A több mint 1700 milliárd eurós következő többéves pénzügyi keret ügyében a német kancellár, Friedrich Merz arra figyelmeztetett a csúcs előtt, hogy „nagyon nehéz” egyeztetések következnek. Berlin továbbra is elutasítja az újabb közös uniós hitelfelvételt, és ragaszkodik a kiegyensúlyozott költségvetéshez. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szintén úgy fogalmazott, hogy a tagállamok „még nagyon messze vannak a megállapodástól”, ráadásul Madrid elégtelennek tartja a versenyképességre, innovációra és a zöld átállásra szánt forrásokat. Eközben tizenhat, elsősorban kohéziós támogatásokban érdekelt ország külön egyeztetést tartott a csúcs előtt, és a bolgár miniszterelnök, Rumen Radev figyelmeztetett: nem engedhető meg, hogy a versenyképességi alap létrehozása a kohéziós és agrártámogatások rovására történjen.
Szintén éles véleménykülönbségek mutatkoznak Kína megítélésében. Sánchez „potenciális szövetségesnek” nevezte Pekinget, és pragmatikus együttműködést sürgetett, mondván Európának minél több partnerre van szüksége. Ezzel szemben Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök egyenesen „egzisztenciális fenyegetésnek” nevezte Kínát az európai ipar számára, bár ő is a párbeszéd fenntartását szorgalmazta. A holland miniszterelnök, Rob Jetten szerint egyáltalán nem biztos, hogy a huszonhetek közös álláspontra tudnak jutni a kínai kereskedelmi egyensúlytalanságok kezelésében. Közben Litvánia, amely az elmúlt években az egyik legkeményebb Kína-kritikus tagállamnak számított, a kapcsolatok fokozatos javítására törekszik.
Ukrajna ügyében továbbra is széles körű az egyetértés abban, hogy Európának részt kell vennie minden jövőbeni béketárgyalásban, ugyanakkor több vezető óvatosságra intett az Oroszországgal való közvetlen kapcsolatok újranyitásával kapcsolatban. Rob Jetten szerint „nem szabad naivnak lenni”, mivel semmi nem utal arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valóban kész lenne érdemi tárgyalásokra. Hasonlóan fogalmazott Gitanas Nausėda litván elnök is, aki szerint nincs jele annak, hogy Moszkva békére törekedne, és hangsúlyozta, hogy Európának egységes hangon kell megszólalnia. Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy António Costa, az Európai Tanács elnökének stábja technikai szintű kommunikációs csatornát nyitott Oroszország felé egy esetleges későbbi rendezés előkészítésére.
A migráció kérdése sem került le a napirendről. Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt sürgette, hogy az Európai Unió a menedékkérelmek feldolgozását és a visszaküldési eljárásokat az uniós határokon kívül szervezze meg. Szerinte „a migrációs problémákat nem Európában, hanem Európán kívül kell megoldani”, ezért a tagállamoknak meg kell tenniük a következő lépést a befogadó- és visszatérési központok kialakítása felé.
A csúcstalálkozó első napján többek között az orosz–ukrán háborúról és a versenyképességről, pénteken pedig a következő hétéves költségvetésről tárgyalnak a tagállami vezetők.
A csúcs előtt – a tervekkel ellentétben utolsóként – beszélt Magyar Péter is. A magyar miniszterelnök ellenezte, hogy az ukrán csatlakozási folyamat gyorsított legyen, szerinte ez nem lenne fair a balkáni országokkal szemben.
https://hvg.hu/itthon/20260618_magyar-peter-europai-tanacs-erkezes-doorstep-brusszel
A zárt ülés előtti közvetítésben látszott, hogy a résztvevők a tanácskozást közös tapssal kezdték. Mint megtudtuk, a résztvevők az új tagokat – köztük Magyar Pétert – üdvözölték, illetve Kaja Kallast, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét és Rumen Radevet születésnapja alkalmából.
