Az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött
– többek közt ezzel egészítené ki az Alaptörvényt a Tisza Párt módosító javaslata. Megnéztük, hogy ez alapján mely jelenlegi országgyűlési képviselőknek nem kellene már a következő kampányuk előkészületeivel bajlódniuk.
https://hvg.hu/itthon/20260622_sulyok-tamas-koztarsasagi-elnok-eltavolitas-alaptorveny-modositas-magyar-peter-parlament
Mivel a Tisza Párt a kampányában nagy hangsúlyt fordított a korábbi parlamenti ciklusokban megosztóvá és széles körben elutasítottá vált pártoktól való távolságtartásra, parlamenti képviselőik között sincsenek „újrázók” – bár többük érkezett önkormányzati vagy képviselőmúlttal, és még olyan is akadt, aki a friss párt európai parlamenti frakciójából ülhetett át az Országgyűlésbe. A Tisza Párt 141 képviselője számára tehát az idei évtől ketyeg az óra.
A legtöbben a Fidesz képviselőcsoportjából „öregednének ki” az országgyűlési munkából. A párt 52 képviselőjéből 22 nem folytathatná, köztük a frakcióvezető, Gulyás Gergely sem, hiszen ő 2010 óta ül a Tisztelt Házban. Rajta kívül nem indulhatna a listáról bejutott fideszesek közül:
- Balla György (1998 óta megszakítás nélkül országgyűlési képviselő),
- Budai Gyula (2010 óta egyfolytában),
- Héjj Dávid Ádám (2018 óta folyamatosan képviselő, 2030-ra tehát éppen kitöltené az új maximális időkeretet),
- Horváth László (1990–1994 között, azután 1998–2006 között, majd 2010 óta egyfolytában),
- Kocsis Máté (2010 óta egyfolytában),
- Lázár János (2002 óta egyfolytában),
- Németh Zsolt (1990 óta egyfolytában),
- Pócs János (2010 óta egyfolytában),
- Szijjártó Péter (2002 óta egyfolytában),
- Tuzson Bence (2014 óta egyfolytában), illetve
- Witzmann Mihály (2014 óta egyfolytában).
És bár idén egyéniben mandátumot szerzett, 2030-ban már nem jelöltethetné magát a Fideszből:
- Ágh Péter (2006 óta egyfolytában),
- Balla Mihály (1998 óta egyfolytában),
- F. Kovács Sándor (2018 óta egyfolytában),
- Gyopáros Alpár (2009 óta egyfolytában, akkor az országgyűlési képviselői mandátumáról EP-mandátumért lemondó Áder János kerületében nyert időközin),
- Kovács Sándor (2014 óta egyfolytában),
- Tilki Attila (2006 óta egyfolytában),
- V. Németh Zsolt (1998 óta egyfolytában),
- Varga Gábor (2010 óta egyfolytában),
- Vitányi István (1998–2006 között, majd 2010 óta egyfolytában),
- Zsigó Róbert (1998 óta egyfolytában).
A legnagyobb arányú megújulást ez a módosítás a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) jelenlegi frakciójában okozna, amelynek 8 tagja közül csupán az első alkalommal idén mandátumhoz jutó Máthé Zsuzsa és Latorcai Csaba indulhatnának, 2030-ban viszont nem lehetne már jelölt:
- Hargitai János (1998 óta egyfolytában),
- Juhász Hajnalka (2018 óta egyfolytában),
- Nacsa Lőrinc (2018 óta egyfolytában),
- Rétvári Bence jelenlegi frakcióvezető (2006 óta egyfolytában),
- Seszták Miklós (2010 óta egyfolytában),
- Simicskó István (1998 óta egyfolytában).
A hatfős Mi Hazánk-frakciónak pedig éppen a fele szorulna ki az országgyűlési politikából:
- Apáti István (2010 óta egyfolytában),
- Dúró Dóra (2010 óta egyfolytában),
- Novák Előd (2010 óta egyfolytában).
Az Országházban folytathatná azonban a pártelnök és frakcióvezető Toroczkai László, aki 2022 óta politizál a parlamentben, és Dócs Dávid, valamint Szabadi István képviselők is, akik Toroczkaival egy időben jutottak be.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
