2006. augusztus 30., szerda, 08:24
• Utolsó frissítés: 2006. augusztus 30., szerda, 10:20
Szerző: hvg.hu
Kínzás, kivégzés, háborgó kamaszlélek, kíméletlen behajtó – csak néhány ok, ami miatt eltűnhet valaki. Segíthet-e egy parafenomén, egy tejesdobozon elhelyezett fotó, lehet-e újsághirdetéssel megtalálni a keresett személyt? Augusztus 30. az Eltűntek Világnapja.
Nagy Imre – vágja rá Fodor Márk, az Amnesty International (AI) magyar szervezetének vezetője arra a kérdésre, hogy szerinte melyik lehetett az elmúlt század egyik legfelkavaróbb eltűnése. A kivégzése előtt a jugoszláv követségről elrabolt politikus hollétéről, és arról, hogy mi történt vele, valóban sokáig nem tudhatott semmit a közvélemény. Bár az Amnesty International csak a politikai okokból vagy fegyveres konfliktusokban eltűntetett emberekkel foglalkozik kampányaiban – és 2000-ben is ők nyilvánítatták az Eltűntek Világnapjává augusztus 30-át –, de eltűnhet valaki önszántából is vagy bűncselekmény áldozataként.
Az AI eltűntetettekkel foglalkozó statisztikái szerint Csecsenföldön tavaly legalább hetente egy embernek veszett nyoma. „A hatóságok által eltűntetett emberekről néha elismerték az illetékes szervek, hogy fogva tartják őket, máskor azonban csak tömegsírból kerültek elő”- utal arra Fodor, hogy tőlünk nem messze is lehet ez napi szintű probléma. Hasonló esetek voltak még néhány évvel ezelőtt Fehéroroszországban és Ukrajnában is. „Az ukrán oligarchák után nyomozó, de meggyilkolt internetes újságíró esete nemzetközi felháborodást keltett”– utal Georgij Gongadze estére, akinek lesavazott testét és lefejezett hulláját találták csak meg egy erdőben.
|
| Argentínában 1976 és 1983 között közel 30 ezer ember tűnt el. Sokat megkínoztak és nem ritkán repülőkről dobták le a halálra ítélteket. Terhes nők újszülöttjeit illegálisan adták örökbe, a nőket pedig kivégezték. |
A nyilvánosság erejével kamányoló emberi jogi szervezet aktivistáinak, önkénteseinek köszönhető, hogy tavaly Nepálban tömegesen eltűnő emberek többsége végül előkerült, a helyi hatóságok ugyanis reagáltak az AI fellépésére. „Sok esetben nem arról van szó, hogy az adott kormány támogatná ezeket az eltűntetéseket, ugyanakkor nem lép fel az elkövetőkkel szemben, így fontos cél a büntetlenség megszüntetése” – mondja Fodor, aki szerint az oktatás lehet a másik fontos eszköz annak visszaszorítására, hogy szervezetek vagy kormányok ellenségeiknek tartott embereket önkényesen eltűntessenek.
|
| Az AI egyik legutóbbi, 2005-ös eltűnéseket összegző tanulmánya legalább 22 országot említ, ahol tavaly eltűntettek embereket: Kongó, Elefántcsontpart, Egyenlítői Guinea, Eritrea, Etiópia, Libéria, Sierra Leone, Szomália, Dél-Afrikai Köztársaság, Szudán, India, Észak-Korea, Nepál, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Srí Lanka, Brazília, Kolumbia, Oroszország, Üzbegisztán, Irak, Szíria. |
Az eltűntetés eszközével él a világ egyik legdemokratikusabbnak tartott kormánya is. Szeptember 11-ikét követően, a terrorizmus elleni harc nevében több embert tartóztatott le vagy rabolt el az amerikai titkosszolgálat, akikről a kínzást is engedő arab országokban vagy börtönben történő vallatások idején a családjaik nem tudhattak semmit. Tavaly egy férfi be is perelte az CIA-t, mert állítása szerint elrabolták és a szervezet egyik titkos börtönében kínozták, és vallomást csikartak ki belőle. Több olyan eset is napvilágra került, amikor az elraboltakat repülővel, bírósági tárgyalás nélkül egy harmadik országba szállítják. Hasonló esetet dolgoz fel a nemrég Magyarországon is bemutatott Guantanamo című film. „Egy nemzetközi egyezmény létrejötte nagyon fontos lenne, hiszen akkor az azt aláró kormányok vállalnák, hogy elismerik, ha az eltűnt náluk van, illetve elengedik, ha nincs ellene vád” – válaszolja Fodor Márk arra a kérdésre, hogy milyen nemzetközi fellépés vezethetne eredményre.
Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Kinyomtatom
Elküldöm
