szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Március közepétől Magyarország egyike lesz azon országoknak, ahol a legszigorúbban szabályozzák a művi meddővé tételt. Családtervezési indokkal csak azok kérhetnek ilyen célú orvosi beavatkozást, akik már elmúltak negyvenévesek vagy legalább három, vér szerinti gyerekük van. A szakemberek szerint ettől nem születik majd több gyerek, maximum több lesz az egészségügyi indok alapján végzett művi meddővé tételt, ami megint csak a hálapénz intézményét erősítheti.

Annának (36 éves) van egy gyönyörű kislánya. Párjával hamarosan szeretnének mellé egy kistestvért, de két gyerek után megállnának. „Úgy érezzük, hogy anyagi helyzetünk, energiáink két gyerekre elegendő” – mondja.

Klára (28) kisfia sérülten született, mivel a szülésről és terhességről nincs jó emléke, és a beteg gyerek ápolása rengeteg pénzt és energiát emészt fel, nem szeretne több gyereket. „Nem hibáztatok senkit, nekünk ezt dobta a sors, de nem érzem magam képesnek újra nekifutni egy terhességnek.”

Péter (32) egyáltalán nem akar gyereket. „Nem vagyok hajlandó magyarázkodni, egyszerűen így döntöttem.”

Három ember, három különböző élethelyzet. Ami közös, hogy úgy döntöttek, nem akarnak teherbe esni, gyereket vállalni. Mind a hármuknak az egyik teljesen racionális megoldás lenne a művi meddővé tétel, mint az egyik legbiztosabb fogamzásgátlási módszer. De március 15-e után egyikük sem végeztetheti el a műtétet Magyarországon.

A vonatkozó törvénymódosítást egy héttel szenteste előtt fogadta el az Országgyűlés. Ez alapján március 15-e után Magyarországon csak az választhatja ezt a fogamzásgátlási megoldást, aki elmúlt 40 éves vagy van három gyereke. A jogszabály nem tesz különbséget a két nem között, mindkettőre ugyanazok a kitételek érvényesek.

©

Az Alkotmánybíróság a hasonló jogszabályt megsemmisítette

2006 óta Magyarországon minden nagykorú állampolgárnak lehetősége volt a művi meddővé tétel választására, ha úgy döntött, nem szeretne vér szerinti utódot. A férfiaknál a sterilizáció az ondóvezeték, a nőknél pedig mindkét petevezeték elzárását, elkötését jelenti. Mindkét beavatkozás – bár természetesen nem kockázatmentes – viszonylag egyszerű és szinte 100 százalékos fogamzásgátlási módszer.

2006 májusa előtt is szigorúan korlátozta a törvény a művi meddővé tételt: akkor is három gyerek kellett ennek választáshoz, de már 35 év fölött lehetett családtervezési céllal kérni. (Egészségi okokból, kényszerből, orvosi javallatra természetesen enélkül is kezdeményezhettek művi meddővé tételt, ahogy ezt a lehetőséget természetesen az új törvény sem zárja ki – a szerk.) Azonban egy 2006-os alkotmánybírósági határozat kimondta, a vállalt gyerekek számáról szóló döntést nem lehet korlátozni népesedéspolitikai vagy más absztrakt, egészségvédelmi célokkal. Az Ab-határozat értelmében új jogszabály született, így Magyarországon minden nagykorú állampolgár szabadon dönthetett arról, hogy a fogamzásgátlásnak ezt a módszerét választja.

Azaz a magyar jogszabályok eddig lehetővé tették, hogy akár egy 19 éves személy is véglegesen döntsön arról, akar-e gyereket vagy nem. Erről a szándékról nyilatkozni kellett, az orvosnak pedig kötelező volt tájékoztatni a nyilatkozókat a fogamzásgátlás egyéb módszereiről, a beavatkozás lehetséges szövődményeiről. Az írásban tett nyilatkozat után a törvény kötelező várakozási időt szabott meg, ez 26 év alatt kétszer hat hónap, 26 év felett kétszer három hónap volt. Ez a szabályozás biztosította, hogy senki ne döntsön egy ilyen kérdésben azonnal, hirtelen felindulásból, hanem legyen ideje átgondolni. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy ha családtervezési okokból kérte valaki ezt a beavatkozást – vagyis nem volt egészségügyi ok –, akkor a társadalombiztosító nem fizette a műtét és az ellátás költségeit. (Hasonló a szabályzása a terhességmegszakításnak is, hiszen az is önköltséges és van „kötelező gondolkodási idő”, ha nincs – akár az anya, akár a magzat részéről – orvosi indikáció a műtét végrehajtására.)

Kevesen éltek vele

Az utca tiltakozása mellett
©

A szigorítás azért is érthetetlen, mert a számokat figyelembe véve „ilyen liberális szabályozás mellett is” kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. 2009 és 2013 júniusa között összesen 44 férfin és 817 nőn végeztek el művi meddővé tételt családtervezési céllal. És az utóbbiak közül csak 59-en voltak 30 évnél fiatalabbak.

Azt, hogy ez milyen alacsony szám, jelzi, hogy ugyanebben az időszakban orvosi javallatra – amikor egy gyógyító-megelőző eljárás miatt volt szükség rá – 5585 nőn végezték el a beavatkozást. (De még ez is eltörpül az évi nagyjából 90 ezer szülés, illetve a rendszerváltás óta harmadára csökkent – 2012-ben 36 ezer – abortusz mellett.)

A szakemberek szerint várhatóan nem csökken majd a beavatkozások száma, de papíron több lesz az egészségügyi indok, ami megint csak a hálapénz felé tereli az érintetteket. A pácienseknek még úgy is olcsóbb is lehet, hogy a műtét 40 év felett vagy 3 gyerek után is önköltséges. A művi meddővé tétel ára intézménytől függ, de alapvetően 40 ezer forinttól indul. De ha néhány évet várni kell rá, akkor az egyéb fogamzásgátlási módszerek árát is bele kell kalkulálni.

Már most is számos olyan esetről hallani, hogy az orvosok második vagy harmadik gyerek születésekor felajánlják a beavatkozást. Amikor az anya császármetszéssel szül, akkor kvázi „egy ülésben” azonnal meg is oldható a beavatkozás, és ilyenkor a statisztikában ezek az esetek egészségügyi indokként szerepelnek.

„Ha valaki nem akar gyereket, abban nem lehet megakadályozni” – mondta egy nevét nem vállaló nőgyógyász. Ha a törvény gátat szab, akkor megpróbálja megkerülni. Ha nem talál olyan orvost, aki vállalja, elmegy külföldre és ott végezteti el a beavatkozást. A tiltással maximum dühösebbek lesznek az emberek, de ettől nem születik több gyerek” – mondta a fővárosban praktizáló nőgyógyász.

Sértheti a nemzetközi normákat is

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a jogszabály módosítása súlyosan sérti az önrendelkezési és a magánélethez való jogot, mivel indokolatlanul szól bele a családtervezési kérdésekbe. A 2006 előtti szabályozás az egyik legszigorúbbnak számított Európában, a mostani módosítás pedig még a korábbinál is kevesebb teret hagy a választási szabadságnak – mondta a hvg.hu-nak Bence Rita, a TASZ Betegjogi Program vezetője. Ám amióta megváltoztak az Alkotmánybírósághoz fordulás szabályai, legfeljebb az ombudsman vagy az érintettek kérhetik a törvény felülvizsgálatát: vagyis azok, akik szeretnék elköttetni a pete- vagy az ondóvezetéküket, de a törvény ezt számukra nem engedélyezi.

A TASZ honlapján idézik a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló (CEDAWegyezményt, amely szerint: „(…) (a szerződést aláíró államok) kötelesek biztosítani azonos jogokat arra, hogy [a nők] szabadon és felelősen dönthessenek gyermekeik számáról és a gyermekszülések közé eső időközről, valamint hogy hozzájussanak mindahhoz a tájékoztatáshoz, oktatáshoz és eszközökhöz, amelyek lehetővé teszik számukra az említett jogok gyakorlását”.

A szülész-nőgyógyászok nemzetközi szövetsége véleménye is az, hogy a gyermekek számától függetlenül kell elérhetővé tenni minden nagykorú személy számára a művi meddővé tételt. A TASZ tiltakozó petíciót is készített: az ügyet akkor lehet a nemzetközi emberjogi bíróság elé vinni, ha a törvény hatályos lesz és elkezdik alkalmazni.