szerző:

Elkészült, és hamarosan a parlament elé kerülhet az önkormányzati törvény módosítása, aminek eredményeképpen listán választott képviselők helyett a kerületi polgármesterek ülnének be a fővárosi közgyűlésbe (már, ha a neve ez marad egyáltalán) – értesült a hvg.hu.

Mégis hozzányúl a Fidesz az önkormányzati törvényhez még az októberi helyhatósági választások előtt, és jelentősen átalakítja a Fővárosi Közgyűlés szerkezetét – értesült a hvg.hu. Információink szerint a párt csütörtöki elnökségi ülésén elfogadták azt a (Fidesz szempontjából legfontosabb) illetékesekkel két napja egyeztetett törvényjavaslatot, aminek értelmében a jelenlegi tisztán listás választási szisztéma helyett a 23 kerületi polgármesterből állna a főpolgármester mellett működő testület.

A főpolgármester megválasztásának módja nem változna, továbbra is közvetlenül a budapestiek szavazataival nyerné el mandátumát. Arról egyelőre ellentmondó információink vannak, a közgyűlés helyett létrehozandó testület hány tagú lenne: az egyik variáció szerint csak a 23 kerületi polgármesterből állna, egy másik – két napja még ez a verzió élt – azzal számol, a polgármesterek mellett egy „kompenzációs listáról” még választott képviselők egészítenék ki az új döntéshozó testületet. Egy budapesti forrásunk szerint ebben az esetben például úgy állhatna fel a jelenleg 33 tagú közgyűlés, hogy októberben a választópolgárok a főpolgármesterjelöltekre, mint személyekre szavaznának, emellett pártlistákra is, ennek eredményei alapján pedig összesen további tíz mandátumot osztanának szét.

Tarlós marad, és jönnek mellé a sötét lovak?
©

Mint korábban megírtuk, a főváros és a kerületek több mint két évtizedes problémáját a Fidesz a kétharmados parlamenti többség ellenére sem tudta megoldani az előző ciklusban. Az új önkormányzati törvény 2011 tavaszán elkészült koncepciójában még három lehetséges verziót vázolt fel a Belügyminisztérium: az egységes fővárosi önkormányzat megvalósítását, a jelenlegi rendszer fenntartását a hatáskörök némi átrendezésével, illetve az úgynevezett city-koncepciót. Utóbbi azt jelentette volna, hogy a belső kerületek összeolvadtak volna, a külsőkből pedig 2-4 önálló önkormányzat alakult volna.

A 2011 végén elfogadott önkormányzati törvény végül lényegében érintetlenül hagyta a főváros és a kerületek viszonyát, de néhány fontos részletkérdésben inkább a kerületeknek kedvezett: fővárosi feladatként határozta meg például a tömegközlekedés biztosítását, de a parkolás üzemeltetését – ami bevételt termelhetne az előbbi feladathoz – már a kerületek kapták. Az elmúlt négy évben általában is jellemző volt, hogy a kerületek igyekeztek magukhoz vonni a bevételeket: 2010 végén például Rogán Antal belvárosi polgármester javaslatára a kerületek kezébe került az idegenforgalmi adó kivetésének joga.

Bár a főpolgármester hatáskörei "papíron" nem csökkennek a változással, a kormány így is jelentős forrásokat, hatásköröket fog elvonni, például a városüzemeltetés terén.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék