Négy év próbaidőre és egy év 7 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a cégvezetőt, amelyik két év alatt több mint 3,7 millió áfát sikkasztott. Hiába volt könyvelője, a büntetést nem úszta meg. A jövőben büntetőeljárások száma megsokszorozódhat a vagyonosodási vizsgálatok miatt. Mire számíthatnak a sikkasztók?

Egy gazdasági társaság 1996-tól 2 éven és három hónapon keresztül  nem készített adóbevallást és így 3 741 017 forint áfát mulasztott el bevallani. Az APEH egyébként 4 fiktív számlát is talált a cégnél. A cégvezető a vizsgált időszakban nem tett eleget az előírt könyvvezetési, beszámolási valamint nyilvántartási kötelezettségének. Alkalmazott ugyan könyvelőt, de nem adta át neki hiánytalanul a bizonylatokat.  Az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében, számviteli fegyelem megsértésének vétségében, valamint magánokirat-hamisítás vétségében találta bűnösnek a társaság vezetőjét.

A bíróság ítéletével halmazati büntetésül 4 év próbaidőre és 1 év 7 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az adózót, aki az ítélet ellen felülvizsgálati indítvánnyal élt, melynek érvelése szerint számviteli fegyelem megsértése nem róható fel, mert a könyvelő rendelkezésére bocsátotta az iratokat, így a könyvelő mulasztott. Ezt a bíróság nem fogadta el, mivel felülvizsgálati eljárásban az ítéletben megállapított tényálláson változtatni nem lehet. Azonban ennek ellenére is megállapította, hogy  a könyvelő alkalmazása önmagában a terhelt felelősségét nem szünteti meg még abban az esetben sem, ha a könyvelő megbízatása a bevallások benyújtására is kiterjed. Mint adózónak ellenőrizni kell a bevallások megtörténtét!

A folytatás itt olvasható!

Gazdaság

Áfacsalás: lohol az EU a pénze után

Hiába a nagy központi adatbázis, az Európai Uniót évente mintegy 50 milliárd euróval rövidítik meg az áfacsalók. Brüsszel egyre komolyabb erőfeszítéseket tesz ennek visszaszorítására, de vajon be lehet zárni a kiskapukat?