szerző:
Csikász Brigitta

Mivel az MTV új székházával ellentétben az új rádiószékház terve nem valósult meg, kevésbé kapott figyelmet az elmúlt napokban, hogy 12 éve az MSZP és a Fidesz a kuratóriumi delegáltjain keresztül összefogva támogatott egy olyan ötletet, amely szerint a régi, Bródy Sándor utcai székházat a Quaestor Pénzügyi Zrt. hasznosította volna. Csak egy kicsin múlt, hogy a Magyar Rádió nem vesztette el emiatt az ingatlanvagyonát.

A Magyar Rádió Rt. kuratóriumi elnökségének politikai delegáltjai 2003. december 29-én nagykoalícióban döntöttek arról, hogy egy előminősítő pályázattal a Rádió elnöke kezdje meg azoknak a befektetőknek a kiválasztását, akik alkalmasak lehetnek a Magyar Rádió új székházának felépítésére. A közbeszerzési eljárás megindításával párhuzamosan arra is felkérték Kondor Katalint, az akkori rádióelnököt, hogy kezdjen tárgyalásokat a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Rt.-vel a beérkező pályázatok értékelése, valamint a központi, Bródy Sándor utcai ingatlan hasznosítása céljából.

Kondor Katalin: óvatos voltam
©

A tervek nem voltak függetlenek az új televízió-székház – az állam számára rendkívül hátrányos pénzügyi konstrukcióban megvalósuló – építésének munkálataitól: mindkettőnél az volt az indok, hogy a közmédiának a XXI. századi működtetéshez méltó telephelyet kell kapnia. Az építkezést – melynek költségeit 10-15 milliárd forintra becsülték – magántőkéből tervezték, aminek egy részére a rádió ingatlanjai biztosították volna a fedezetet. A beruházó kiválasztása az előminősítéssel a Fidesz által delegált kuratóriumi elnök, Szadai Károly ideje alatt kezdődött, és Gellért Kis Gábor, az MSZP által delegált kurátor elnöksége alatt is zajlott – a kudarcát az okozta, hogy a civil kurátorok 2005 májusában megvétózták a kiskuratórium elnökjelöltjét, így nem sikerült megválasztani Kondor utódját, így a pályázat kiírója alkalmatlanná vált a feltételek teljesítésére, hiszen a Magyar Rádió elnök nélkül maradt. Ezért augusztusban a pályázatot kénytelenek voltak érvényesnek, de eredménytelennek nyilvánítani. Amire pedig meglett az új elnök, Such György, a költözés lekerült a napirendről.

Ingatlanért befektetési jegyet

Mint ahogy a korabeli sajtóból nyomon követhető, az új székház megépítésére többeknek is fájt a foguk. Az utolsó körben maradt két pályázó egyaránt a Lágymányosi híd (a mostani Rákóczi híd) pesti oldalát jelölte meg az új székház helyéül: a Demján Sándor érdekeltségi körébe tartozó Arcadom Rt. győzelmét először az hiúsította meg, hogy a második helyezett Gropius Rt. a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult, kifogásolva, hogy a közbeszerzést lebonyolító cég nem fogadta be az utolsó árajánlatát. Majd miután a megismételt eljárásban is az Arcadom lett a győztes, a rádióelnök hiánya ásta alá a nagykoalícióban kialkudott projekt megvalósítását.

Mi is az a PPP-konstrukció?

A PPP azt jelenti, hogy a közfeladat ellátásához szükséges létesítmények, intézmények, eszközök tervezésébe, létrehozásába, fenntartásába, finanszírozásába és üzemeltetésébe az állam bevonja a magánszektort. A PPP-konstrukcióban végrehajtott beruházást követően a végfelhasználó a beruházás értékét és az üzemeltetés költségeit az üzemeltetőnek fizetett díj formájában téríti meg. Az üzemeltetési periódus végén (20-25 év) a vagyon és az üzemeltetési jogok a közszereplőre szállnak át. A konstrukció a Gyurcsány-kormány idején azért volt kedvelt, mert a finanszírozás nem rakott nagy terhet a központi költségvetésre.

Mint a hvg.hu megtudta, a projektben komoly szerepe lett volna a brókerbotrány központi szereplőjének, a Quaestor Rt.-nek is. „Arról volt szó, hogy a rádió minden ingatlanvagyonát beviszi a Quaestor ingatlanalapjába, amiért nem készpénzt, hanem befektetési jegyeket kap. Ezek után a Quaestor alapja évente fizetett volna osztalékot, ha van éves hozam, de erre nem volt semmilyen garancia. A Magyar Rádió ezzel párhuzamosan pedig PPP-konstrukció keretében megépíttet egy csodás, új székházat, amelyet évi 800-900 millióért bérel sokáig, amit a Quaestor-féle befektetésből fizetett volna” – mondta az ügyre akkoriban közelről rálátó forrásunk. A szakember szerint az elképzelés nem volt más, mint a rádióvagyon elsíbolásának terve, mert a befektetési jegyek mögött semmilyen garancia nem volt.

Megkerestük a befektetési lehetőséggel kapcsolatban Kondor Katalin akkori rádióelnököt is, aki azt mondta, hogy a részletekre már nem emlékszik, de azt megjegyezte, hogy az üzleti ügyekben mindig elővigyázatos volt. A Rádió épületével kapcsolatban azt érzékelte, hogy sokan szerették volna megszerezni. Miképp fogalmazott, „kerülgették, mint macska a forró kását”.

A közrádió kuratóriumának akkori elnöke, a fideszes delegált Szadai Károly a régi székházra vonatkozó ingatlanhasznosítási tervek meghiúsulását a hvg.hu-nak nyilatkozva viszont abban látta, hogy új székház építéséből sem lett semmi, így a Bródy Sándor utcai épületegyüttes sorsával sem kellett foglalkozni – ezért nem jutottak előre a koncepció megvalósulásában.

Gellért Kis Gábor 2006-ban
©

Gellért Kis Gábor a kuratórium 2004-2008 közötti elnöke két évvel ezelőtt elhunyt. Korabeli nyilatkozataiból viszont kivehető, hogy a kuratóriumban teljes konszenzus volt a beruházással kapcsolatban, és hogy a rádióelnök megválasztásának meghiúsulása miatt kerültek „mulasztásos törvénysértésbe”. A Quaestor ajánlata egyébként tökéletesen tükrözi azt, ami miatt végül csődbe is ment: rövid lejáratú forrásokból próbáltak hosszú távon megtérülő eszközöket (ingatlanbefektetések) finanszírozni, amiből nem sülhetett ki semmi jó – a fiktív kötvénykibocsátás bizonyítja, hogyan fajult az ügyletmenet egyfajta pilótajátékká.

A Questor-ügy

Ahogy ismert, a Quaestor-ügyben a rendőrök március 26-án csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették Tarsoly Csabát, a cégcsoport elnök-vezérigazgatóját és még két embert, március 29-én pedig a bíróság elrendelte mindhárom gyanúsított előzetes letartóztatását.

Mindez több mint két héttel volt azt követően, hogy március 9-én a mintegy 150 milliárd forint értékben fiktív kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. Az MNB másnap felügyeleti biztost rendelt ki a Quaestor Értékpapír Zrt.-hez, amelynek a tevékenységét felfüggesztette.

A hvg.hu március 23-án írta meg, hogy cégbírósági adatok szerint távozott Tarsoly Csaba a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. éléről, és hogy a cég új vezérigazgatója Orgován Béla, akiről kiderült, büntetett előéletű, még csak középfokú végzettsége sincs, és korábban közmunkás is volt. Tarsoly később közölte, hogy visszaveszi vezető tisztségeit annak érdekében, ne merülhessen fel a károkozás gyanúja.

hvg.hu Itthon

Lázár elismerte, hogy írt levelet a kormánynak a Quaestor-vezér

Mostantól hetente jelentkezik sajtótájékoztatóval Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Csütörtökön a brókerbotrány, Paks II. volt a slágertéma. Lázár elismerte, hogy Tarsoly Csaba írt levelet a kormánynak, amit a miniszterelnök Varga Mihályra szignált.

hvg.hu Gazdaság

Megjelentek a rendőrök az új Quaestor-vezérnél

Egyenruhások keresték fel kedd este Orgován Bélát, aki a papírok szerint átvette Tarsoly Csaba helyét a Quaestor-csoport élén – írja a szerdai Magyar Nemzet. A lap szerint a nagykátai rendőrkapitányság két járőre ment ki a férfi tápiósági házához, tíz percet töltöttek ott. A helyszínen lévő újságíróknak nem árulták el, miért érkeztek, vélhetően lakhelyellenőrzést tartottak. Orgován Béla házánál kedden egész nap nagy volt a jövés-menés, de a redőnyök nem mozdultak.