Elsősorban az iskolázott fiatalok, azon belül a munkaerő-piaci szempontból legfontosabb szakmunkások és a diplomások hagyják el az országot – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Intézetének  a kivándorlásról készített tanulmányából, amelyet a Magyar Nemzet ismertet.

A tanulmányt Blaskó Zsuzsa és Gödri Irén jegyzi és három felmérés adatait összegezték benne: a 2011-es népszámlálás részletes adatain, a befogadó országok bevándorlási és munkaügyi statisztikáin (tükörstatisztikák), valamint a Magyarok külföldön néven futó, a kutatóintézet által koordinált felmérésen alapulnak a megállapításaik, amelyek közül a legfontosabbak a következők:

• Az itthon élő népességnél átlagosan iskolázottabbak, fiatalabbak vándorolnak ki 
• Az átlagosnál nagyobb arányban vannak szakmunkások és felsőfokú végzettségűek a kivándorlók között, vagyis a munkaerő-piaci szempontból legfontosabb emberek hagyják el az országot
• A kivándorlók többségében hajadonok, illetve nőtlenek
• Több férfi megy külföldre, mint nő
• A felsőfokú végzettségűek hosszabb távra, családdal együtt mennek külföldre 
• A szakmunkások rövidebb időtávra utaznak ki és családjukat Magyarországon hagyják, vagy ingáznak
• Három fő célország van: a külföldön élő magyarok 38 százaléka Németországban, 23 százaléka az Egyesült Királyságban és 14 százaléka Ausztriában él
• A Németországban élő magyarok között sokkal több a férfi (62 százalék)
• Az Olaszországban élő magyarok jelentős többsége nő (72 százalék)
• Magasabb a nők aránya (53–55 százalék) az Ausztriában, Hollandiában, Spanyolországban, valamint Belgiumban élő magyarok között
• Az Egyesült Királyságba főleg a nőtlen vagy hajadon, magasabb végzettségű fiatalok mennek
• Németországba a szakmunkások, az idősebb korosztályok és a házasok
• Családos nők már csak elenyésző számban vállalkoznak rövid távú külföldi munkavállalásra
• A külföldön élő 25–64 éves magyarok 91 százaléka dolgozik, míg Magyarországon ez az arány alig 64 százalék – vagyis főleg a munkalehetőségek miatt utaznak külföldre
• A korábbi migrációs tapasztalat növeli az újabb migráció esélyét, valamint a külföldi születésű népesség nagyobb migrációs hajlandóságára, illetve Magyarországhoz való gyengébb kötődésére is utal
• Az iskolai végzettség önmagában is döntő tényező: a szakmunkás végzettségűek és az érettségizettek, valamint a diplomások nagyobb valószínűséggel döntenek a kivándorlás mellett, mint a 8 általánost végzettek
• A tükörstatisztikák összesített adatai szerint 2014 elején mintegy 330 ezer magyar állampolgár élt az európai célországokban.