Sólyom: ne az árpádsávos zászlót használják jelképként

2007. szeptember 10., hétfő, 13:39 • Utolsó frissítés: 2007. szeptember 10., hétfő, 15:45
Szerző: MTI/hvg.hu

A köztársasági elnök hétfőn a parlamentben arra szólított fel, hogy a halottak és a túlélők iránti tiszteletből ne az árpádsávos zászlót válassza jelképül, aki ki akarja fejezni ellenzékiségét, vagy nem tartja magyarságához elegendőnek a nemzeti zászlót. Sólyom László napirend előtt szólalt fel az őszi ülésszak kezdetén.

Sólyom László szerint ahogy a nemzeti jelzőt nem sajátíthatja ki egyetlen párt vagy politikai irányzat sem, úgy az antifasiszta minősítést sem. A radikális jobboldaltól való félelem napirendre kerüléséről szólva az államfő hangsúlyozta: a veszély eltúlzását, és ezzel a félelem növelését káros manipulációnak tartja és elítéli.

Az államfő kitért arra, hogy a kormány a véleménynyilvánítási szabadság, a gyülekezés, és az egyesülési jog korlátozására készül. Mint mondta, a demokráciának sokkal nagyobb szolgálatot teszünk, ha a radikális jobboldalt nem az alapvető politikai jogok szűkítésével próbáljuk visszaszorítani.

Sólyom László szerint ahogy a nemzeti jelzőt nem sajátíthatja ki egyetlen párt vagy politikai irányzat sem, úgy az antifasiszta minősítést sem. "Nagy kár az országot újabb és újabb jelzőkkel két részre osztani, nemzetiekre és nemzetietlenekre, előrenézőkre és hátratekintőkre, antifasisztákra és fasisztákra" - jelentette ki. Az államfő közölte: az antifasiszta kormány ellen tüntetők nem a kormány antifasizmusát kifogásolják, és egyáltalán nem fasiszták.

Kiemelte, hogy a jogállam próbája lesz, miként dolgozza fel az igazságszolgáltatás a tavaly szeptemberben, de főleg az október 23-i tüntetéseken történteket. Jogállamban a bűnt meg kell büntetni, mérlegelve minden súlyosbító és enyhítő körülményt - tette hozzá.

Sólyom László beszélt arról, hogy "a sajtóból megismerve néhány vádiratot" megrendítően súlyos jogsértéseket követtek el rendőrök. Ehhez képest nagyon kevés ügy jut el a bírósági tárgyalásig, mert az elkövetőket nem tudja azonosítani az ügyészség, és ebben a rendőrség egyáltalán nem együttműködő - jegyezte meg.

A radikális jobboldaltól való félelem napirendre kerüléséről szólva a köztársasági elnök hangsúlyozta: a veszély eltúlzását és ezzel a félelem növelését káros manipulációnak tartja és elítéli.

A köztársasági elnök szerint a legrosszabb helyzet akkor volt, amikor a MIÉP bekerült a parlamentbe az 1998 és 2002 közötti ciklusra, azóta azonban kiesett az Országgyűlésből.

Mint elhangzott, sok országban masíroznak szélsőségesek, működnek pártjaik; sőt van, ahol szörnyű bűncselekményeket követtek el, felgyújtottak zsinagógákat és a bevándorlók szállását - és mégis, mindezek ellenére nem kételkedik senki ezen országok demokratikus jellegében, és fel sem merül, hogy az megváltozhatna. Sólyom László magyarázatként azt mondta, azért van ez így, mert ezekben az országokban az alkotmányos alapok szilárdak.

Sólyom László legutóbb tavaly július 3-án szólalt fel az Országgyűlésben, mielőtt a parlament leszavazta volna legfőbb ügyész jelöltjét, Horányi Miklóst. Az államfő ezen kívül még kétszer, tavaly május 16-án, az Országgyűlés alakuló ülésén és 2005. június 7-én, államfői eskütételét követően mondott parlamenti beszédet.

Fasisztaveszély nincs, de van radikális jobb »

Kinyomtatom • Elküldöm

MasterCarddal és Maestroval vásárolni kényelmes! (x)

A bankkártyás fizetés előnyeit Ön is nap mint nap élvezheti: pontos, gyors, biztonságos megoldás, és ráadásul kényelmes is, főleg, ha otthonról vásárol a kártyájával.