Hiányosnak, elnagyoltnak látták bírálói Semjén doktoriját
„Elnagyoltnak”, „hiányosnak”, „elsietettnek” tartották Semjén Zsolt disszertációjának bírálói a doktori egyes fejezeteit. A két teológus bíráló annak ellenére engedte szóbeli védésre a munkát, hogy szerintük nincs megfelelően kidolgozva a nagy keleti vallásokat bemutató fejezet, amely – mint a hvg.hu bemutatta – sokat merített Az öt világvallásból.
„Mindent összefoglalva kissé elsietett[nek] látom az értekezést, éppen ezért hiányosnak” – írta 1991. április 10-én a Semjén Zsolt által beadott disszertációról a másodbíráló, Csanád Béla, aki írógéppel írt bírálatában többször is mellégépelt. Nemcsak ő, hanem a másik bíráló, Lenhardt Vilmos professzor is kritikus volt, ennek ellenére mindketten továbbengedték szóbeli védésre a munkát.
Mint arról vasárnap a hvg.hu beszámolt, Semjén Zsolt a 20. századi ezoterikus mozgalomról, a New Age-ről írt dolgozatának jelentős része – a hvg.hu számításai szerint közel negyven százaléka – más munkák átvétele, átfogalmazása, illetve fordítása. A második Orbán-kormány miniszterelnök-helyettese 1984 és 1990 között volt a budapesti Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia civil hallgatója. A New Age kihívása és az evangelizáció lehetősége című laurea (szó szerint: babérkoszorús, vagyis doktori) dolgozatát 1990-ben fejezte be, majd 1991-ben védte meg.
Semjén főleg Helmuth von Glasenapp Az öt világvallás című, magyarul is olvasható munkájából merített, de a Stadt Gottes című német nyelvű katolikus magazinban 1989-ben megjelent Der Traum vom „New Age” [A „New Age” álma] című háromrészes cikksorozatból, illetve a brit Lewis Spence The Encyclopedia of the Occult [Az okkultizmus enciklopédiája] című könyvéből is vett át részeket. Ráadásul idézőjelek közt ugyan, de hosszan – esetenként oldalakon keresztül – idézett más munkákból is. A hvg.hu számításai szerint ezek a részek a dolgozat 25 százalékát teszik ki.
„Talán túlságosan elnagyolt”
„A mű összeállítása és a hivatkozások dr. Lenhardt Vilmos teológiaprofesszor szándéka szerint és iránymutatásával készültek, és többéves munka van benne” – reagált vasárnap a Miniszterelnökség a hvg.hu cikkére. Semjén Zsolt a Blikknek reagálva azt mondta, maga a feltételezés is meghökkentő, mert „professzoraimmal többéves kutatómunka előzte meg a doktori dolgozatom megírását, még ha idéztünk is más munkákból, azokra a dolgozat végén természetesen hivatkoztunk".
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem könyvtárában fellelhető disszertációhoz mellékelt bírálata szerint Lenhardt Vilmos professzor sem volt mindenben elégedett a doktorival. Azt a fejezetet kritizálta, nevezte „túlságosan elnagyoltnak és nehezen áttekinthetőnek”, amely merített Glasenapp művéből. „A vallási irányzat a New Age-en belül szintén megtalálható, főleg szinkretista formában: hinduista, buddhista és kínai univerzalizmus keveredik ebben” – emelte ki az említett fejezetet Lenhardt a bírálatában. A professzor ugyanakkor azt írta „a nagy vallási irányzatoknak hatalmas a könyvészeti anyaga”, „talán” ezért is „elnagyolt és nehezen áttekinthető” szerinte a disszertáció ezen része.
Nemcsak Lenhardt, hanem Csanád Béla is kritizálta ezt a részt. Csanád jelezte „többet várt volna a szerző ígérete szerint a harmadik részben kifejtendő témáról”, és „az evangelizációs és pasztorációs alapelvekről, teendőkről”. A bíráló által említett harmadik fejezet tartalmazza a New Age fajtáit, irányzatait, így a hinduizmus, a buddhizmus és a kínai univerzalizmus és a mozgalom kapcsolatának bemutatását.
Mint vasárnap megírtuk, Glasenapp vallástörténeti alapművének egyes részei a New Age számára ihletforrást jelentő nagy keleti vallások – a hinduizmus, a buddhizmus és a kínai univerzalizmus – tanait bemutató fejezetekben köszönnek vissza Semjénnél. A két magyar szöveg egybevetéséből kiderül, hogy Semjén sok esetben egy az egyben vett át szövegrészleteket, máskor azonban kisebb változtatásokat hajtott végre az eredetin: elhagyott szavakat (azaz rövidített), szinonimájukkal cserélte fel azokat, megfordította a szórendet.
A bírálók |
Semjén disszertációjával a két bíráló közül Csanád Béla volt a kritikusabb. Egy oldalas bírálatának nagy része a hiányosságokat sorolja, ám a végén megjegyzi: „Mivel azonban a leírtak szorgalmas munkáról tanúskodnak és mivel dicsérendő a modern témaválasztás, valamint az értekezés információs része, a dolgozatot a szóbeli védés alapjául elfogadom”. Csanád 1950-ben kapott teológiai doktori címet Budapesten. A pap-költő 1958-tól tanított a szegedi Hittudományi Főiskolán. A kalocsai Főegyházmegyei Levéltár honlapján található életrajza szerint öt évvel később a fővárosi Központi Szeminárium lelki igazgatója lett. 1965-től megbízott előadó volt a Hittudományi Akadémián, ahol később Semjén doktorált. A rendszerváltás évében alapította a jobboldali pártok mellett rendszeresen kiálló Keresztény Értelmiségiek Szövetségét (KÉSZ), melynek 1996-ban bekövetkezett haláláig elnöke volt. Halála után díjat neveztek el róla, melyet a KÉSZ évente oszt ki. (A KÉSZ megszólalt a volt köztársasági elnök plágiumügyében is: Schmitt Pál lemondásakor a szervezet elnöke, Osztie Zoltán közleményt adott ki, melyben azt írta, „idegenszívű hazaárulók” állnak az államfő elleni „kampány” mögött, az államfőt doktori címétől megfosztó egyetemet pedig „anarchisták” befolyásolták.) Lenhardt Vilmost a Katolikus Lexikon szerint 1953-ban szentelték pappá, majd 1959-ben lett teológia doktor. 1964-ben szerzett könyvtárosi oklevelet, majd az esztergomi hittudományi főiskolán a fundamentális és szociálteológia tanáraként tanított. 1966 és 1977 között az Érseki Főszentszék, 1977-től a Prímási Főszentszék bírája volt. 1981-től nyugdíjazásáig a hittudományi akadémia szociálteológiai tanszékének tanára volt, ahol vallásszociológiát és ökumenizmust is tanított. A Katolikus Lexikon egyik szerzője, munkatársa. |
„Aránytalanul rövid”
Míg Csanád egy oldalas bírálatában főleg a hiányosságokat taglalta, Lenhardt professzor méltatta a témaválasztást, felhívva arra is a figyelmet, hogy ezeket az eszméket, ezt az ideológiát sokszor „a rock-együttesek” terjesztik. Szerinte Semjén „jól észreveszi a New Age jelenség lényegi elemeit és ezek történeti teológiai előzményeit. Így rámutat helyesen az amerikai és a nyugat-európai ifjúság 60-as években bekövetkezett kiábrándultságára a fogyasztói társadalom sivárságából”.
Szintén a modern témaválasztást dicsérte Csanád is, viszont a nagy keleti vallásokról szóló fejezet mellett neki megakadt a szeme azon a részen is, amely „A sátánizmus extrémitásával” foglalkozik. A másodbíráló szerint „Nem eléggé világos ugyanis, hogyan függ össze a két mozgalom, illetve vallási irányzat. Jó lett volna, ha a szerző bővebben kifejti – a cím ígérete szerint – a New Age kihívás jellegét a kereszténységgel szemben (mindössze 16 oldal ez a rész, tehát jelentőségéhez mérten aránytalanul rövid).”
Mint arról vasárnap a hvg.hu beszámolt: a disszertációnak további kb. 25 százaléka a forrásul használt különböző művekből vett idézet. Ezek egyenként többnyire legalább egy teljes oldalt tesznek ki a dolgozatban, de előfordul, hogy egy-egy idézet több oldalra nyúlik. Ezek a szövegrészletek idézőjelek között, megfelelő forrásmegjelöléssel szerepelnek a szövegben. Mint ahogy korábban megírtuk, Semjén nagyobb terjedelemben idézett egy sátánista írásokat tartalmazó, először 1969-ben megjelent könyvből, a Sátán Bibliájából is a sátánizmus illusztrálásához.
„A dolgozat részei közt lévő aránytalanság egyébként is feltűnő” – írta le Csanád Béla bírálatának összegzésekor. Lenhardt is „elnagyoltságról” írt egy nappal később, de azért fogadta el az általa kifogásolt részeket, mert szerinte a New Age sem törekszik a teljességre, összefüggésekre, ezért szerinte az említett hiányosságok ellenére is elfogadható a dolgozat.
| Leselejtezve |
Az ELTE Társadalomtudományi Karának könyvtárában hétfőn reggel arról tájékoztatták a hvg.hu munkatársát, hogy az 1992-es szakdolgozatok már nincsenek meg, azokat minden bizonnyal leselejtezték. A kar egyébként csak 2003 óta önálló, korábban a Bölcsészettudományi Kar Szociológiai-Szociálpolitikai Intézete volt, és csak 1998-ban költözött a lágymányosi campuson található épületbe. Mint arról hétfőn délelőtt beszámoltunk, Semjén Zsolt 1992-ben megvédett szociológusi diplomamunkája jelentős átfedést mutat az egy évvel korábban doktori fokozattal jutalmazott teológiai értekezésével. A diplomamunka többoldalnyi átvételt is tartalmaz egy magyarra fordított német műből. Hétfőn délelőtt a kormány honlapjára – cikkünk megjelenésével egy időben – kihelyezték a miniszterelnök-helyettes teológiai disszertációját, illetve a szociológiai diplomamunkáját is. Az utóbbi első oldalán az szerepel: "Második javított kiadás". A hvg.hu Semjén diplomamunkáját a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia könyvtárában találta meg, de abban nem voltak megtalálhatók az ELTE-s bírálók észrevételei. Amennyiben az ELTE-n valóban leselejtezték a diplomamunkákat, nem zárható ki, hogy a bírálatok is elvesztek. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Hoffmann Semjén plágiumgyanús doktorijáról: "kizártnak tartom"
Kizártnak tartja Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, hogy Semjén Zsolt plagizálta volna doktori disszertációját - erről a KDNP-s politikus az ATV-nek beszélt.
Plágiumgyanú: Semjén doktoriját a szociológián is elsütötte
Semjén Zsolt 1992-ben megvédett szociológusi diplomamunkája jelentős átfedést mutat az egy évvel korábban doktori fokozattal jutalmazott teológiai értekezésével. A diplomamunka többoldalnyi átvételt is tartalmaz egy magyarra fordított német műből. Később a kereszténydemokrata pártvezér egyetemi dolgozatainak szövegét nagymértékben felhasználva több tanulmányt is publikált.
Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül
Semjén Zsolt 1991-ben megvédett teológiai doktori dolgozatának közel negyven százaléka magyar, német és angol nyelvű források átvétele. A miniszterelnök-helyettes Az öt világvallás című, minden könyvtár szabadpolcán elérhető népszerű könyvből is jócskán merített. Bár életrajzaiban sehol nem tesz említést német nyelvtudásról, több német nyelvű műre is hivatkozik.
