szerző:
MTI

Várhatóan 12 százalékkal csökken Magyarország népessége 2050-ig - derült ki a Tárki és az UniCredit Bank Európai Társadalmi Jelentés című tanulmánykötetéből.

Gábos András, az erről szóló fejezet egyik szerzője elmondta: ez a 12 százalékos csökkenés az Eurostat előrejelzése, ennél azonban vannak pesszimistább várakozások is. A termékenységi tendenciákat elemezve kifejtette: Európa északi részén a legmagasabb a termékenység, a legalacsonyabb pedig Kelet-Európában, azonban a következő évtizedekben várhatóan csökkennek az egyes régiók közötti különbségek. 
 
A jelentés kitér a halandóság kérdésére is, és megállapítja: Magyarország a születéskor várható életkort figyelembe véve a balti államok mellett a legrosszabb helyzetű ország Európában. 2050-re a magyar férfiak születéskor várható életkorát 78 évre, míg például a szomszédos Ausztriában élőkét 84 évre prognosztizálja. 
 
Az e témához fűződő egészségpolitikai kihívásokról Jávor András, a Tárki Egészség Központ vezetője elmondta, a születéskor várható élettartamot illetően Magyarországon drámai eltérés van attól függően, hogy mekkora a település nagysága. A kisfalvak és Budapest között akár négy év is lehet a különbség a főváros javára - jegyezte meg. 
 
Magyarország az Európai Unióban a legelső a százezer lakosra jutó rákhalálozásban - jóval meghaladva a 2004-ben, velünk együtt csatlakozott országok átlagát is. 
 
Az Európai Társadalmi Jelentés számot ad a vándorlásról is. Becsléseik szerint az EU teljes népességén belül 2005-ben 8,3 százalékot tett ki a bevándorlók aránya, ami körülbelül 40 millió embert jelent. Magyarországon - teszik hozzá a készítők - ugyanezen évben mintegy 316 ezer migráns élt, túlnyomó részben magyar nemzetiségűek. 
 
A témával kapcsolatban Sik Endre, a Tárki vezető kutatója megjegyezte, a migráció, a vándorlás természete egyre inkább változó, és ma már egyre kevésbé jelenti csupán azt, hogy valaki az egyik országból a másikba vándorol. 
 
Gábos András a felvázolt demográfiai folyamatok társadalmi következményei között említette például a népességszám csökkenését, az idősek létszámának drámai megugrását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a bevándorlás - a feltételezések szerint - fékezheti a népesség öregedésének folyamatát. 
 
A háztartásszerkezet változásait érintve kifejtette, hogy - csakúgy, mint az EU-ban - Magyarországon is egyre nő az egyszemélyes háztartások aránya, a gyermekeseké pedig csökken. A Tárki és az UniCredit Bank 2008-as Európai Társadalmi Jelentésének egyik újdonsága, hogy az EU országainak lakosságát mint egységes társadalmat mutatja be. A demográfiai folyamatokon túl tárgyalja többi közt a munkaerőpiac helyzetét, a jövedelmek eloszlását és a lakáskörülményeket is.