Úgy tűnik, rohamtempóra kapcsolt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH): Szabó Máté legutóbb a rokkantsági rendszer átalakítását támadta meg az Alkotmánybíróságnál (Ab). Az ombudsman szerint ugyanis a rokkantsági ellátórendszer 2012-es átalakítása során "nem biztosították a szerzett jogok fenntartásába vetett bizalom védelmét", továbbá az alacsony összegű ellátás melletti munkavállalás lehetőségének korlátozása folytán sérül az esélyegyenlőség elve. Emiatt az év első felében csaknem negyven panaszos fordult olyan beadvánnyal a biztoshoz, amelyben a megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló, idén január 1-jétől hatályos törvény utólagos vizsgálatának kezdeményezését kérték az Ab-nál.
Bár évente átlagosan 8000 panasz érkezik a hivatalba, és ez a szám nem is emelkedett, Szabó Máté ombudsman látványosan több esetben fordul az Ab-hoz. Ez egy január eleji törvénymódosításnak köszönhető. Míg az új alkotmány hatályba lépéséig az állampolgárok közvetlenül is fordulhattak az Ab-hoz, a január elsejétől hatályos törvény elmeszelte ezt a lehetőséget, így a mostani szabály szerint a parlamenti képviselők legalább negyedének kell aláírnia egy indítványt, hogy az az Ab elé kerülhessen. Más esetben csak az ombudsman jogosult közvetlenül a testülethez fordulni, így a polgárok beadványaikat január óta csak Szabó Mátén kereszül juttathatják el oda.
„Ellenforradalmi kísérlet”
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) idén tizenegy esetben fordult az Ab-hez, azonban a bíróság eddig csak egyetlen esetben hozott döntést. Szabó Máté a röghöz kötéssel kapcsolatban márciusban kezdeményezett vizsgálatot. Akkor úgy vélte, hogy a hallgatói szerződés aránytalanul korlátozza az egyetemi, főiskolai hallgatók önrendelkezési jogát, továbbá a munka és foglalkozás szabad megválasztásához való jogát. Az AB ezután formai okokra hivatkozva megsemmisítette az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát szabályozó kormányrendeletet.
Az AJBH beadványára reagálva Orbán Viktor a a Fidesz ifjúsági társszervezetével, a Fidelitasszal folytatott múlt heti konzultáción „ellenforradalmi kísérletnek” nevezte az ombudsman állásfoglalását - amelyben a hallgatói létszámkeretről szóló kormányhatározat visszavonását kérte Szabó Máté. A miniszterelnök úgy fogalmazott: sokan akarják elhalasztani az új rendszer elindításának dátumát.
|
| Jelenleg tíz - az ombudsman által megtámadott - törvény van az Alkotmánybíróság asztalán, a legutóbbi beadvánnyal a megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát kezdeményezte Szabó Máté, július 31-én, mert szerinte a rokkantsági ellátórendszer 2012-es átalakítása során nem biztosították a szerzett jogok fenntartásába vetett bizalom védelmét, továbbá az alacsony összegű ellátás melletti munkavállalás lehetőségének korlátozása folytán sérül az esélyegyenlőség elve. Az ombudsman korábban a köznevelési törvény miatt is az AB-hez fordult, de kiállt már a cukorbetegek védelmében, és nekiment a nemzetiségi törvénynek, a „közösségellenes magatartás” bírságolását lehetővé tevő önkormányzati törvénynek, felemelte hangját a kampánypénzekkel, a médiatanáccsal és az alaptörvény, adózás rendjéről szóló passzusával szemben. Két indítványt nyújtott be az új családvédelmi és családtámogatási törvénnyel összefüggésben és a nemzetiségi törvény kapcsán is az Alkotmánybíróság segítségét kérte. |
Az ombudsmanhoz érkező állampolgári beadványok száma egyébként nem változott nagyságrendileg az elmúlt évhez képest idén. Júliusig összesen 370 javaslat érkezett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához, ebből 200 esetben hasonló témákban érkeztek a panaszok, ami azt jelenti, hogy jelenleg megközelítőleg 170 különböző ügy vár elbírálásra Szabó Máté asztalán – közölte a hvg.hu kérdésére a hivatal sajtóosztálya.
„Nem érdemes”
Mivel az ombudsmani ajánlások nem kötelező érvényűek, nem minden eseten fogadják meg azokat, azonban pontos információk nincsenek az elfogadott ajánlásokkal kapcsolatban. Szabó Máté a merites.hu-nak adott interjújában azt mondta, „elfogadásnak számít minden olyan eset, amikor az érintett fél azt a visszajelzést adja, hogy elfogadja, figyelembe veszi az ajánlásunkat, egy következő törvénymódosításnál, azonban nem érdemes számokba bocsátkozni, mert az megtévesztő lehet, hiszen egy – egy ajánlás elfogadása, és a tényleges intézkedések között akár több hónap is eltelhet.
A vizsgálat alatt lévő ügyekről részletes információkat nem közöltek, indoklásuk szerint a folyamatban lévő eseteknél a vizsgálat részleteinek nyilvánoságra kerülése befolyásolhatja annak eredményét.
