Az Európai Unió Bírósága április 21-én kimondta, hogy a gyermekvédelminek nevezett magyar törvény azon rendelkezései, amelyek a homoszexualitás megjelenítését korlátozzák, sértik az uniós jogot és ellentétesek az Európai Unió alapvető értékeivel.
Az ítélet után Orbán Viktor akkori miniszterelnök jelezte, hogy a kormány nem ért egyet a döntéssel, azt nem hajtja végre.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter viszont még utolsó intézkedései egyikeként az Alkotmánybírósághoz fordult annak tisztázására, hogy Magyarországnak végre kell-e hajtania az ítéletet. Ez onnan derült most ki, hogy az Alkotmánybíróság minden pénteken közzéteszi az előző tíz napban alkotmánybíróknak kiadott új ügyeket, és a legújabb lista szerint május 14-én az előző igazságügyi miniszter alkotmánybírósági értelmezést kért két kérdés alapján.
Tuzson elsősorban arra vár választ, hogy az Alaptörvény alapján köteles-e Magyarország megfelelni az uniós bírósági döntésnek akkor is, ha annak végrehajtása az indítvány szerint az Alaptörvényből fakadó kötelezettségek teljesítését akadályozná. Másfelől pedig arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság szerint az ítéletet végre kell hajtani, azt is szeretné tisztázni Tuzson, hogy milyen alkotmányos szempontokat kell figyelembe vennie a jogalkotónak. Az indítvány szerint úgy kellene megszüntetni az uniós bíróság által megállapított jogsértéseket, hogy közben az Alaptörvény gyermekvédelmi és szülői jogokra vonatkozó rendelkezései is a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljenek.
Azok után, hogy Orbán közölte, az uniós bírósági ítéletet nem hajtja végre, hiába lenne kötelező, még Sulyok Tamás köztársasági elnök is óvatos ellenkezéssel reagált, azt közölte, hogy „az Európai Bíróság ítéletét követően a jogbiztonság elvéből fakadó nemzeti jogalkotási feladat annak a jogszabályi megoldásnak a kidolgozása, ami a gyermekek megfelelő jogvédelmi szintjének megőrzése mellett képes megteremteni az Európai Unió jogának, az Alaptörvény alkotmányos követelményeinek és a vonatkozó nemzetközi jogi előírások érvényesülésének kellő összhangját a méltányos egyensúly biztosításával”.
Már az új miniszterelnök, Magyar Péter tárgyalásai után írta az EUrológus, hogy az uniós pénzek hazahozatalához ennek az ügynek nincs köze, még tanulmányozzák az ügyet, ami vélhetően azt jelenti, hogy még nem volt idejük foglalkozni ezzel.
Koen Lenaerts, a Bíróság elnöke szintén az EUrológusnak elmagyarázta, hogy az ítélet az uniós értékek védelméről szólt. Magyarország több fontos uniós jogi rendelkezést sértett meg: köztük az emberi méltóságot, az egyenlőséget, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a jogállamiságot és a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását. A tagállamoknak széles mérlegelési mozgásterük van abban, hogyan védik a gyermekeket és a kiskorúakat a számukra nem megfelelő médiatartalmakkal, akár szexuális jellegű, felnőtt tartalmakkal szemben. Az ítélet lényege azonban az, hogy az ilyen korlátozásokat nemi identitástól és szexuális irányultságtól semleges módon kell alkalmazni.
https://hvg.hu/eurologus/20260604_az-europai-birosag-elnoke-az-eurologusnak-a-felnott-tartalmak-korlatozasa-nem-diszkriminalhat-szexualis-iranyultsag-alapjan
Nyitókép: AFP / ROMY ARROYO FERNANDEZ
Nyitókép: AFP / ROMY ARROYO FERNANDEZ
