szerző:
Molnár Barbara

Többletszolidaritást vállal az a beteg, aki magánszolgáltatónál gyógyul, hiszen nem terheli az egészségügyi alap kasszáját és a szűkös kapacitásokat sem. A magánegészségügybe befektető Lantos Csaba, az OTP Bank egykori vezérigazgató-helyettese szerint éppen ezért visszafizetés járna azoknak, akik nem az állami intézményekben gyógyulnak.

Végleg kiszáll az egészségügyből Kovács Gábor a Telki Magánkórház alapítója, aki a kórház után túladott a Telki Kórház Kft. rendelőintézetén is. Az intézetet a Lantos Csaba érdekeltségébe tartozó Róbert Károly Magánkórház vette meg és működteti tovább. A hétfői sajtótájékoztatón Kovács elmondta, hogy 1998-ban, amikor megnyitotta a Telki Magánkórházat, azt gondolta, hogy a magánegészségügynek van jövője Magyarországon. „ Azt gondoltam, az állam idővel beszáll a finanszírozásba.” Vagyis, hogy az egyes ellátások után a biztosító kifizeti azt az árat, amit egy közszolgáltatónak is kifizetnie, a betegnek pedig „csak” a kényelmi felárat kell vállalnia.

Az intézménynek végül csak egynapos sebészeti eljárásokra sikerült finanszírozási szerződést kötnie a társadalombiztosítóval, az egyéb fekvő- és járóbeteg ellátásokra nem. Kovács Gábor végül 2013-ban döntött úgy, hogy teljesen kiszáll az egészségügyből. „Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy legalizálták a hálapénzt, ezzel ugyanis a magánszektor nem tud versenyezni.” – mondta. Első lépésben a Telkiben található magánkórházat adta el, most a rendelőintézet lelt új tulajdonosra, így már csak egy foglalkozás-egészségügyi vállalkozásban érdekelt, de ezen is szeretne túladni.

Ami Kovácsnak nem sikerült, az Lantosnak igen

A most eladott rendelőintézetben 15 év alatt 63 ezer beteg fordult meg, a rendelőt a jövőben változatlan profillal a Róbert Károly Magánkórház működteti, amelynek egyik tulajdonosa Lantos Csaba. Az OTP egykori vezérigazgató-helyettese hét éve kezdett befektetéseket az egészségügyben: a Róbert Károly Magánkórházon kívül egyebek között az ő érdekeltségi körébe tartozik a Főnix Medical Center. A most megvett járóbeteg-ellátó a Róbert Károly Magánkórházhoz tartozik majd, annak portfóliónövekedését szolgálja, bár konkrét számokat nem tudni, az ügylet több száz millió forintba került Lantoséknak. A magánkórház jelenleg az ország egyik legnagyobb magánintézménye, a tavalyi bevétel – bár ez még nem hivatalos eredmény – elérte az egymilliárd forintot.

Lantos Csaba sokkal pozitívabban látja a magánegészségügy jövőjét, mint Kovács Gábor. A sajtótájékoztatón elmondta, a 2007-ben alakult és hat éve nyereséges magánkórházukban évről évre 20 százalékkal emelkedik az ellátottak száma. A beteg többsége egyelőre a járóbeteg- és az egynapos sebészeti ellátásokat veszi igénybe, de egyre többen választanak magánszolgáltatót műtétekhez is. A kórház egyik kiemelt területe a szülészet és a meddőségi klinika, ahol eddig 3500 gyerek született. Lantos Csaba hozzátette, hogy az intézményben az elmúlt hét évben 15 ezer műtétet végeztek el, és nagyjából 2 milliárd forintot spóroltak a társadalombiztosítónak. Véleménye szerint az, aki a magánegészségügyben vesz igénybe ellátást, többletszolidaritást vállal, hiszen azon kívül, hogy kvázi megspórolja az államnak az ellátást, a szűkös kapacitásokat sem terheli.

A hvg.hu-nak Lantos elmondta, hogy ő azért lobbizik, hogy azok a betegek, akik a magánszolgáltatóknál gyógyulnak, valamilyen visszatérítést kaphassanak a befizettet járulékaikból. Ez például úgy nézhetne ki, hogy a beteg valamilyen visszatérítés formában megkapná azt az összeget, amit az állam költött volna rá, akkor ha tb-finanszírozott egészségügyi intézményben gyógyult volna. Lantos szerint az is képviselhető lenne, hogy az állami ellátás árának csak egy részét – például 70 százalékát – fizetnék ki visszatérítésként.

Évi ötmilliárd forint magánszolgáltatóknál landol

Lantos Csaba azzal is egyetért, hogy válasszák teljesen szét a köz- és magánszolgáltatókat. Jelenleg ugyanis sokszor van átfedés: ilyen például, amikor egy vizsgálat a magánrendelőben történik, de a műtét vagy labor már az állami intézményben. A legtöbb magánintézménynek egyébként van állami háttérkórháza, ahová akkor kerül a beteg, ha az ellátást a magánszolgáltató valamiért nem tudja biztosítani. Vannak ugyanis nagyon költséges ellátások, amelyeket a legtöbb magánszolgáltató nem biztosít.

„Az teljesen természetes, hogy az üzleti alapon működő magánszolgáltatók szelektálnak.” Egy portfólió kialakításánál figyelembe kell venni az ellátás költségét és a várható esetszámot. Ritka és nagyon drága műtéteket, kezeléseket a magánszolgáltatók nem vállalnak be. Ha pedig baj van, és például az adott kórháznak nincs intenzív osztálya vagy szükség van egy szülésnél koraszülött-ellátásra, akkor a beteget valamelyik állami intézménybe szállítják. A magán- és közfinanszírozott szolgáltatások szétválasztása azt is jelentheti, hogy ilyen esetekben a magánszolgáltatónak ki kell majd fizetnie az ellátás költségeit a fogadó állami kórháznak vagy a társadalombiztosítónak. Lantos szerint ez teljesen természetes és tiszta helyzetet jelentene. Kérdés persze, hogy ezt a költséget végül áthárítanák-e a betegre, aki egyébként fizeti a járulékait.

Jelenleg évente nagyjából 5 milliárd forintot hagynak ott a betegek magánszolgáltatóknál, ám egy ilyen visszatérítéses finanszírozási formában feltehetően jelentősen megugrana a magánszolgáltatók forgalma, ami egyben mínuszt is jelentene az Egészségügyi Alapnak, amely már amúgy is alulfinanszírozott. Ugyanakkor mindez nem tűnik sci-finek, ugyanis Zombor Gábor egészségügyi államtitkár éppen kedden nyilatkozta az Origónak, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer mellett magánbiztosítók is működjenek. „Az államnak az a fontos, hogy a társadalombiztosítási rendszert az OEP-en keresztül fenntartsa. Ugyanakkor annak, aki többet akar, lehetősége legyen akár biztosítási alapon részt venni a magántulajdonú egészségügyben.”

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék