Úgy tűnik, igazuk van azoknak, akik arról beszélnek, hogy közel az az idő, amikor többe kerül majd a klímaváltozás okozta károk felszámolása, mint a felmelegedés okainak megszüntetése. Hogyan állunk most?
Ebben az évben ránk törte az ajtót a valóság, olyan extrém időjárást tapasztaltunk Magyarországon és egész Európában, mint még talán eddig soha. Sok országban megdőltek a különféle hőmérsékleti csúcsok, a kontinens több részén három Celsius-fokkal is magasabb volt a nyári átlaghőmérséklet, mint a 1990–2020-as évek átlaga. Így most kaptunk egy ízelítőt abból, milyen, ha nem másfél-két fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, hanem hárommal, és a poklot éljük meg.
Azt is tudjuk, hogy ha határidőn belül nem teszünk valamit, akkor ez a 2,5-3 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés lesz az új valóságunk. Élhetetlenné tesszük a világunkat, s az tény, hogy Európa melegszik a legjobban. Emiatt a mi kontinensünknek sokkal gyorsabban kell alkalmazkodnia, és így jóval több a tennivalónk. A gazdaság jövője is attól függ, mennyire határozottan cselekszünk.
De nem cselekszünk elég határozottan.
Miközben valóban tenni kellene, az látszik, hogy nemigen tudunk előre lépni. Idén is új csúcsra emelkedett a szén-dioxid-kibocsátás, és a körforgásosság szintje is tovább csökkent.
Az a helyzet, hogy elpazaroltuk az időt, és most már nem a 24., hanem a 25. órában vagyunk.
Közben azért vannak pozitív jelek is, fejlődik a technológia, sok az ígéretes innováció. Nagy változás az is, hogy most már nemcsak a klímaváltozás elleni harcról van szó, hanem a klímaadaptációról, az alkalmazkodásról is. Egyszerre több feladatra kell összpontosítani, és ezek a feladatok szorosan összefüggenek. Ahhoz például, hogy két fok alatt lehessen tartani az átlaghőmérséklet emelkedését, elégséges lenne az, ha a körforgásosság szintjét ötven százalékra emelnénk, hiszen radikálisan zuhanna az új alapanyagok felhasználása.
https://hvg.hu/pr_cikkek/20260920_mitol-lesz-uzletileg-is-mukodo-a-korforgasossag-budapest-ad-otthont-az-europai-korforgasos-gazdasag-hotspotnak-oktober-5-7-en
A BCSDH rendszeresen követi a tagvállalatok fenntarthatósági erőfeszítéseinek hatását. Mit mondanak a legújabb felmérések?
Mindenki foglalkozik a körforgásossággal, de még nagyon kevesen tesznek eleget az áttérésért. A BCSDH kutatása szerint vállalataink 75 százaléka már rendelkezik körforgásos céllal, 49 százalék méri a teljesítményét, 64 alkalmaz valamilyen modellt, de csak néhány olyan akad, amely az egész kérdést komplex ügyként kezeli, azaz az egész fenntarthatóságot egy programként próbálja értelmezni.
A kétévente elvégzett Towards Net Zero kutatásból pedig az derült ki, hogy a válaszadók 86 százaléka tapasztalja a klímaváltozás jeleit több működési területen is, de csupán 14 százalék kezeli ezt a kérdést stratégiai szinten.
És ezek az adatok a BCSDH-tagvállalatokra vonatkoznak, s bár nincs erre bizonyítékom, úgy vélem, joggal gondolhatom azt, hogy ezek a cégek átlagban nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a fenntarthatóságnak, mint a szervezeten kívüli vállalatok. Fel kellene gyorsítani a fenntarthatóságra való áttérést, de az a baj, hogy ezt minden évben elmondjuk, és az áttörés egyáltalán nem látszik.
Mit kellene tenni, hogy tényleg beinduljon a változás?
A kormányoknak arra kellene összpontosítaniuk, hogy egyszerűsített, szigorú, auditált, észszerű és egyszerű szabályokat dolgozzanak ki. Ne akarjuk a világot megváltani, az legyen a cél, hogy legyen kőkemény megkülönböztetés azon vállalatok javára, amelyek ezen a területen érdemben előre tudnak lépni, és sújtsák komoly hátrányokkal azokat, akik nem hajlandók változni.
A magyar kormány elszántnak tűnik, de szükség van arra, hogy a szándékot valódi tettek is kövessék majd. A vállalatvezetőknek pedig nagyon komolyan be kell fektetniük a rugalmasság megteremtésébe, mert meg kell tanulnunk együtt élni azzal, amit csináltunk.
Meg kell teremteni a zöldberuházások finanszírozásának körülményeit. És meg kell változtatni a vállalatvezetési paradigmákat is, a fenntarthatóságot komplexen értelmezve, a körforgásosságot, a klímarezilienciát, a biodiverzitást és a társadalmi hatásokat olyan konkrét akciótervekkel kell lekövetni, amelyek nem a 2030-2040-es elszánások szintjén, hanem az idei és a következő év szintjén valósan finanszírozott tevékenységet jelentenek. Szükség van az edukációra is. Ez a legnehezebb téma, mert amíg van fogyasztó és választó, akit ez nem érdekel, és amíg egész generációk a maguk módján nem kezdik el kikövetelni a változásokat, addig nem lesz áttörés. Azért némi pezsgést tapasztalunk: az EU-tól is várunk lépéseket, egyre komolyabb a fellépés a greenwashing ellen, változnak a hulladékiparral szembeni elvárások is, és a magyar kormány is különböző intézkedési terveket készít.
Az október 5–7. közötti budapesti European Circular Economy Hotspot konferencia hogyan járulhat hozzá a körforgásosság térnyeréséhez?
A BCSDH által szervezett rendezvény ezt a pezsgést szeretné felerősíteni. Az egészet egy platformként kezeljük: ott lesznek a vállalatok, a döntéshozók, pénzügyi intézmények, nonprofit közösségek, innovátorok és a politikusok, s közösen szeretnénk megoldásokat, cselekvési terveket világra segíteni. Ez egy európai szintű konferencia, és nagyon fontos időpontban kerül rá sor: még októberben is mindenki a fokozódó nyomásról, a mögöttünk álló szélsőséges időjárásról és a tennivalókról fog beszélni. Nagyon nagy az elszántság, s el kell érni, hogy ez termőre forduljon. Abban reménykedem, hogy a tudásmegosztás mellett egy olyan hálózat jön Magyarországra, ami a résztvevők számára egy tartós kapcsolatrendszert hozhat létre.
Mit terveznek jövőre?
Először is ünneplést, hiszen jövőre lesz 20 éve, hogy megalakult a BCSDH, és van mire büszkének lenni, ezt szeretnénk jövőre hangsúlyosan bemutatni és ebbe bevonni a tagvállalatokat és a szélesebb üzleti szférát is.
Emellett kiemelten foglalkozunk a technológiai innovációval és a mesterséges intelligenciával (AI), annak környezeti és társadalmi hatásaival együtt. Erre idén külön munkacsoport is alakult. A téma kapcsán kettős a hozzáállásunk. Egyrészt látjuk, hogy az AI letarolta a világot, nagyon sok mindenben segít, és akadnak, akik úgy vélik, a klímaválság megoldásában is az AI-é lesz majd a főszerep. Másrészt azt is látjuk, hogy az AI sok tekintetben szabályozatlan, és az sem tisztázott, hogy mi lesz a mesterséges intelligencia szerepe a vállalatirányításban. Lehet, hogy konzervatív vagyok, de én idegenkedem attól, hogy az AI vezessen egy vállalatot. Az ember különlegessége az, hogy képes olyasmit is kitalálni, ami még nem volt.
https://hvg.hu/gazdasag/20260128_korforgasos-gazdasag-bcsdh-felmeres-kpmg-alteo-circular-fenntarthatosag-nagyvallalat-kkv
