Az olaszok sírnának örömükben – meddig jutna a foci-vb-n a szövetségi kapitányok álomcsapata?

Végy egy jó kapust – vagy inkább elé négy világklasszist, akik megoldják helyette a védekezést

A sikeres csapatépítés egyik alapszabálya: végy egy jó kapust. Nos, itt egyből bajban vagyunk, ugyanis a mostani edzői garnitúra nem dúskál a kapusokban, de Julen Lopetegui ajánlólevele nem tűnik rossznak. A Real Madridban mutatkozott be a spanyol élvonalban, később a Barcelonában is megfordult, ám karrierje legszebb éveit a Logronésben és a Rayo Vallecánóban töltötte. A válogatottban 1994-ben mutatkozott be egy Horvátország elleni meccsen, az utolsó fél órára állt be Andoni Zubizarreta helyére. Egynek jó lesz, pláne úgy, hogy a védelemben viszont pazar lehetőségeink vannak.

Üzbegisztán nagyjából semmilyen más összeállításban nem adhatna játékost egy álomcsapatba, de a szövetségi kapitányként eddig keveset bizonyított Fabio Cannavarónak atombiztos helye van a hátvédsorban: világbajnok, aranylabdás játékos, az olasz futball élő legendája. Ugyanígy nem volt kérdés az sem, hogy Ronald Koeman a csapatunk tagja lesz – maximum azon lett volna érdemes elgondolkozni, hogy egy sorral előrébb vessük be a valaha volt leggólerősebb védőt, de a pontrúgásokat biztosan rá bíznánk.

https://www.youtube.com/watch?v=xEdtCk1_WiA

Választhattuk volna a könnyebb utat azzal, hogy a védelem szélére két olyan játékost teszünk, akik effektíve ezeken a posztokon szerepeltek karrierjük során, de akkor a kispadra szorult volna a dél-koreai szövetségi kapitány, Hong Mjung Bo. A minden idők legjobb ázsiai védőjeként számon tartott szakember négy egymást követő világbajnokságon vett részt, köztük a 2002-es, hazai rendezésű tornán, ahol Dél-Korea negyedik lett, őt pedig bronzlabdával jutalmazták a teljesítménye miatt. Nincs kétségünk afelől, hogy megoldaná a szélen is a dolgát, ugyanis a legnagyobb erősségei a pontos passzai és a lövései voltak. A túloldalon az Anderlecht aranygenerációjának egyik motorja, Hugo Broos kap helyet, aki tagja volt az 1986-os vb-negyedik belga válogatottnak is.

Domináns középpálya, veszélyes csatártrió

Ha nem lenne már így is éppen elég erős a csapat védekezése, akkor kisegítjük őket további két klasszis középpályással. Egyikük a csapatkapitányi karszalagot is kiérdemlő Didier Deschamps – aki az 1998-ban vb-t nyerő francia válogatottat is kapitányként vezette ki a gyepre –, mellette pedig Carlo Ancelotti szűrné az ellenfelek akcióit. A középpályát Sabri Lamouchival biztosítanánk be – és abban is biztosak vagyunk, hogy az edzői álomcsapat tagjaként hosszabb világbajnoksága lenne, mint tunéziai szövetségi kapitányként.

Ha a kreativitás nem is feltétlen, de a támadószellem egyelőre hiányzik a csapatból, úgyhogy a keretösszetételt három vérbeli csatárral zárjuk. Thomas Christiansen neve az átlagos sportbarátnak nem feltétlen mond sokat, pedig egy korábbi Bundesliga-gólkirályról beszélünk. Fiatalon az FC Barcelona rendszerében nevelkedett, Johan Cruijff irányításának idején pedig négyéves szerződést írt alá a katalán klubbal, de a világsztárok mellett nem sok lehetőséghez jutott, így kisebb spanyol csapatokhoz került kölcsönbe. A spanyol válogatottban – merthogy a külföldi kvóta miatt a barcelonai éveiben honosították – két alkalommal lépett pályára, és Litvánia ellen fineszes gólt is szerzett.

https://youtu.be/fZ2Ob4ahtr4?si=uvBlIzlTVoqe9f3w&t=30

A gólcsapokat viszont még csak most nyitjuk ki, kezdve az egyiptomi szövetségi kapitánnyal. Hosszam Hasszan hazája bajnokságában kezdte meg a pályafutását, Európa felé az 1990-es világbajnokságot követően nyílt meg számára az út. Bár gólt nem rúgott a tornán és Egyiptom utolsóként esett ki a csoportból, a görög PAOK érdeklődését mégis felkeltette. Később játszott Svájcban is, ám egyik helyen sem alkotott maradandót, így rövid idő alatt hazatért. Lehet, hogy az európai karrier nem jött be, azt azonban nem lehet tőle elvenni, hogy gólérzékeny csatár volt: 177 válogatott meccsen 69 gólt szerzett, ami mind a mai napig a legtöbb Egyiptom történetében.

A sort és ezzel a kezdőcsapatot az olasz Vincenzo Montellával zárjuk, aki ezen a vb-n a török válogatottat irányítja. Az „L'Aeroplanino”, vagyis a „Kisrepülőgép” becenévre hallgató játékos – amely az alacsony termetére és a védjegyévé vált gólörömére utal – 1996-ban robbant be az olasz futballba, a Sampdoria játékosaként 22 gólt szerzett az első Serie A-idényében. Legszebb éveit az AS Románál töltötte, amellyel 2001-ben bajnok lett. A válogatottban a múlt évezred legvégén mutatkozott be, 20 mérkőzésen három gólig jutott és tagja volt a 2000-ben Eb-ezüstöt nyerő csapatnak.

https://www.youtube.com/watch?v=dBsyIJUTd-o

Íme tehát a kezdő:

Julen Lopetegui – Hong Mjung Bo, Fabio Cannavaro, Ronald Koeman, Hugo Broos – Didier Deschamps, Carlo Ancelotti, Sabri Lamouchi – Thomas Christiansen, Hosszam Hasszan, Vincenzo Montella.

Meddig jutna a szövetségi kapitányi álomcsapat?

A foci-vb eddigi gólátlagára ugyan nem lehet panaszunk, ezen azonban jelentősen rontana az általunk összerakott tizenegy. Az edzői álomcsapat az olaszos stílust képviselné, felelevenítve a legendás catenaccio rendszer szépségeit. A csapat mottója csak annyi lenne: a gól megöli a focit! Egy-egy találat azért benne lenne a fiúk lábában, mert három döntetlennel még úgy is nehéz továbbmenni, hogy tizenkettőből nyolc csoportharmadik is kvalifikálja magát az egyenes kieséses szakaszra.

Az igazi kánaán csak ott kezdődne. A gyors kontrákat és Ronald Koeman jobbosát mindenki rettegné, akárcsak azt a védelmi reteszt, ami adott esetben hét helyen is zár. Sok sikert kívánunk a feltöréséhez. Ha azonban a futballban van igazság, ez a csapat nem jut a nyolcaddöntőnél tovább. De mint tudjuk, ez nem mindig így megy, és mivel a cikk elején tisztáztuk, hogy mindenki élete formájában érkezne a világbajnokságra, gyaníthatóan érem kerülne azokba a nyakakba a torna végén. Hogy milyen fémből készülne, azt már olvasóink fantáziájára bízzuk.