Már csak a GVH pecsétje hiányzik ahhoz, hogy Wáberer György érdekeltségébe kerüljön a TritonLife Magánkórházak. A magyar magánegészségügyi piacon nem túl rózsás a helyzet: a korábbi gyors növekedés lelassult, a szolgáltatók egyre nagyobb költségekkel szembesülnek, miközben a fizetőképes kereslet sem bővül korlátlanul.
Azt hitte a páciens, hogy magánkórháztól vásárolt 70 ezer forintért egészségügyi szolgáltatást, de valójában egy sima klinikai bőrgyógyászaton látták el, ahol sebtapaszra már nem futotta – Tóth Zsolt anyajegyének története világosan megmutatja, hogy mennyire össze tudnak kuszálódni a köz- és magánellátás betegútjai. A szakértők szerint lehet, hogy a rendszerben minden jogszerű, mégis érthető tud lenni az átlagember felháborodása. Az anyajegyügy eljutott már Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterhez is, aki a HVG-nek nyilatkozva megerősítette: az egyetemi magánszolgáltatók működését is felül fogja vizsgálni.
A megalakuló új kormány számára az egészségügy stratégiai kérdése az aktív korúak egészségének ügye. Nem egyszerűen azt javaslom, hogy hozzuk vissza a kötelező üzemorvosi vizsgálatokat. Ennél sokkal fontosabb kérdésről beszélünk: képesek vagyunk-e a foglalkozás-egészségügyet a dolgozó magyar polgár modern, preventív, adatvezérelt és elérhető belépési pontjává fejleszteni az ellátórendszerben. Lancz Róbert vendégcikke.
Befektetőként nulláról induló, zöldmezős beruházásba most nem érdemes beszállni – véli Macher Péter, a TritonLife vezetője. Interjú.
A piacvezető Medicare felvásárolja az Affideát. A magánegészségügy amúgy sincs jó helyzetben, az Affideának az adhatta meg a kegyelemdöfést, hogy 2025 őszén államosították a diagnosztikai szolgáltatásokat, amelyekben az Affidea a legerősebb volt.
A francia orvosok a magyar magánvizitdíj negyedét-harmadát kérik el, mégis megélnek, a pácienseknek ingyen van a magánkórház, mert az államnak olcsóbb ott finanszírozni a műtéteket. Mit tanulhatunk a világ egyik legjobb és legbonyolultabb egészségügyi rendszerétől, a franciától?
Nemcsak az általunk nyilvánosságra hozott egészségügyi reformtervet rendelte meg az Orbán-kormány a Boston Consulting Grouptól, a céggel titokban egy másik javaslatot is kidolgoztattak a magánegészségügy átalakításáról 2021-ben – tudta meg a HVG. Ezt a szintén elsüllyesztett tervezetet is megszereztük, ebben szerepel egy új kiegészítő biztosítás is, a KEB, amelyet a munkáltatóknak kellett volna fizetniük minden egyes dolgozójuk után. Ha megvalósították volna az állami és magánellátás ilyen szintű összehangolását, mostanra a hosszú várólisták megszűnhettek volna szakértőink szerint.
Kiderült, hogy nemcsak a HVG által nyilvánosságra hozott egészségügyi reformtervet rendelte meg a kabinet a Boston Consulting Grouptól, hanem egy másik javaslatot is a magán- és az állami szolgáltatók összehangolásáról. Ezt az újabb tervezetet elemzi szakmai véleménycikkében Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser.
Azok a magánszolgáltatók fognak túlélni az évek óta tartó nehéz gazdasági helyzetben, amelyek olyan árakra tudnak berendezkedni, amit még ki tudnak fizetni a páciensek – mondja Lengyel Lívia egészségügyi szakértő, akit a szektor helyzetéről és lehetőségeiről kérdeztünk.
A „szomorú magyar valóságról” értekezett Felföldi József.
Politikailag kockázatos kórházbezárásról beszélni, ám Újlaki Ákos szerint ez elkerülhetetlen, hogy hatékonyabbá váljon az egészségügy. Ehhez azonban jelentős előkészítő lépéseket kellene tenni, mondja a Boston Consulting Group vezetője, az egészségügy problémáriól szóló – tíz évre titkosított – szakmai anyag egyik szerzője.
Piactisztító hatása lehet a magénegészségügyi szektorban annak, hogy kormányzati részvétellel megalakult egy olyan szakmai testület, amely átláthatóbbá tenné a szolgáltatók működését. Hogyan hat ez a mindennapi ellátásra? Drágulnak-e a szolgáltatások, ha kevesebb cég lesz a piacon? Többet kell-e várni egy-egy vizsgálatra? Lancz Róbertet, a szektor nagyobb szereplőit tömörítő Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnökét, a Doktor24 tulajdonos-vezérigazgatóját kérdeztük.
A felcsúti mágnás érdekeltsége az MNB Alapítványhoz köthető alap tulajdonrészét vásárolta ki.
Komoly elvárásokat támasztanak, szakmai testületet is létrehoztak, erősítenék a szakmai kontrollt és a felügyeleti szerveket.
A humorista szűrővizsgálatot végeztetne el magánszolgáltatónál.
A magánegészségügyben az árakat alig lehet tovább emelni a korábbi ütemben, de a szolgáltatók továbbra is költenek fejlesztésekre. A Heal Partners friss felméréséből kiderül, milyen jövőt jósolnak maguknak az iparág szereplői.
Novembertől az állam nem tart igényt azokra a magánszolgáltatókra, amelyektől eddig CT- és MRI-vizsgálatokat vásárolt. Az Országos Kórházi Főigazgatóság állítja, az átállás zökkenőmentes lesz, de vannak kivételezett magánszolgáltatók, ami arra utal, hogy ezen a területen az állam nem képes nélkülük boldogulni.
Egyre nő az egészségpénztári tagok létszáma, akik a befizetésekből főleg magánegészségügyi szolgáltatásokra költenek. A szektort érintő újdonságokról Váradi Pétert, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadóját, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének alelnökét kérdeztük.
Jóváhagyja a kormány, hogy a belügyminisztérium túllépje a költségvetési törvényben a peres ügyekre kapott bő egymilliárdos keretét.
Ártalmas az a hozzáállás, miszerint egy orvos fizetését pusztán az határozza meg, hány éve dolgozik – mondja Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser, aki szerint Takács Péter jó szakember, de online politikai kommunikátorként csak ront a rendszeren – a bocsánat kifejezés pedig kiveszett a kormány szótárából. Mit gondol a Tisza egészségügyi kampányáról, mi az értelme a CT-államosításnak, és hogyan igyekeznek kiegyenesíteni a fővárosi betegutakat?
