szerző:
MTI/hvg.hu

Fantasztikus és fontos nap volt a mai, mert az események azzal fenyegettek, hogy az alkotmány az érdektelenség mocsarába merül, de ez nem következett be, ugyanis nagy európai érdeklődés övezi az alaptörvényt, amelyre "rendkívül büszkék vagyunk" - mondta az EP-vita után tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök. A miniszterelnök Strasbourgban közölte azt is: a magyar kormány nem tekinti fontos ügynek a jegybank és a PSZÁF összevonásának lehetőségét, Magyarországnak viszont az az érdeke, hogy az EU tagja legyen.

Orbán Viktor kormányfő üdvözölte, hogy noha számos vitás kérdés felmerült az EP plenáris ülésén, az EB által vitatott három dosszié közül egyik sem érinti az új alkotmány szövegét, csak két átmeneti rendelkezését. Az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekhez kötődő kifogásokat, ha kell, készek teljesen átdolgozni - jelezte, majd úgy fogalmazott: kifejezetten jó érzésekkel tér haza Magyarországra.

A fentieknek némileg ellentmond, hogy az EB szabályszegési eljárásainak elindításának ügyében Olli Rehn gazdasági biztos világossá tette, az MNB-törvény EU-konfrommá tételéhez az alkotmányt is módosítani kell: "A kormányoknak tartózkodniuk kell attól, hogy megkíséreljék országuk központi bankjának befolyásolását. A Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvény és az új alkotmány egyes rendelkezései nem felelnek meg a vonatkozó elveknek. Felkérem a magyar kormányt, hogy a központi banknak biztosítson teljes függetlenséget. Ez a vonatkozó szabályozásnak teljes körű - az alkotmányra is kiterjedő - felülvizsgálatával jár” - fogalmazott Rehn.

Nekünk ez nem fontos

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségéről szólva közölte: "nekünk az ügy nem fontos. Szerintünk jobban működne a két szervezet, ha összevonnák, de eddig sem voltak összevonva". Ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy ne vonják őket össze, akkor külön maradnak - jelentette ki, megjegyezve, hogy ez nem egy kardinális gazdaságpolitikai vagy alkotmányfilozófiai kérdés, hanem kifejezetten technikai jellegű.

A nemzeti bank függetlenségét a magyar kabinet is osztja - folytatta -, és olyan pontokon is hajlandó változtatni, amelyek az elmúlt húsz évben is úgy voltak, ahogyan most, csak eddig nem kifogásolta az Európai Bizottság, most viszont igen. "Erre mondom azt, hogy az érvek súlya előtt nem tudok meghajolni, de ha a bizottság ezt fontosnak tartja, meghajolunk" - mondta. Példaként említette: húsz évig úgy volt, és senki nem kifogásolta, hogy a kormány egy megbízottja részt vett a monetáris tanács ülésén. "Meg tudnám védeni a magunk álláspontját, de minek, ennek az ügynek nincs nagy jelentősége, ha a bizottság szeretné, legyen úgy" - fejtette ki álláspontját

Az Európai Bizottsággal fennmaradt, az MNB-t érintő vitás pontról elmondta: a bizottság azt kifogásolja, hogy a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjai amikor elfoglalják hivatalukat, esküt tesznek az alkotmányra, noha ez az eskütétel az elmúlt húsz évben mindig megtörtént - mutatott rá. Ez "egy olyan szimbolikus politikai kérdés, amelyben még egyezkednünk kell. A többi ügy inkább technikai kérdés" - emelte ki. Orbán Viktor kérdésre úgy fogalmazott, "akkor vagyok kemény, amikor a hazám érdeke azt megkívánja, és akkor kötök kompromisszumot, amikor a magyar emberek érdeke megkívánja".

Aki lónak áll, az húzzon

Szólt arról is, hogy Magyarországgal szemben létezik politikai offenzíva, de "meg is lennénk sértve, ha nem volna", ez ugyanis a politika része. "Aki lónak áll, az húzzon, vagyis aki politikusnak megy, az ne lepődjön meg, hogy időnként durván megtámadják" - fogalmazott.

Az EP-vitára kitérve - kérdésre válaszolva - a kormányfő azt mondta: nyilvánvaló, hogy a hozzászólók nagy része el sem olvasta az új magyar alkotmányt. A vitában a pártszimpátia felülírta a szövegismeretet - értékelte az elhangzottakat, majd a tévedések között említette, hogy összekeverték az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bírósággal (LB). Utóbbival kapcsolatban hozzátette: az LB elnökét senki sem mozdította el, hanem a bírói egyesület indítványára egy olyan szabály került a törvénybe, amely szerint legalább ötéves magyarországi bírói gyakorlat szükséges a főbírói poszthoz. Ezt az ellenzék is megszavazta - közölte.

Álláspontja szerint azon is el kell gondolkodnia az európai közösségnek, hogy ha most azt követeli, vegyék értékrendbeli vizsgálat alá egy tagállam alkotmányát, akkor "hol fogunk megállni: egymás után következik a többi ország is". Úgy véli, ez egy rossz gyakorlat: ha van bizonyíték komoly európai értéksérelemre, természetesen fel kell lépni, de ténybeli ismeretek nélkül, feltételezések és ideológiai motiváltság alapján veszélyes így tenni, mert az az EU-t is gyengíti.

Érdekünk az EU-tagság

Kérdésre szólt arról is, hogy szerinte Európának nem marad más választása, mint hogy középtávon egy átfogó megegyezést kössön Oroszországgal. "Ez egy teljesen új korszaka lesz az európai politikának" - vélekedett.  Arra a kérdésre válaszolva, amely a Jobbik EU-tagsággal kapcsolatos népszavazási kezdeményezését firtatta, Orbán Viktor kijelentette: Magyarországnak az az érdeke, hogy az EU tagja legyen, mert még mindig több érv szól a tagság mellett, mint ellene.

A kormány által igényelt nemzetközi hitelről Orbán azt mondta: nem a német adófizetők pénzére pályázunk, biztonsági hálóként működő hitelkonstrukciót szeretne kitárgyalni kormánya, amely inkább arra hajlik, hogy a magasabb kamatok ellenére a piacokról finanszírozza magát, mint hogy az EU-IMF hitelhez nyúljon.

Percről percre tudósításunk az EP-vitáról itt olvasható.