet könyvelni bevételként. Ezt a lehetőséget kihasználva a költségvetés évek óta meglehetősen expanzív, jócskán kiveszi a részét a gazdaság élénkítéséből, bár az adatok első pillantásra nem ezt mutatják. Ez történik jövőre is, a pénzforgalmi hiány megközelíti a hazai össztermék 3 százalékát, miközben a kormány 1,8 százalékos maastrichti hiánymutatót ígér. De efféle, az összképet árnyaló, kényelmetlen részletekre az elemzők és pénzpiaci szereplők legfeljebb krízis esetén figyelnek oda. Ezzel együtt a 2019-es költségvetés szigorúbb, mint az idei. Az óvatosság jegyében a tervezet a tartalékok felszabadítását csak akkor engedélyezné, ha a gazdasági folyamatok a március és október végi mérési pontokon nem mutatnak eltérést a tervezett pályáról: a gazdasági növekedés meghaladja a 4 százalékot, az éves infláció várhatóan 3 százalék alatt marad, és sem a deficitcél, sem az államadósság csökkentése nem kerül veszélybe.

Mehet minden változatlanul tovább – ezt a tanulságot szűrte le a kormány a választási eredményből. Folytatódik a paksi beruházás, a Liget-program, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felvirágoztatása, a budai Vár rekonstrukciója, a Kossuth tér átépítése. Az ideinél több pénz jut az állami médiára és közvetlen kormánypropagandára is, az agyak megdolgozására. A kiemelt sportágak csaknem 100 milliárd forint társaságiadó-kedvezményben dúskálhatnak, tovább épülnek-szépülnek a sportlétesítmények, a Puskás Ferenc Stadionnal az élen, utóbbira csaknem 90 milliárdot irányoz elő a tervezet. Folytatódik a „Modern városok” fejlesztése, bár kissé visszafogottabban, az idei 150 milliárd után 135 milliárdból, ami arra utal, hogy a pénz gyors elköltésének is lehetnek korlátai. A személyi juttatásokra szánt keret szinte valamennyi fejezetnél nő, az Országgyűlés Hivatalánál például csaknem 40 százalékkal, az Állami Számvevőszéken, a bíróságokon, a honvédségnél 20 százalékot meghaladó mértékben. Csökken viszont egyebek mellett a büntetés-végrehajtásnál, a gyógyító-megelőző ellátás intézményeinél, és nem olvasható ki béremelési ígéret az Országos Mentőszolgálat tervezett finanszírozásából sem.

nagyításért kattintson a képre!
©

A hatásköröket nem a funkciók alapján, hanem az irányító személyétől függően dobálják ide-oda. A Miniszterelnökség élén végbement csere azzal jár, hogy végre logikus helyére, a Pénzügyminisztériumhoz kerülnek a költségvetési tartalékok. E szerint Lázár János erősebb volt Varga Mihálynál, utódja a kancellária élén, Gulyás Gergely viszont nem az. Az Orbán családhoz sem áll olyan közel, mint Rogán Antal, akinek Miniszterelnöki Kabinetirodája a kormányzati kommunikációra szánt 30 milliárdon kívül jövőre megkaparintja a Miniszterelnökségtől a turisztikai célelőirányzatokat is: az Orbán Ráhel befolyása alatt lévő ágazat működtetésére 28 milliárd, beruházásaira 56 milliárd jut majd jövőre. Gulyás viszont átveszi az egyházi, hitéleti, nemzetiségi előirányzatokat az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A kegyvesztett Seszták Miklós fejlesztési tárcáját átnevezték, a méretében és teendőiben alig módosult utódszervezet, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Palkovics László hitbizománya, aki viszont elveszítette korábbi szakterületét, a felsőoktatást. Megkapta viszont a szakképzést – és elorozta az akadémiai pénzek egy részét.

A tények tükrében jó néhány ígéret elhomályosul. Hiába büszkélkedik a kormány a határvédelem megerősítésével, jóval kevesebbet szán rá, mint az idén. Az ötödével emelkedő védelmi kiadások továbbra is a NATO-elvárások felét adják. A közoktatás költségvetése – a Klebelsberg Központ büdzséje – 582 milliárd forintról 593 milliárdra nő csupán, szerény 2 százalékkal, a pluszt elviszik a személyi kiadások; azokra sem sok jut, hacsak a céltartalékokból ki nem pótolják. Az egyetemek, főiskolák a működésükre nagyjából annyival költhetnek többet, amennyivel növelik bevételüket. Oktatásra összességében a hazai össztermék 4,6 százaléka jut csupán, szemben a válság előtti 6 százalékkal.

Valamelyest javul az egészségügy finanszírozása is, de az erre fordítandó közkiadások jövőre az államháztartás konszolidált mérlege alapján nem érik el a tervezett GDP 4 százalékát. A pénzügyi válság előtt, 2008-ban 4,7 százalék volt ez az arány, majd a mély recessziót követő esztendőben, 2010-ben is 4,5 százalék. A jövő évi keretekből nem lehet számítani a gyógyítás körülményeinek érdemi javulására, hiába ígérgetik ezt az ágazat új irányítói – éppúgy, mint elődeik.

Már nem biztonságot ad, hanem leszakadást hoz az a szabály, hogy a nyugdíjak megőrzik értéküket. Gyorsan tágul ugyanis a bér-nyugdíj rés. Tavaly és idén a nettó keresetek 12-13 százalékkal nőttek, amit jövőre újabb 10 százalék körüli plusz követhet. Ezzel szemben a nyugdíjakat 2,5, illetve 3 százalékkal emelték meg, és jövőre is az előre kalkulált inflációval azonos mértékben, 2,7 százalékkal korrigálják. Ezt egészíti ki a gyors gazdasági növekedésből történő részesedés, a nyugdíjprémium, illetve a kormányfői ötlettől vezérelt jutalmazás, az Erzsébet-utalványok ajándékozása. A bérek és a nyugellátások közti szakadékot enyhíthetné, ha a kormány visszatérne az inflációt és a béremelést fele-fele részben figyelembe vevő svájci indexálásra, vagy legalább a prémiumot beépítené a nyugdíjakba. Ám Varga Mihály pénzügyminiszter a HVG erre vonatkozó felvetésére válasz helyett azzal büszkélkedett, hogy 2010 óta a nyugdíjak vásárlóereje 10 százalékkal nőtt. Tegyük hozzá, hogy a kereseteké – ugyanebben az időszakban – több mint 26 százalékkal.

A gazdasági célú közkiadások megugrását, valamint a jóléti-társadalombiztosítási, oktatási és egészségügyi kassza szűkösségét a Költségvetési Tanács sem hagyta szó nélkül. Bár – mint megállapította – továbbra is tartózkodik az „elosztáspolitika” minősítésétől, egy hiperóvatos mondatban kifejtette véleményét: „A gazdasági fundamentumok megerősödése hozhatja a későbbi években a jóléti funkcióba tartozó (oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális) kiadások súlyának emelkedését.” Ez a stiláris szörnyszülött ezer tanulmánynál jobban jellemzi, mennyit ér valójában az alaptörvényben garantált függetlenség.

FARKAS ZOLTÁN

[email protected]

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!