Windisch Judit
Windisch Judit
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Idehaza 140 ezer szegénységben élő gyereket bármikor elvehetnek a szüleitől. Egy jól működő rendszerben a családjából kiemelt gyerek 1 éven belül visszakerülne, itthon ez átlagosan 5,5 év.

„Jobban jár, ha kitakarodik, mert akkor nem fáj annyira, hogy elviszik a gyereket” - meséli Erzsi, hogy milyen szavak kíséretében vették el tőle a 11 hónapos, hordozóban alvó kislányát egy Pest megyei gyámhivatalban. Erzsi a részegen nekitámadó párja elől menekült, a hivataltól kért segítséget, ott ezt találták ki, őt meg terhesen hajléktalanszállóra küldték. Az anyjához nem tudott menni: a kis lakásban sokan élnek, ráadásul ő neveli Erzsi első házasságából született legnagyobb lányát is. A bírónő ugyanis a váláskor kész tények elé állította: miután se állandó jövedelme, se lakása, vagy az anyja neveli a gyereket, vagy viszik intézetbe.

Nagyon esetleges, hogyan emelnek ki egy gyereket a családból – mondja Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatója, aki jó és rossz gyakorlattal is találkozik. „A gyerekvédelem egyik kulcsa, hogy jól fel tudják-e mérni a gyermek fejlődésére leselkedő kockázatot, és elég-e ez arra, hogy megalapozott döntést hozzanak a kiemelésről. Ennek a kockázatfelmérésnek nincs megalapozott protokollja, mindenki saját gyakorlatot alakított ki, ami nagyon veszélyes, szubjektív és esetleges. Amit lehetne tenni, az az, hogy humánusan bánjanak az emberekkel, olyan helyzetbe hozzák őket, ahol képesek felelős döntést hozni az életükről.”

©

Az esetlegességet Erzsi története is igazolja: legkisebb gyerekével egy évet élt egy családok átmeneti otthonában, ahol többször is kihívták rá a gyámügyet, hogy az anyagi helyzetére és lakhatási gondjaira tekintettel vegyék el tőle a gyereket. Az ügyintézőt viszont nem győzték meg, mert visszakérdezett, „mivel veszélyezteti az anyuka a gyereket?” A most 17 hónapos gyerek nála maradt, jelenleg egy munkásszállón élnek. Alkalmi munkából és a gyerek után járó juttatásból tartja fenn magukat, „élelmiszerre és pelenkára nincs gond”, de a helyzete fenyegető. Erzsi szerint csak akkor lenne indokolt elvenni egy gyereket, ha bántják, lakhatási gondok miatt nem.

1 év helyett 5,5

A gyermekvédelmi törvény illetve az ENSZ egyezmény is hangsúlyozza, hogy pusztán szegénység miatt nem lehet kiemelni gyereket a családból. Amikor biztosan lépni kell, az az, ha egy gyerek nincs biztonságban a saját családjában, súlyos érzelmi, szexuális vagy fizikai bántalmazás áldozata – mondja Szilvási Léna, aki gyakran lát olyan helyzeteket, mikor későn avatkoztak be, húzták a döntést, mert rosszul mérték fel azt a kockázatot, amit egy gyerek fejlődése még elbír.

„Egyszer bekerült hozzánk hat testvér, akik évekig embertelen körülmények között éltek. A szülők prostitúcióból éltek, a gyerekeket bántották, súlyosan elhanyagolták, sokszor a legkisebbeket is magukra hagyták. Idővel megkérdeztem a nagyobbakat, mit gondolnak a gyerekkorukról. Azt mondták, legalább 5 évvel korábban kellett volna segíteni rajtuk.”

A gyermekvédelmi programigazgató azt mondja, minél kisebb a gyerek, annál fontosabb a jól célzott beavatkozás. Vagy úgy lehet segíteni rajta, hogy otthon tartjuk, vagy csak annyi időre emeljük ki, míg rendezik a helyzetet – például amíg az anya elvonókúrán vesz részt. Nagyon ritka, hogy egy szülő nem a legjobbat akarja a gyerekének, legtöbbször inkább csak ő maga nem kapta meg annak idején a szükséges szeretetet, amellyel a gyerek intenzív érzéseire válaszolni tud.

„Egy jól működő rendszerben a családból kiemelt gyerekek 3-6 hónap vagy 1 év múlva visszakerülhetnének a szüleikhez. Itthon az átlagos bent tartózkodási idő 5,5 év. Ha időben emeljük ki a gyereket, korábban vissza is lehet engedni, mert kisebb problémát kell megoldani.”

Tilosnak tilos, de...

A különböző kutatásokból az látszik, az anyagi okok nagy szerepet játszanak a gyerek kiemelésében, akár úgy is, hogy az anyát a terhessége elhanyagolásával vádolják, amiért nincs pénze terhesvitaminra vagy arra, hogy vizsgálatra járjon egy távoli városba - mondja Társaság a Szabadságjogokért jogásza, Boros Ilona. A jelenleg kiemelt 23 ezer gyerek többsége is szegény családba született.

Azon lehet vitatkozni, hogy esetükben „csak” a szegénység, vagy az azzal összefüggő okok miatt kerültek el a szüleiktől, de a kettőt nehéz szétválasztani – mondja Szilvási Léna. Az a kérdés, hogy milyen programokkal tudják támogatni a családokat, hiszen évente 90 ezer gyerek születik, minden tizedik nagy szegénységbe.

Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa korábban azt közölte, hogy Magyarországon 140 ezer gyerek van olyan helyzetben, hogy bármikor elvehetnék a szüleitől.

„A szegénység nagyon súlyos kockázati faktor, a gyereknevelés kapcsán az összes kockázatot felerősíti. Ezért ha például egy elszigetelt településen magas azoknak a száma, akik fiatalon szülnek, alacsony az iskolai végzettségük és nagy aszegénységben élnek, oda több erőforrást kell vinnie az államnak a várandós anyák megsegítésére” - mondja Szilvási Léna.

Ez az, ami nem működik, hiába jól elterjedt a védőnői szolgálat és az óvodai hálózat, ezek az intézmények mégsem tudják eléggé támogatni azokat a családokat, ahol nagy baj van.

Óriási probléma a lakáshelyzet: szociális bérlakás alig van, így az alacsony keresetűek nehezen jutnak kifizethető áron lakáshoz. „Ha a gyerekeken akarunk segíteni, hozzá kell nyúlni a lakáspiaci kérdésekhez” - teszi hozzá Szilvási Léna.

Bár a törvény előírja a családok átmeneti lakhatásának biztosítását, súlyos hiányosságok vannak a rendszerben – mondja Boros Ilona, a TASZ jogásza. Vidéken alig van ilyen lehetőség, a fővárosban pedig hosszú, rosszabb esetben többéves várólistára kerülnek a jelentkezők. „Nagyon sok ügyfelünk van, akiket lakhatási probléma miatt fenyegetnek, vagy emiatt vették el a gyereket. Vannak olyan borsodi családok, amelyeknek fel sem ajánlották az átmeneti lehetőséget, másnak meg egynapos határidőt adtak, hogy oldja meg a problémát.”

A TASZ néhány esetben perelt a gyerekek kiemelése miatt, többször is sikerrel, például egy négy gyerekes, borsodi kistelepülésen élő családnál sikerült elérni, hogy visszakerüljenek a gyerekek, mert "ugyan nem a legideálisabbak voltak a lakhatási feltételek, de nem voltak olyan súlyosak a körülmények, mint ahogy a hatóság állította, és ami a fő, a szülők nagyon szerették, és nem bántották a gyerekeiket.” A jogász szerint döntő fordulat volt, hogy a szülők jogvédőkkel, és nem egyedül küzdöttek.

Máshol nem kellett bíróságig menniük, elég volt a gyerekvédelem szereplőit meggyőzni, hogy otthon is gondozhatók a gyerekek. „Mi is ugyanúgy veszélyeztetőnek tartjuk, ha egy gyereknek borzasztó körülmények között kell felnőnie, mint a hatóság, csak mi azt követeljük az államtól, hogy a gyermekvédelmi törvénynek megfelelően előzze meg a veszélyhelyzetet, a családok elszegényedését, erősítse meg a gyermekjóléti szolgálatokat, biztosítson átmeneti lakhatást.”

A TASZ elküldte javaslatcsomagját az Emberi Erőforrások Minisztériumának, azonban még nem kapott választ.

Belülről ez így fest

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának vezetője, Battáné Tóth Zita szerint nem fedi a valóságot, hogy a gyámhatóságok kizárólag anyagi okokból emelnének ki gyermekeket a családból. A családból kiemelés az utolsó megoldás a gyermek veszélyeztetésének megszüntetésére, melyet megelőz a védelembe vétel és a – kiskorú megfelelő gondozására alkalmas –  hozzátartozónál történő elhelyezés lehetősége. Azt mondják, a gyermek kiemelésekor igyekeznek humánusan eljárni, rendőri közreműködést kizárólag akkor kérnek, ha a családtagok fenyegető magatartást tanúsítanak és akadályozzák a hatóság döntésének végrehajtását.

A gyermek veszélyeztetését okozza a bántalmazáson túl a fejlődését akadályozó folyamatos elhanyagolás, például ha a gyerek nem kapja meg a szükséges egészségügyi ellátást, nem járatják iskolába, érzelmileg elhanyagolják, felügyelet nélkül hagyják, kirívó esetben bűncselekmény elkövetésébe vonják be.

„A higiéniás feltételek hiánya is számít, ahhoz, hogy rend és tisztaság legyen, és a mindennapi tisztálkodást biztosítsák, nem kell gazdagnak lenni.”

A főosztályvezető szerint – miután kötelező – felajánlják az érintett családoknak, hogy mehetnek családok átmeneti otthonába vagy anyaotthonba, de ritkán élnek e lehetőséggel.

A gyereknek nem jobb a saját családjában?

Egyre több gyerek kerül ki a családjából anyagi okokból, pedig a gyermekvédelmi törvény ezt kifejezetten tiltja. Abból a pénzből, amennyit az állam a nevelőszülői, valamint az intézményi ellátásra szán, meg lehetne szüntetni a lakhatási okokkal magyarázható veszélyeztetettséget, de erre nincs törvényi lehetőség. Pedig a saját családban maradás előnyeit oktatási és bűnelkövetési kutatások is igazolják.

A nagy kérdésre is van válasz

Szilvási Lénának egyébként arra a sokat hangoztatott véleményre is van válasza, hogy miért vállalnak annyi gyereket, akik nem tudják eltartani: „gyakran a szegénységben élő nő azért szül, mert nincs számára más elfoglalható társadalmi pozíció vagy betöltendő funkció, mint hogy anya legyen. Munkája úgysem lesz, mert nincs lehetőség, tanulni nem tud, mert csak kudarcélményei vannak. Az a pénz, amit a gyerekek után kap, csak arra elég, hogy ne haljanak éhen.”

Arra a kérdésre pedig, hogy meddig kell tartania a társadalmi szolidaritásnak, Szilvási Léna azt mondja, egyértelmű, hogy a gyereknevelés nem csak a család magánügye, a társadalom jövője is múlik rajta.

„Egy egészséges társadalom törődik a gyerekekkel, és azzal, hogy mi lesz belőlük 20 év múlva.”

És ha a bizalmi szint és a szolidaritás alacsony, annak a levét a gyerekek isszák meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!