Az alapvető jogok biztosa úgy látja, az érintett párok, valamint az egyedülálló nők önrendelkezési jogával és a családalapítás szabadságával összefüggő súlyos visszásságot okoz, hogy 2015 júniusa óta szünetelnek Magyarországon a donorhímivarsejtek segítségével történő reprodukciós eljárások. Székely László szerint súlyos mulasztás történt az Országos Tisztiorvosi Hivatal részéről, ezért kezdeményezte az illetékes miniszternél, hogy teremtse meg a donorspermiummal végzett reprodukciós eljárások elvégzésének a feltételeit. Az ombudsman szerint az önmagában nem lenne baj, ha csak hazai donorok adhatnának spermát, az azonban igen, ha senki nem adhat – és a hivatali beavatkozás után most itt tartunk.

A korábbi cikkeinkben megírtakkal egybecsengően Székely László ombudsman jelentésében felidézte: 2015 februárjában a hímivarsejteket importáló Krio Intézethez riasztás érkezett Dániából arról, hogy problémát találtak egy donornál, akinek a mintáját már nem forgalmazzák. (Egy nagyon ritka genetikai rendellenességről volt szó, amelyet Magyarországon sem szűrnek. A minták egy részét beültették, és segítségükkel több egészséges baba is született – tudtuk meg meddőségi központi forrásunktól.)

©

Amikor ilyen típusú riasztás érkezik, az illetékes hivatal köteles vizsgálatot folytatni. Ennek megfelelően az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) vizsgálatot indított a spermabankként is működő Krió Intézetben. A 2015 júniusi elsőfokú határozatban az OTH eltiltotta az intézetet a hímivarsejtek behozatalától, és bármely hímivarsejt – akár belföldi – befogadásától, mert – ahogy korábban írtuk – a hivatal azzal vádolta a sejt- és szövetbankot, hogy törvénysértő módon importál hímivarsejteket egy dániai sejtbankból.

Korábban megjelent cikkünkben szintén felfedeztünk nem kevés ellentmondást az ügyben, ami úgy tűnik most az ombudsmannak is szemet szúrt. Jó kérdés, hogy az OTH akkor miért lepődött meg a Krio Intézet spermaimportján, hiszen annak korábban maga a hivatal adta ki a működési engedélyét, és rendszeresen ellenőrizte is a folyamatos jelentésre kötelezett Krió Intézetet. Ha a hivatal tényleg ekkor értesült az importról, mi indokolta, hogy pár hibás minta miatt a teljes behozatal lehetőségét elvágják? Szintén rejtély, hogy az importtilalommal együtt a hivatal miért tiltotta meg az intézetnek a magyar donorminták begyűjtését is, a lombikbébiközpontoknak pedig azt, hogy bármilyen donorspermát átvegyenek a spermabanktól. Sőt a hatóság jogerős döntése még a lombikbébiközpontokat is meghurcolta, mert arra kötelezte őket, hogy a náluk tárolt, már kifizetett donorspermákat is semmisítsék meg.

Az ombudsman hivatalának közleményéből kiderült, hogy az OTH tiltása után a szolgáltatást igénybe venni kívánók közül sokan fordultak az ombudsmanhoz. „A kezelés megkezdése előtt állók kifogásolták, hogy nem kaptak kielégítő tájékoztatást a külföldi donorsperma-vásárlás felfüggesztésének okairól. A kezelésben már részt vevők pedig azzal szembesültek, hogy donorsperma hiányában hiába vállalták az egészségileg és anyagilag is megterhelő előkészítő eljárást – írta az ombudsmani hivatal.”

Mekkora anyagi kárról van szó? – Arról is írtunk korábban, többek között itt és itt, hogy milyen tetemes összeget, minimum 300 ezer, de inkább több millió forintot is kifizetnek a meddő párok még tb-finanszírozás mellett is, mire a különböző lombikbébi-eljárások segítségével gyermekük lesz, ha egyáltalán lesz.

©

Az ombudsmani jelentés szerint a szolgáltatók (köztük például a legnagyobb magyar meddőségi központ, a Kaáli Intézet) is értetlenül álltak az OTH határozata előtt, hiszen hosszú évek óta ők is a Krió Intézethez hasonlóan az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzései, engedélye mellett végezték tevékenységüket.

Az OTH és az Egészségügyért Felelős Államtitkárság álláspontja szerint a Krio Intézet megalakulása óta működési engedélye alapján pusztán ivarsejtletéti szolgáltatást nyújthatott volna.

Ahogy azt korábban szintén megírtuk, 2015 tavaszán az asszisztált reprodukciós eljárások hatósági ügyintézése átkerült az OTH hatáskörébe. Az ügyintézők, akik korábban nem foglalkoztak ilyen eljárásokkal, újraértelmezték az egészségügyi törvény 1998 óta hatályban lévő rendelkezéseit. Az egyik vitatott passzus így szól: „ivarsejtet reprodukciós eljárás végzésére, illetve ivarsejt kutatására jogosult egészségügyi szolgáltatónak, illetőleg kutatóhelynek lehet közvetlenül felajánlani”. Az OTH különös skizofrén állapotba kerülve kijelentette: a Kriónak hiába volt spermabanki engedélye, ezt nem lehetett volna kiadni, mert a spermabank nem reprodukciós eljárás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató (és persze nem is kutatóhely vagy kutatásra jogosult intézmény).

Az új jogértelmezéstől a hivatalt a nem kötelező érvényű, de hagyományosan irányadó Egészségügyi Tudományos Tanács álláspontja és az erre alapuló két évtizedes gyakorlat sem tántorította el. Pedig aszerint a spermabank, mivel a reprodukciós intézetekhez kötődően és őket segítve végzi tevékenységét, reprodukciós eljárás végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatónak tekinthető. A törvény más szempontból is lehetőséget ad „kreatív” jogértelmezésre: ugyan sehol sem szerepel benne, hogy tilos külföldön adományozott spermát importálni, a donortól azonban elvárja a személyes megjelenést az intézményben, ahol reprodukciós célokra adakozik. Azt viszont a jogszabály nem tisztázza, hogy pontosan mi számít az ivarsejt személyes, közvetlen felajánlásának, például elég-e, ha a donor Dániában már egyszer személyesen megjelent azzal a céllal, hogy az ivarsejtjeit később beültessék.

A hivatalból indított átfogó vizsgálatában Székely László ugyanakkor azt állapította meg, hogy a hatóság a megelőző 16 év ellenőrzései során – változatlan jogszabályi háttér mellett – nemcsak az ivarsejtletéti szolgáltatás biztosítására, hanem donorprogram folytatására is alkalmasnak találta a spermabanki, majd sejtbanki működési engedéllyel rendelkező Krio Intézetet.

©

Az alapjogi biztos szerint az OTH eljárása a jogbiztonság követelményét sértő helyzetet idézett elő, függetlenül attól, hogy – a folyamatban lévő eljárásban – a szabályozás melyik értelmezését találja majd helytállónak a bíróság. Abban az esetben nyilvánvalóan sérült ugyanis a jogbiztonság követelménye, ha az egészségügyi hatóság 16 évig jogszabálysértő módon hagyta működni a Krio Intézetet. Ugyanakkor az is aggályos a jogbiztonság oldaláról, ha az OTH eljárása törvénysértő módon akadályozta meg a jogszerűen végzett tevékenységet.

Az ombudsman külön is kiemelte, hogy az OTH mulasztott akkor, amikor nem biztosított semmilyen átmeneti megoldást a már megkezdett reprodukciós eljárások érintettjeinek.

    Magyarországon minden ötödik pár meddőségi problémákkal küzd. A probléma 40%-ban női, 40%-ban férfi, és 20%-ban ismeretlen eredetű. A férfiak meddősége miatt gyermektelen párok és a gyerekre vágyó egyedülálló nők a csodán kívül a spermabankokban bízhattak – amíg a magát családbarátnak mondó kormány szét nem verte az éveken át jól működő rendszert. Most úgy tűnik, hogy mégis fordulat történhet az ügyben, mert az ombudsman szerint súlyos visszásságot okoz a donorhímivarsejtek segítségével történő reprodukciós eljárások szüneteltetése. Jelentésében kiemelte, hogy a statisztikák szerint Magyarországon a népbetegséggé vált: a reproduktív korban lévő párok 15 százalékát érinti, (mi úgy tudjuk, hogy 19 százalékát – H.A.) a Krio Intézet adatai szerint 2014-ben 152 jelentkező közül mindössze kettő volt alkalmas donornak. A megfelelően felhasználható donorspermium hiányában a reprodukciós eljárások Magyarországon lehetetlenné váltak, ami sérti az érintettek testi és lelki egészséghez való jogát, a nők életkorának előrehaladtával ugyanakkor minden eltelt nappal csökken az esély a gyermekvállalásra, ami az önrendelkezési joggal és a családalapítás szabadságával összefüggő visszásságot okoz – állapította meg Székely László.

Az ombudsman azt önmagában nem tartja aggályosnak, ha a megfelelően felhasználható donorspermiumot az állam kizárólag belföldről biztosítja. Az állami szerepvállalásnak azonban ma nincs jele – írta. Amíg a felajánlások nem elégítik ki a belföldi szükségletet, addig szerinte biztonsági szempontoknak is eleget téve meg kell fontolni a külföldi lehetőségek igénybevételét. Az állami közreműködés mögött ugyanis nemcsak egy betegség kezelése, hanem az érintettek jogainak érvényesülése és össztársadalmi érdek áll: a kívánt gyermekek megszületése.

Székely László felkérte az emberi erőforrások miniszterét, intézkedjen arról, hogy az OTH a hatósági feladatellátása során a jogbiztonság követelményével összhangban álló gyakorlatot folytasson. Kezdeményezte a miniszternél, hogy teremtse meg a donorspermiummal végzett reprodukciós eljárások elvégzésének a feltételeit, az ellátás megfelelő biztosítását és 2016. december 31-ig adja ki a részletszabályokat rögzítő végrehajtási rendeletet.