Alkotmányellenesnek találta, ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) a tavaly elfogadott új családvédelmi törvény két rendelkezését – jelentette be hétfőn a testület nyílt határozathirdetésén Paczolay Péter. Az Ab elnöke szerint a törvény család fogalmára vonatkozó 7. és az öröklést szabályozó 8. szakasz alaptörvény-ellenes, ezért a testület megsemmisíti. A testület szerint a 2011-es – KDNP által készített, a Fidesz által is megszavazott – családvédelmi törvény megfosztja a bejegyzett élettársakat a törvényes öröklés lehetőségétől, különösebb indoklás nélkül korlátozza a jogaikat.

Az Alkotmánybíróság idén egyszer már határozat szintjén foglalkozott a 2011-ben kétharmados többséggel elfogadott családvédelmi törvénnyel. Az Ab június végén függesztette fel a jogszabály törvényes öröklésről szóló rendelkezésének hatálybalépését, hogy legyen ideje a részletes vizsgálatra. Ugyanis júniusban az alapvető jogok biztosa indítványban támadta meg a törvényben szereplő családfogalmat – mely a törvény szerint férfi és nő házasságán alapul – arra hivatkozva, hogy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg az emberi méltósághoz fűződő joggal összefüggésben.

Azonos neműek, különneműek

Az alapvető jogok biztosának részben igazat adó határozatot Szalay Péter alkotmánybíró készítette elő. Szalayt tavaly a Fidesz jelölte, majd 2011 júniusában a kormánypárti képviselők szavazatával választották alkotmánybírónak. A határozathirdetésen jelen volt az indítványozó, Szabó Máté is. A határozattal nem értett egyet, ezért különvélekedett Balsai István, Pokol Béla és Dienes-Oehm Egon.

Fazekas István

Szabó Máté azt is kifogásolta, hogy a Polgári törvénykönyv (Ptk.) és a családvédelmi jogszabály az öröklési rendet másképp szabályozza, ami szerinte sérti a jogállamiság elvét és jogbiztonság követelményét is. Az állampolgárok egymás közötti viszonyát legátfogóbban szabályozó Ptk. előírja: ha nincs végrendelkezés, akkor az azonos nemű párok esetében – figyelemmel arra, hogy esetükben nincs lehetőség házasságkötésre – a bejegyzett élettárs örököljön párja után. Az ombudsman indítványában azt kifogásolta, hogy a törvény említést sem tesz a bejegyzett élettársak – leszármazó hiányában történő – törvényes öröklési lehetőségéről. (Szabó Máté beadványairól, idei aktivitásáról itt olvashat részletesebben.)

Túl szűkre szabták

Míg az ombudsman inkább az azonos neműek között létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolatra – melyet azért különböztet meg a Ptk, mert a hazai jogrend nem teszi lehetővé, hogy házasságot kössenek – koncentrált a beadványában, az Ab főleg a család fogalmának általános meghatározását, legfőbb alapjogi elveit elemezte. Így a testület megállapította, hogy a családvédelmi törvényben túl szűkre van szabva a család fogalma, így kizár bizonyos együttélési formákat, és ez alapjogokat sért az Ab szerint. A testület nemcsak az azonos neműekre figyelt, hanem minden, nem házasságban élő élettársi kapcsolatra, életközösségre.

Az alaptörvény a házasságot és a családot egy mondatban, de két külön fordulatban védi, vagyis nem kapcsolja össze. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a házasságból jöhet létre család – indokolta a testület döntését Paczolay hétfőn. A testület abból indult ki, hogy a család fogalmának meghatározása a törvényben azt a célt szolgálja, hogy leszögezze, milyen együttélési formák élvezik az állam védelmét. Az Ab határozatában több példát is említett, így a bejegyzett élettársi kapcsolat mellett megemlítette, az egy fedél alatt élő, egymásról gondoskodó testvéreket, illetve a közös gyerekeket nem vállaló külön nemű párokat is. A határozat szerint a törvényhozó újradefiniálta a család fogalmát azzal, hogy kiemelt egy együttélési formát, pedig az alaptörvényből nem következik, hogy az egymás gyermekeit nevelő, közös gyereket nem vállaló külön nemű élettársakra, a testvérüket gondozókra ne vonatkozzon az állam védelmi kötelezettsége.

"Az állam nem vonhat vissza jogokat azoktól, akik a tartós érzelmi és gazdasági életközösséget nem házasságban képzelik el – hangsúlyozta a határozatot ismertető Paczolay hozzátéve: a házasság védelmének kötelezettsége nem veszélyeztetheti a gyermekek érdekeit, azon az alapon, hogy a szüleik házasságban élnek-e vagy sem. Az Ab szerint az a Ptk. és a bejegyzett élettársakról szóló, illetve a családvédelmi törvény közötti ellentmondás nem feloldható, így az ellentétes tartalmak miatt sérül a jogbiztonság követelménye. A testület szerint alaptörvény-ellenes, hogy míg a Ptk. szerint a bejegyzett élettárs a házastársakkal azonos szinten örököl, a családvédelmi törvény viszont kizárja őket a tövényes öröklésből. Ez az ellentmondás az Ab szerint olyan súlyú, hogy jogértelmezéssel nem feloldató, ezért semmisítik meg a vonatkozó passzusokat.

Az indoklásukban a bírák hivatkoztak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatára is, amely 2010-ben kimondta, hogy a család fennálllása elsősorban ténykérdés:
ha együtt élnek emberek, az családnak minősül, függetlenül a nemüktől és a jog helyzetüktől.

Ugyanakkor az Ab azt is elismerte – figyelembe véve az ügyben a korábbi években hozott döntéseit is –, hogy lehet különbséget tenni azonos neműek és különneműek kapcsolata között, de azt a törvényalkotó parlamentre bízta, hogyan teszi meg ezt a különbséget, jelezve: a családvédelmi törvény mostani megoldása alkotmányellenes.