A féléves GDP 6,2 százalékát érte el a kormányzati szektor hiánya idén január és június között – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Azt, hogy a kampányban hatalmas hiány jött össze, majd a nyár elejére az új kormány lefékezte ennek a növekedését több nagy állami kifizetés leállításával, már lehetett tudni, a KSH most ehhez hozzárakta a nemrég megérkezett GDP-számokat is, így már lehet tudni, hogy GDP-arányosan mekkora volt a hiány.
Az év első három hónapjában az akkori GDP 9 százalékát jelentette a 2051 milliárd forint hiány. A második negyedévben ezek után 758 milliárd forint mínuszban zárt az államkassza, ez a negyedéves GDP 3,3 százalékát jelentette.
Az első félévben 2121 milliárd forinttal több pénzt adott ki az állam, mint 2025 január–júniusában, és csak 539 milliárddal szedett be többet.
Ebből 1044 milliárd forint többletkiadást az állami alkalmazottak bére jelentette. 609 milliárd forinttal nőttek a pénzbeni társadalmi juttatások – ezt a sort leginkább a nyugdíjak dobták meg –, a bruttó állóeszköz-felhalmozás, azaz nagyrészt az állami beruházások viszont 311 milliárd forinttal csökkentek.
A bevételi oldalon a társadalombiztosítási hozzájárulások ugrottak meg a leginkább, 473 milliárd forinttal, ahogy a fizetések is nőttek. Szintén a béremeléseknek tudható be, hogy jövedelemadóból 313 milliárd forinttal több érkezett be. Az áfabevétel viszont csak 163 milliárd forinttal nőtt, ami mutatja, hogy nem vásároltunk annyival többet, mint amennyivel a bérek emelkedtek.
A GDP 1,7 százalékkal nőtt az első félévben 2025 azonos időszakához képest, ami a legtöbb elemző számára csalódást okozott, elmaradt attól is, amit az Orbán-kormány ígért, majd amit a Magyar-kormány a költségvetés átszámolása után reálisnak látott, de az elmúlt évek nulla közeli adatai után már így is előrelépésnek számított.
Mivel ezek január és június közötti adatok, az egyik legizgalmasabb fejlemény még nem látszik bennük: augusztusban döbbenetesen nagyot ugrott a költségvetési hiány, 2311 milliárd forint volt a mínusz egyetlen hónapban, de ebből 2187 milliárdot az magyarázott, hogy EU-s Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) megállapodás miatt előfinanszírozásokat kellett az államnak kifizetnie. Az ígéret most az, hogy ezeknek a programoknak a bevételei később, várhatóan decemberben fognak beérkezni, és valószínűleg már a 2027-es hiányszámokat javítják majd, amikor bekerülnek a statisztikába.
