Sokan erős lelki támaszt látnak a magyar katolikus egyházban, ez azonban gyenge társadalmi hatással és jelentős politikafüggéssel párosul, a visszaélések megfelelő kezelését is sokan hiányolják – derül ki abból a felmérésből, amit a Szemlélek Alapítvány megbízásából a Závecz Research készített az egyház jövőjével foglalkozó Megujul.hu nevű portál számára.
Bár a felmérés a katolikus egyházzal kapcsolatos kérdésekre terjedt ki – a legnagyobb hazai felekezetről alkotott vélemények összképeként –, alighanem tágabban is értelmezhető értékelést ad a hatalommal a NER időszakában „összebútorozott” egyházakról.
A válaszadók 57 százaléka szerint a Magyar Katolikus Egyháznak nincs érdemi pozitív hatása a társadalom életére; kedvező hatást mindössze 24 százalék érzékel.
Arra a kérdésre, hogy a Magyar Katolikus Egyház hiteles iránymutatást ad-e olyan értékekben, mint a tisztesség, az emberi méltóság, az igazságosság vagy a szociális kihívások, a népesség 55 százaléka nemmel, 22 százaléka igennel válaszolt.
A közvélemény-kutatáshoz kapcsolódott egy online felmérés is: az anonim kérdőívet a Megujul.hu felületén lehetett kitölteni 2026. október 12. és november 9. között – összesen 1517 személy élt ezzel a lehetőséggel. Bár a kutatás ezen része nem reprezentatív, az összképet illetően érdekes adalékokat ad az empírikus vizsgálathoz. Kiderül például belőle, hogy a válaszadók szerint a magyar társadalom elsősorban lelki támogatás, szociális gondoskodás és közösségépítés terén lehet hálás a magyar katolikus egyháznak. Emellett többen az értékalapú oktatást emelték ki – ezekre mind 40 százalék feletti pozitív visszajelzés érkezett.
A társadalmi iránymutatást ezzel szemben 22,5 százalék nevesítette, vagyis 77,5 százalék szerint ezen a területen nincs „megköszönnivaló”.
Különösen beszédes ez az érték annak fényében, hogy ennél több válaszadó, 30 százalék szerint nem sokat köszönhet a magyar társadalom a magyar katolikus egyháznak, 6 százalék szerint pedig semmit.
A népesség 71 százaléka szerint a politika (értve ez alatt leginkább a Fidesz–KDNP-t) befolyásolta a Magyar Katolikus Egyház tevékenységét; mindössze 17 százalék gondolta ennek az ellenkezőjét.
A kormány ígéri, az érintettekkel együttműködve úgy alakítják át a jogi kereteket, hogy megszűnjön az a függőségi viszony, ami a NER alatt az állam és az egyházak kapcsolatát jellemezte. Már csak a kölcsönös bizalom légkörének kialakulására kell várni. A jelek szerint nem lesz gyors menet.
Arra a kérdésre pedig, hogy a Magyar Katolikus Egyház mennyire hitelesen képviseli a kereszténység tanítását és a szeretet üzenetét, a résztvevők az iskolai osztályzatok módszerével átlagosan 2,5-es érdemjegyet adtak a megkérdezettek.
Alapvetően inkább helyeselték a válaszadók, hogy társadalmi témákban az állami vezetők kikérik az egyházi vezetők véleményét: 3,3-as átlagos osztályzat született, ezen belül 34,2 százalékkal az 5-ös érdemjegyből érkezett a legtöbb.
Megosztott a válaszadók közössége abban a témában, hogy milyen hatással van a Magyar Katolikus Egyház szabad működésére a jelenlegi kormányzattal, állami vezetéssel való kapcsolata.
A 3-as osztályzat azt üzeni, hogy ugyanannyi válaszadó gondolja a Tisza-kormánytól függetlennek a magyar katolikus egyházat, mint ahányan államfüggőnek érzékelik az egyház működését. Itt érdemes rámutatni, hogy 2025 tavaszán pontosan ugyanerre a kérdésre, de egy másik közéleti helyzetben, a Fidesz-KDNP kormányzása idején átlagosan egy teljes egésszel gyengébb, 2-es érdemjegy született függetlenség témájában.
A válaszadók szerint egyértelműen megújulásra van szüksége a világegyháznak éppúgy, mint a magyar katolikus egyháznak, de utóbbinak még inkább (86,2, illetve 92,4 százalék gondolja így).
Újra felbukkant az az információ, hogy az egykori köztársasági elnök életének egy szakaszában az állambiztonság ügynöke volt.
