Klímacsomag: Sarkozy Gyurcsányt győzködi

Az AFP birtokába került szöveg szerint az új indítvány megegyezik a legutóbbival abban, hogy a szén-dioxid kibocsátására vonatkozó uniós kvóták 12 százalékát kapnák külön támogatásként a szegényebb új tagországok. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezzel szemben 20 százalékot tartana indokoltnak - jegyzi meg a hírügynökség.

Cserében viszont azoknak az uniós iparágaknak, amelyek nincsenek nemzetközi versenynek kitéve, 2020 helyett 2025-ig kellene csak megvásárolniuk a rájuk kiszabott kvótákat. Az energia- és klímacsomagra vonatkozó javaslatok közül eddig egyik sem tartalmazott 2020-nál későbbi céldátumot.

Korábban a hírügynökség arról számolt be: miután a legnagyobb nehézséget okozó német, lengyel és olasz ellenállást nagyjából sikerült felszámolni, Sarkozyre maradt a feladat, hogy a magyar delegációval egyeztessen. Csütörtök délután Daróczi Dávid kormányszóvivő is úgy nyilatkozott, hogy Magyarország ellenállása a legkövetkezetesebb a klímacsomag ügyében.

Az MTI tudósítója úgy értesült a kétnapos brüsszeli EU-csúcs helyszínén, hogy csütörtök éjfél után még folytak a tárgyalások a francia elnökség és a magyar küldöttség között.

Az állam- és kormányfők másfél éve állapodtak meg abban, hogy az unió a 2005. évihez képest legalább 20 százalékkal csökkenti a levegőt szennyező károsanyag-kibocsátását 2020-ig, illetve a jövő évtized végéig 20 százalékra emeli a megújuló energiaforrások (szél, víz, nap, fa, biomassza) arányát az energiafelhasználásban. A most tárgyalt részletek és tagállami lebontás célja, hogy mindennek a terhei igazságos és szolidáris módon jussanak a 27 tagországra.

Az eredeti magyar álláspont szerint nem lenne igazságos, ha az Európai Unió ragaszkodna a 2005-ös viszonyítási alapjához, Brüsszel ugyanis így nem veszi figyelembe az újonnan csatlakozott tagállamok 1990 és 2005 között végzett gazdasági szerkezetváltásra fordított erőfeszítéseit.