Valamivel este 10 óra előtt kezdték tárgyalni a képviselők azt a népi kezdeményezést, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére azt, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családon belüli erőszaknak Magyarországon. Ugyan az ellenzéki képviselők előbbre vették volna ezt a napirendi pontot, hogy a tévé is közvetíthesse, a kormánypártok ezt leszavazták. A közel másfél órás vita azzal zárult, hogy a kezdeményezésről kedden döntenek a képviselők.

Nem kérdezték meg a kezdeményezőt

A népi kezdeményezést Halász Pálma indította (a parlamenti és bizottsági ülésen sem hallgatták meg), aki évek óta küzd azért, hogy Magyarországon külön bűncselekmény legyen a családon belüli erőszak, amelynek különböző formái szerinte legalább egymillió nőt érintenek. Az aktivista egy 2010-es, sikertelen kísérlet után idén tavasszal sikeresen gyűjtött össze több mint 50 ezer (az Országos Választási Bizottság szerint legalább 94 910 hiteles) aláírást, így a parlamentnek a népi kezdeményezés szabályai szerint foglalkoznia kell a kérdéssel. A népi kezdeményezésnek általában csak szimbolikus ereje van, törvényalkotásra nem kötelezi az Országgyűlést.

Halász Pálma népi kezdeményezésének jelentőségét az is adja, hogy olyan ügyet vet fel ismét, amelyet alig néhány hónapja söpörtek le az asztalról a képviselők. Idén tavasszal a kormány – jogvédő szervezetek kérésére – beillesztette a jövőre hatályba lépő új Büntető törvénykönyv (Btk.) tervezetébe az "együtt élők közti lelki bántalmazás" elnevezésű bűncselekményt. Ennek alapján egyéves szabadságvesztéssel lehetett volna sújtani azt, aki agresszív magatartásával családtagjainak lelki szenvedést okoz, még akkor is, ha más bűncselekmény – például testi sértés – nem valósul meg.

Ezt a paragrafust azonban a fideszes Varga István és a KDNP-s Salamon László, illetve az MSZP-s Bárándy Gergely egybehangzó javaslatára a parlament kihúzta a szövegből. A kormánypárti képviselők indoklása szerint a javaslat nem felelt meg „a normavilágosság követelményeinek", vagyis nem egyértelmű a szövegből, hogy pontosan mi számított volna bűncselekménynek. Bárándy szerint pedig az sem volt biztos, hogy a büntetni javasolt cselekmények elérték azt a szintet, „hogy a családi életbe a büntetőjog eszközeivel beavatkozzon”.

Kormánypártok: szülniük kellene a nőknek

Az már az alkotmányügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén kiderült, hogy a kormánypártok nem támogatják  a kezdeményezést. Az esti vita azonban nem a családon belüli erőszakról, és a jogi tényállásról szólt, hanem férfi és nő közötti problémáról.

A fideszes Varga István például úgy fogalmazott, a Büntető törvénykönyv nem mindenható, a rossz házasságokon belüli bűncselekményeket külön tényállással nem akadályozhatjuk meg, "talán az anyáknak vissza kellene térni elsősorban a gyermeknevelés mellé", elsősorban azzal kellene foglalkozni, hogy "ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak". 

Mint mondta, a nők az emancipáció és az önmegvalósítás mellett elfelejtettek szülni, és emiatt fogy a magyar. Szerinte ha minden nő megszülte a maga két-három gyerekét, akkor lehet önmegvalósítani.

A kormánypárti Karvalics Ottó szerint pedig először a családok fogalmát kellene definiálni. A KDNP képviselője szerint mindenkinek mást jelent az erőszak, és ő, mint aki több mint 40 éve él házasságban, úgy véli, a családoknak kellene példát mutatniuk, hogy hogyan lehet békében élni egymás mellett, és majd utána lehet a nőknek érvényesülniük.

A vita alatt az ellenzéki képviselők kikérték ezt a hangnemet és ezeket a véleményeket, hiszen szerintük a családon belüli erőszakot nem szabad feminista témaként beállítani, hiszen időseket, gyerekeket, és többgyermekes anyákat is bántalmaznak. “Olyanokat is, akik karriert építenek, vagy gyerekeket szülnek” – hangoztatta Szabó Rebeka.

Az MSZP-s Bárándy Gergely most is fenntartotta azt a véleményét, hogy nem ért egyet a Btk.-ban való szabályozással, mert jogilag nem látja a megoldást erre. Ugyanakkor azt kezdeményezte, hogy bizottsági ülés keretében civil szervezetekkel közösen tárgyaljanak a családon belüli erőszakról, jogalkotási kérdés tekintetben tárgyalják meg, és “kicsit tekintsünk ki a Btk.-ból”.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás szerint is tenni kellene valamit a családon belüli erőszak ellen, létre kellene hozni a KIM-en belül egy munkacsoportot, ahol szakmai koncepiót dolgoznának ki – akár a Btk.-ba foglalva – az erőszak visszaszorítására.