Ahogy ráfordulunk az igazi nyárra, úgy lesz egyre valószínűbb, hogy idén ismét a feje tetejére áll a fél világ időjárása. Legyengülnek, akár meg is fordulnak a szelek, ahol esni szokott, ott durva szárazság jön, a száraz vidékeket elmossa az eső, egyes terményekből rekordszüret várható, másoknál viszont pusztulás, több vidéken tovább nő az élelmezési krízis, a szerencsésebb helyeken meg csak az élelmiszer-infláció, és mindezt most még a Hormuzi-szoros egyelőre feloldhatatlannak tűnő zárja súlyosbíthatja.
Megint közelít az El Niño, és az idei eljövetele különösen problémásnak ígérkezik.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének friss jelentése már 80 százalékosra teszi az esélyét annak, hogy a 2023-2024-es után idén június-augusztusban ismét kialakul az időjárási jelenség, a július és november közé eső három hónapos időszakokban pedig ez a valószínűség már konzisztensen megközelíti vagy át is lépi a 90 százalékot.
Ezzel összhangban az amerikai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat Klíma-előrejelző Központja május közepén 82 százalékos biztossággal jelezte előre, hogy júliusig elindul a felfordulás, az idén decembertől jövő februárig tartó időszakra pedig már 96 százalékosra tette mindezt.
És annak is egyre nő a valószínűsége, hogy idén különösen erős El Niño alakul ki, vagyis még szélsőségesebbek lesznek a vele járó időjárási jelenségek. Az amerikai testület klímamodellje szerint
november-december-januárra együttesen 67 százalék az erős vagy nagyon erős El Niño kialakulásának az esélye,
és a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központja (ECMWF) is egyre meredekebb grafikonokat tesz közzé.
El Niño, La Niña és az örök kergetőzés
Ha el akarjuk magyarázni, mi az El Niño, muszáj szót ejteni testvéréről, a La Nináról és a kettő közti nyugalmi állapotról is, ők együtt adják ugyanis az El Niño – Déli oszcilláció (El Niño–Southern Oscillation, ENSO) nevű éghajlati jelenségkört, mely nagyon durva kilengéseket gerjeszt a Csendes-óceán felett fújó szelekben és a vízáramlatban, ezeken keresztül pedig drasztikusan átalakítja a globális időjárási mintákat és egész földrajzi régiók életét.
Alapesetben, vagyis a nyugalmi állapotban a passzátszél nyugat felé fúj az Egyenlítő mentén, Dél-Amerika felől Ázsia és Óceánia felé nyomva a meleg felszíni vizeket (ez az Egyenlítői-áramlat). Ezek ott esőzést hoznak, az eláramlott meleg víz helyébe a mélyből feltörő hideg víz (a déli sarkvidék felől érkező Humboldt-áramlat) pedig szárazabb időjárást teremt Dél-Amerika nyugati partjainál. Ez a nyugalmi állapot 2-7 évenként billen ki: La Niñakor a semleges időszakokban megszokotthoz képest felerősödik a passzátszél, és még több meleg vizet tol Ázsia és Óceánia felé, vagyis az amerikai partoknál még több hideg víz tör felszínre. Ázsiában és Óceániában így az eső és a vihar lesz szélsőségesebb, Dél-Amerikában a szárazság.
Kilátás a Jaguari-Jacarei-gátnál a São Paulo államot sújtó aszály idején Brazíliában, 2025. december 12-én
AFP / Nelson Almeida
A kilengés emellett északra tolja a csendes-óceáni magassági futóáramlást (ez a jet stream), ami kiszárítja az USA déli részét, észak-nyugaton és Kanadában viszont kemény esőzéseket és áradásokat hoz. Délen enyhébb lesz tőle a tél, északon hidegebb, és a La Niña szélsőségesebbé teszi az USA hurrikánszezonját is.
A legutóbbi La Niña februárban ért véget, most a köztes, nyugalmi állapotban vagyunk, ennek vet hamarosan véget az El Niño. Ilyenkor visszagyengül, esetenként meg is fordul a passzátszél, a meleg felszíni vizek visszatolódnak kelet felé, vagyis Amerika nyugati partjaihoz. A kontinens déli részén ilyenkor szakad le az ég, míg Ázsiánál és Óceániánál ekkor tör fel az elszökött meleg víz helyébe a mély hidege, és csap le a szárazság.
A csendes-óceáni jet stream pedig ezúttal a normális pozíciójához képest most nem északra, hanem délre tolódva fúj tovább. Az USA északi része és Kanada ezzel szárazabb és melegebb lesz, az esőzések és áradások áthúzódnak az észak-amerikai kontinens délkeleti felére.
https://hvg.hu/gazdasag/20230219_El_Nino_La_Nina_kave_termesztes_klimavaltozas
Egyes történészek valószínűsítik, hogy az El Niño vastagon benne volt egy sor kataklizmában: az ókori Egyiptom válságaiban, a perui mocsika birodalom bukásában, de az 1700-as évek végén a terméseket megtépázó El Niño szerepet játszhatott a francia forradalom kitörésében is.
A legutóbbi, 2023-24-es nem volt olyan erős, mégis kiszárította az Amazonas-medencét, miközben Brazília legdélebbi államában, Rio Grande do Sulban olyan durva árvizeket szított, hogy 600 ezer ember kényszerült otthona elhagyására.
Szupernek szuper, csak nem jó
Az idei előrejelzéseket a Közép- és Kelet-Csendes-óceán tengerfelszínének tavasszal beindult, az átlagot meghaladó mértékű hevülésére, valamint a déli oszcillációs index nevű, légnyomás-változásokat követő légköri mérőszám alakulására alapozzák. Mindkettő adatai különösen erős El Niño felé mutatnak.
Hivatalosan ugyan nem aggattak külön tudományos nevet rá, de a közönség az utóbbit máris elkeresztelte szuper El Niñónak. Mások pedig nem átallnak Kraken vagy egyenesen Godzilla El Niñónak titulálni a megjósolt klimatikus jelenséget.
A küszöbérték, melytől számítva már El Niñót jeleznek előre, az, amikor a tengerfelszín hőmérséklete a vizsgált régióban öt egymást követő három hónapos időszakban legalább 0,5 Celsius-fokkal melegebb, mint a hosszú távú átlag. Erős El Niñónál 1,5 fok az eltérés, a nagyon erős vagy szuper verzióhoz pedig konstans 2 fokos hőemelkedés szükséges.
Utóbbiak ritkák, átlagosan 10-15 évente alakulnak ki, legutóbb 2015-16-ban volt ilyen. Most azonban
a klímamodellek legszélsőségesebb forgatókönyve akár 3,3 fokos tengerfelszíni hőmérséklet-emelkedést jelez előre decemberre.
Nem csoda, hogy vannak meteorológusok, akik már most az 1877-1878-as El Niño jelenséghez hasonlítják a kialakulóban lévő eseményt. Akkor 3,5 fokkal emelkedett annak a bizonyos csendes-óceáni régiónak a felszíni hőmérséklete, ez pedig kulcsszerepet játszott tartós és súlyos aszályok kialakulásában Afrikában, Ázsiában és Brazíliában.
Ez brutális terméskieséshez és több mint 50 millió ember halálát okozó éhínséghez vezetett.
Ez a 2017. március 15-én készült fotó egy alultáplált gyermeket ábrázol, akit édesanyja etet egy regionális kórházban Baidoa városában, a délnyugat-szomáliai Bay régió fővárosában.
AFP / TONY KARUMBA
Azóta rengeteget fejlődött a mezőgazdaság, a kereskedelem és az élelmezés, ezért ilyen drámai következmények most már nem várhatók, de az ENSZ Meteorológiai Világszervezete keddi jelentése is figyelmeztetett, hogy készülni kell egy nehéz időszakra. A következő hónapokban aktívan tájékoztatják majd a kormányokat, humanitárius ügynökségeket és az éghajlatváltozásra érzékeny ágazatokat a klímaviszonyok alakulásáról, mivel a korai jelzések létfontosságúak ahhoz, hogy enyhítsék az El Niño gazdaságokra és közösségekre gyakorolt hatását. És mert a gyors intézkedések konkrétan életeket is menthetnek.
Mivel a klímaváltozás egyik ismérve az, hogy még szélsőségesebbé teszi a szélsőséges időjárási eseményeket, az El Niñóval is ezt teszi majd. A WMO másik aktuális jelentése szerint
szinte biztos, hogy 2026 és 2030 között a Föld újra és újra átlépi a nemzetközileg biztonságosnak tekintett klímaküszöböt, és ebben az öt évben valószínűleg sorra dőlnek majd meg „a valaha mért legmelegebb év”-rekordok.
Kezdve 2027-el, melyet a téli hónapokra igazán belelendülő El Niño indít majd be. A 2024-ben megdőlt melegrekordoknak is az El Niño volt az egyik okozója.
Ami tönkremehet
Az El Niño az érintett tájegységeken felforgatja a mezőgazdaságot és a halászatot, és mivel a globális átlaghőmérsékletet is megemeli, az energiahálózatokra is szélsőséges hatással van. Az elviselhetetlenné váló nyári hőségben annyira megugrik a légkondicionálás miatt az áramigény, hogy a túlterhelés miatt összeomolhatnak a regionális hálózatok, míg a megszokottól elmaradó csapadékmennyiség miatt a vízerőművek nem tudnak rendesen termelni.
A gazdasági következmények hatalmasak lehetnek, az 1997-es jelenség például becslések szerint 100 milliárd dolláros kárt okozott világszerte, de a 2016-os „szuper” El Niño hatásai a Dartmouth College 2023-as tanulmánya szerint ennél is sokkal durvábbak voltak,
az körülbelül 7,8 ezer milliárd dolláros mínuszt hozott.
Az idei felfordulásra több érintett ország már megjelentette a maga drámai előrejelzését. Indiában arra számítanak, hogy a júniusi-szeptemberi időszak monszunja a csapadék hosszú távú átlagának csak 90 százalékát hozza idén, vagyis az elmúlt 11 év legkevesebb esője hull majd, miközben a mezőgazdaság adja az ország GDP-jének 18 százalékát, és az foglalkoztatja az 1,47 milliárd fős lakosság közel felét.
Házak és termőföldek kerültek víz alá a Tea-hegy és Bambusz-tenger körzet Anxi falva közelében, amikor 2026. május 24-én heves esőzések sújtották a délnyugat-kínai Csongking várost
AFP / Stringer
Eközben Kínában június elsejével hivatalosan beköszöntött az árvízszezon, és most az ország több régiójában 10-20 százalékkal több esőt várnak a megszokottnál, míg a Jangce, a Sárga- és a Huaj-folyó medencéjében épp ennyivel számítanak kevesebb csapadékra, ami a vízerőművek termelésére lesz rossz hatással.
Peru pedig június 10-ig meghosszabbította a május közepén hirdetett szardellahalászati moratóriumot a partvidéküknél már most abnormálisan magas óceáni hőmérséklet miatt. Ezt azért teszik, mert a felboruló viszonyok miatt megváltozik a vizekben a halak eloszlása, a felnőtt példányok a hideget követve mélyebbre úsznak, a még nem ivarérett populáció pedig így könnyebben a halászok hálójába akad. Ezt előzik meg a moratóriummal, viszont emiatt eddig a nyári halászati szezon kvótájának csak negyedét fogták ki, miközben az iparág az ország gazdaságának 1 százalékát adja, és családok ezreit foglalkoztatja.
Hormuzzal súlyosbítva
Akármennyire is képes szétverni a világ több régiójában a mezőgazdaságot, az El Niño most már alapvetően nem kellene, hogy nagyon durva éhínségeket és ellátási problémákat okozzon. Még a globális élelmiszer-inflációt sem kellene feltétlenül megtolnia – a legutóbbi jelenség is akkor érkezett meg, amikor a 2022-es ukrajnai invázió által kiváltott drágulás épp alábbhagyott, és nem változtatta azt a visszájára. Sőt, a kukorica, a szója és a búza ára még esett is. A 2015-16-os „szuper” El Niño is helyi élelmezési gondokat okozott, de az sem nyomta fel világszerte az élelmiszer-árakat.
Most azonban a klímaváltozás mellett Donald Trump is felsorakozott az El Niñót súlyosbító tényezők közé. Az amerikai elnök emlékezetes módon tavaly kivégezte az USA segélyezési programjait, idén pedig Izraellel karöltve megtámadta Iránt, mely következtében február vége óta lényegében le van zárva a Hormuzi-szoros, mely az olaj és a cseppfolyós gáz mellett a műtrágya fontos kereskedelmi útvonala is, békeidőben a globális ellátás 30 százalékát hajóztatják át raja.
Egyes, az El Niño által sújtott régiók különösen ki vannak téve a szoroson át szállított műtrágyának. Innen hajóztatják például a thaiföldi import átlagosan mintegy 40 és az indiai import közel 50 százalékát. Ennél is komolyabbak egyes afrikai országok kitettségei,
a Dél-Afrikai Köztársaság és Uganda műtrágya-behozatalának 51 százaléka ered a Perzsa-öbölből, míg Namíbiánál az arány 53, Malawinál pedig 57 százalékos.
Az óriási, kieső mennyiségeket leginkább Kínából és Oroszországból lehet pótolni, minden bizonnyal jelentős felárral. A mostani hiánynak a következő évi élelmiszer-termelésre lehet drámai hatása.
A szoros effektív blokádjának viszont már idén komoly hatása lehet – a korábban említett globális élelmiszer-inflációra. Már három hónapja szinte teljes mértékben zárva van, márpedig a Helios AI nevű adatelemző cég korábbi előrejelzése szerint
egy március végi újranyitás is világszerte 12-18 százalékkal emelte volna meg az év végéig az élelmiszer-árakat a háború előtti szinthez képest.
A hatások ebben is egyenlőtlenek lesznek, a Kiel Institute szerint míg Venezuelában 8, Indiában pedig 11, addig Zambiában 30 százalékot ér el egy éven belül az élelmiszer-drágulás.
Önkéntesek és humanitárius szervezetek munkatársai 2020. január 22-én kukoricadarával és babbal töltött élelmiszercsomagokat osztanak Simumbwében, Zambiában
AFP
Ilyen alaphelyzetben köszönt tehát be a „szuper” El Niño és az általa még durvábbra tolt globális hőemelkedés, úgy, hogy Afrika déli részén például már a 2023-24-es, átlagos El Niño is az elmúlt évszázad legnagyobb szárazságát hozta, ami miatt Világbank adatai szerint akkor újabb több mint 30 millió ember szorult élelmiszersegélyre. Most csak az, hogy a hormuzi blokád továbbra is megnehezíti a segélyszállítmányok célba juttatását, az ENSZ Világélelmezési Programjának becslései szerint további 45 millió embert sodorhat a súlyos éhezés szélére a már amúgy is súlyosan bizonytalan helyzetben lévő 318 millió emberen felül.
Hogy a saját – összehasonlíthatatlanul kevésbé drámai – helyzetünkkel is foglalkozzunk egy kicsit: az Oxford Economics friss elemzése szerint a G7 gazdaságok közül Európa számíthat a legnagyobb élelmiszerár-sokkra a „szuper” El Niñóval súlyosbított felmelegedés miatt. Mint írják, a kontinens érzékenyebben reagál a globális piacokra, mint más G7-gazdaságok, és
a durva időjárási jelenségek okozta jelentős élelmiszer-drágulások évi 1,6 százalékponttal növelhetik az élelmiszer-inflációt az eurózónában.
Jelentésük szerint 2022 után legalább 14 olyan helyi vagy régiós árcsúcsot találtak, mely „példátlanul szélsőséges időjárási eseményekhez” kapcsolódott.
Nyitóképünkön: Egy halász húzza csónakját a kiszáradt mederben az Okawango-deltánál 2024-ben Fotó: AFP / Monirul Bhuiyan
