Kéjlakok és Walhalla a Gellért-hegyen

2007. április 20., péntek, 11:47 • Utolsó frissítés: 2007. április 20., péntek, 11:48

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#4)

Diadla, nyugda, emlékde, csönde, üdvlelde – javaslatok a magyar Walhalla honi elnevezésére. Ha lenne ilyen, tán most a Citadella helyén állna. De lehetne ott egy piramis vagy akár maga a turáni Akropolisz, amelyről egy kolosszális Hungária szobor reflektorának fénysugarai pásztáznák a város nevezetességeit. Gellért-hegyi álmok – Széchenyi gróftól Sasvári Szilárdig.

Feszl Frigyes ezeredévi emlékműterve. Skicc

Széchenyi úgy érezte, hogy tervezete eleinte „nagy szimpátiára nemigen számolhat”, és így is leend. Viszont amidőn elzúgtak 1848–49 forradalmi hónapjai a bécsi udvar kaszárnyavárossá tette a rebellis Pestet és Budát. Az osztrákok hadászatilag rendezkedtek be a Gellért-hegyen is, 1852-ben megépült a Citadella erődítménye, s a 224 méteres dolomitmagaslaton korábban épített villák is csak úgy maradhattak meg, hogy a tulajdonosok beleegyeztek, a katonák bármikor szabadon lebonthatják a „műveleti területnek” nyilvánított domboldal építményeit. A Citadella tehát a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében. Széchenyi magasztos és békés elképzelése megvalósulásának az 1867-es kiegyezést követően lehetett csak esélye.

„A legjobban a Citadellára haragudtunk; ezt ostromoltuk, s ennek a helyére terveztünk minden képzelhetőt” – írja Siklóssy László Hogyan épült Budapest? (1931) c. könyvében. 1871-ben Széchenyi Ödön gróf, István fia felmelegíti apja ötletét, a Gellért-hegyet újrafásította, -szabályozta volna, „kéjlakokkal [itt palotákkal – a szerk.] és villákkal” népesítette volna be, és az erőd helyére javasolta az ezredévi emlékmű, „egy Pantheon- vagy Walhalla-szerű épület” megépítését. Ödön tehát némileg módosította volna apja terveit, aki egy tágas, a természetbe (angolkertbe) szervülő sírkertet álmodott meg, míg az ifjabb Széchenyi már tekintélyes monumentumot akart.

Feszl emléműterve a Gellérten. Körmagyar

A grófnak, mint a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tagjának némi szerepe lehetett abban is, hogy a Budapest 1871-es városrendezési pályatervén az egyik pályaműben, méghozzá vitán felül a legeredetibben felbukkan a Gellért-hegyi ezredévi emlékmű. Igaz ugyan, hogy Feszl Frigyes (1821–1884) csak második helyet ért el, de merész terveire, amelyek tágas és zöld Budapest ígéretét hordozták, ma is ámulattal tekinthetünk. Mint Feszl monográfusa, Komárik Dénes írja: a Gellért-hegy tetejére tervezett millenniumi emlékmű is „több városszépítő gondolatnál”. Egyenesen azt állítja, hogy építészeti terv szintjén Feszl egyetlen a pályázatra benyújtott műmelléklete jeleníti meg először a millenniumi emlékmű ideáját. A köralaprajzú oszlopos építmény tetején lovasszobrot, a lábazati részén a négy világtáj irányába vágtató lovat helyezett volna el. Komárik vitatkozik Feszl másik kiváló ismerőjével, Vámos Ferenccel, aki szerint közvetlen kapcsolat van Széchenyi Üdvleldéje és Walhalla-elképzelése, illetve az építész emlékműterve között. Ezzel szemben Komárik úgy tudja, Feszl a Kerepesi temetőt tette volna „üdvleldévé”. Ezzel együtt az építészre hathattak a Széchenyiek gondolatai, s ha nem is magukat a magyar nemzet nagyjait temette volna egy helyre, de épülete azt sejteti, szobraik a hegy tetején kaphattak volna helyett. Érdekes párhuzam, hogy mind Sasvári ’56-os, mind Feszl millenniumi emlékműhelyszíne a Gellért-hegy lett volna, aztán mindkét monumentum a Városligetben készült el.

A nagyra törő Gellért-hegyi álmok helyett a közmunkatanács 1873-ba egy sokkal szerényebb megoldást fogadott el, 12 ezer forintért fákkal ültetette be a kopár sziklát. Siklóssy László nem kevesebb, mint háromszázezer facsemetéről ír. Évtizedekkel később a „Gellért-hegyi Bastille”, a Citadella sorsa is megoldódik. Erőteljes sajtókampány hatására („Mit véd a Citadella? Semmit! Mit fenyeget? Mindent!” – írta akkoriban Borostyáni Nándor, a Budapesti Hírlap főszerkesztője) az uralkodó a fővárosnak adományozta 1894-ben. Amely azután, bár az erődítmény lebontásáról törvény rendelkezett, néhány falátvágáson túl, mindent a régiben hagy.

Hungária kolosszus » « vissza az első oldalra

Kinyomtatom • Elküldöm •Hozzászólások (#4)

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

MasterCarddal és Maestroval vásárolni kényelmes! (x)

A bankkártyás fizetés előnyeit Ön is nap mint nap élvezheti: pontos, gyors, biztonságos megoldás, és ráadásul kényelmes is, főleg, ha otthonról vásárol a kártyájával.

4 HOZZÁSZÓLÁS

2007. november 22., 14:21

Lonkai Péter János

Még most is ragyogó ötlet lenne a Nyugati Pu. csarnok átalakítása többfunkciós sportcsarnokká, sőt a Kormányzati Negyed talán jobban elférne a Ferdinánd híd-tól északra elterülő hatalmas (részben üres) területen.De, hogy lehetne praktikusan és nem túl drágán kialakítani a pályaudvart? lpj

2007. április 22., 08:30

ezisteis

Szobrot a hegyre őböszmeségének !

2007. április 21., 08:15

sz.gyerek

Ìgy igaz, ahogy írod "Pista", de vajjon miért lett ez így? A rendszerváltás meghozta nekünk a szabadságot, amit ahányan vagyunk, annyiféleképpen értelmezünk. Egyesek úgy gondolják, hogy most bármit szabad (szemetelni, disznólkodni, lopni, csalni stb). Nem kell többé tekintettel lennünk másokra, az egyéni érdek a legfontosabb és ennek mindenekfeletti érvényesítése az szabadságjogok közé tartozik. (Most éppen az az érdekem, hogy megszabaduljak a döglött mosógépemtõl, kivágom tehát a kocsimból, aztán majd a lejtõn legurulva helyet keres magának. Az állam majd úgyis rendet csinál - csakhogy nincs már többé aki ezért megbüntetne és nincs a sok ingyen munkaerõ, katona, Kisz-fiatalok sem akik takarítanának. A jóérzésü, spontán szervezõdõ rendcsinálók akcióznak dicséretesen, de nem képesek rendet csinálni az egész országban.) Attól félek, ez gondolkodási defekt lehet az embereknél és nagy csoportokat sújt. "Ha nem látja senki, akkor nem bün". Letagadom. A kilátástalan helyzetü hajléktalanok pedig a világon mindenütt szemetelnek. Talán ezt nem is lehet felróni nekik. Az, hogy léteznek, mindnyájunk "sara". De csak kevesen vagyunk, akik egy jottányit hajlandók csökkenteni a saját életszínvonalukon, hogy valamilyen formában segítsenek. Másokra is (meg a környezetünkre is) gondolni ma már nem divat, legfeljebb a politikusok kampánybeszédeiben. Hosszú.....

2007. április 20., 14:52

Pista

Nem kötelező felmenni a hegyre, ha csak a hetes buszon utazunk onnan is látni azt a rengeteg szemetet. Van ott minden én még egy kidobott mosógépet is láttam a hegyen, arról már nem is beszélve, hogy a csövesek beköltöztek a sziklákra és az egész az ő lomjaikkal is tele van. Elég lehangoló látvány egy turista látványossághoz képest, de ez szerintem csak tükrözi a magyar valóságot. Pár éve még nem volt ennyire retkes az ország most meg mindenhol csak szemét van. Én azt utálom az egészben ha valakinek a saját otthonáról van szó akkor mindenki ügyel a tiszaságra, ha meg nem akkor meg szarik bele. Szerintem oda kéne adni a hegyet a turistáknak azok talán gyorsabban rendbe teszik mint mi, mert mi nem becsüljük meg eléggé!