Harvardi professzor beszélt arról, hogyan lehetnének jók a magyar munkahelyek

Európa irigységgel tekinthet Kína és az Egyesült Államok gazdaságára is, miközben egyik hely politikáját és társadalmi rendszerét sem szeretné. Európának kell példát mutatnia az egész világ számára, hogy hogyan lehetne egy erős gazdaságot felépíteni a kínai pártállami rendszer vagy az amerikai túlzott polarizáció és társadalmi szakadékok nélkül – mondta Dani Rodrik harvardi közgazdász a Prohuman Csoport, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Joint Venture szövetség közös rendezvényén.

A gazdaságpolitikák egyik fő feladata most az: hogyan teremtsenek olyan munkahelyeket, amelyek egyszerre jók a dolgozók és a gazdaság egésze számára? A közgazdaságtanban a jólétet sokáig úgy vizsgálták, hogy mennyit tud az ember fogyasztani, de legalább ennyire fontos az is, hogy jól érzi-e magát a munkahelyén. Ennek pedig csak egy része a fizetés, az is fontos, hogy az ember érezze, hogy a főnökei rendesen bánnak vele, védi a munkajog és engedi neki a munkahelye, hogy szakmailag kiteljesedjen.

A gond az a mai magyar helyzetben, hogy polarizálódott a munkaerőpiac, hatalmas különbségek vannak például Budapest és az ország szegényebb részei vagy a közmunka és a versenypiac között. És a nagyobb külföldi cégek érkezése ezen nem segített.

Az egyik feladat azt megtalálni, hol jöhetnek létre a jó munkahelyek. Ebből a szempontból a helyzet azért érdekes, mert a legtöbb új állás a szolgáltató szektorban jelenik meg, miközben eddig az iparral foglalkozott leginkább az oktatás és a politika is – véli. A feladat azt elérni, hogy a diplomát nem igénylő állásokban is nőjön a termelékenység.

Sok példát lehetett látni világszerte arra, hogy az új technológiák igénybevételével a szolgáltató szektor cégei jól járnak, de a növekvő haszonból nem sokat éreztek maguk a dolgozók, a politikusok egyik legfontosabb feladata, ha növekedést akarnak elérni, épp az lenne, hogy elérjék, minél több előnyt érezzenek meg a növekedésből a munkavállalók. A baj ugyanis mindezzel az, hogy a cégeket nem igazán ösztönzik arra, hogy a dolgozók számára jó irányba fejlődjenek.

Arra is kitért: nagyon fontos kidolgozni egy olyan stratégiát is, amellyel a mesterséges intelligencia nem abban segít, hogy gépekre cseréljék a dolgozókat vagy kihasználják őket, hanem abban, hogy a munkavállalók produktívabbá válhassanak.

A Verseny. Képesség. konferencia a Prohuman Csoport, az MKIK és a Joint Venture szövetség közös szervezésében 2026. június 10-én

HVG / Cabrera Martin

Így látják a magyar vezetők a helyzetet

Balog Ádám, az MKIK alelnöke úgy reagált Dani Rodrik előadására: valóban kihívás a magyar gazdaságpolitika számára, hogy szeretnek a döntéshozók abban gondolkozni, mi lesz a gyárakkal, miközben ma már sokkal többről szól a fejlesztés.

A globalizáció, a demográfiai változások és a technológiai fejlődés közös eredménye egy tökéletes vihar a munkaerőpiacon – erről beszélgetett a három szervező elnöke a rendezvény kezdetén. „Most már mindenki számára egyértelmű, hogy ez a vihar valami magasabb fokozatú, mint amire számítottunk” – mondta Zakor Sándor, a Prohuman igazgatótanácsi elnöke. A népesség már most is fogy, évente most 50 ezerrel kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra, mint ahány idős kilép onnan, és a születésszámokon látszik, hogy 15-25 év múlva csak rosszabb lesz a helyzet. Arról is beszélt, hogy nagyon sok magyar fiatal használja a mesterséges intelligenciát, csak épp nem a munkára: most a magyarok 1,3 százaléka használ AI-t a munkahelyen, amivel utolsók vagyunk az EU-ban, az utolsó előtti Románia adata a mienk négyszerese.

A közepes jövedelem csapdájában vagyunk, sok embert behoztak a munkaerőpiacra, az összeszerelő iparunk megteremtett egy jólétet, de ez a fajta gazdaság nagyon alacsony hozzáadott értékből jött létre, ezt pedig a végtelenségig nem lehet fokozni – véli Nagy Elek, az MKIK elnöke.

Az ilyen helyzetbe került országon nagyjából tizede tudott kitörni, akiknek sikerült, azok a tudáson keresztül növelték a hozzáadott értéket és a termelékenységet. Ehhez Zakor Sándor annyit tett hozzá: a mai magyar oktatási rendszer nem alkalmas arra, hogy megfelelő munkavállalókat küldjenek ki a piacra, a poroszos oktatási rendszert „nem lehet megjavítani, ezt az egészet le kell cserélni”. Ez viszont nem csak pénzkérdés és rengeteg idő, hanem ha nem előzi meg társadalmi egyeztetés, akkor bukásra van ítélve. Csorbai Hajnalka, a Joint Venture Szövetség elnöke pedig arról beszélt: a fiatalok ma már nem a csocsóasztalt és a babzsákfotelt keresik az állásinterjúikon, hanem azt, hogy hogyan lehet fejlődni.

https://hvg.hu/360/20260601_hvg-vendegmunkasok-munkanelkuliseg-munkaeropiac-allashelyek-ai-demografia-fidesz-tisza