Kiderült, hogy Magyarország az utolsó Orbán-kormány alatt milyen konstrukcióban adott át BTR-harcjárműveket Szerbiának. A tavalyi ügy kapcsán, amit a HVG piszkált meg, és Hadházy Ákos korábbi független parlamenti képviselő perelt ki róla adatokat, a Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette Honvédelmi Minisztérium (HM) nem igazán volt kommunikatív.
Nemhogy az átadás részleteit, hogy hány BTR ment Belgrádnak, milyen állapotban, és milyen konstrukcióban (ajándékként, ellenszolgáltatásért vagy pénzért), hanem a tranzakció tényéről is csak a szerb fél számolt be eredetileg.
Ruszin-Szendi Romulusz most új részleteket ismertetett. Elmondása szerint a honvédelmi tárca egy olyan – itt meg nem nevezett – értékbecslőt bízott meg, aki alapvetően nem haditechnikai eszközökkel, hanem ingatlanokkal foglalkozott.
Ezt követően a HM az értékbecslés feletti áron adta el az eszközöket a „saját cégének”, amely utána ehhez képest drágábban, több mint félmilliárd forintért adta át a BTR-harcjárműveket Szerbiának.
Ruszin-Szendi arra is utalt, hogy kevesli a félmilliárd forintos eladási árat, ami az összesen több mint száz BTR-re vonatkozott. „A nyomozó hatóságok majd kiderítik, hogy itt volt-e visszaélés, vagy nem” – tette hozzá a miniszter, kijelentve, hogy feljelentést tettek az ügyben.
https://www.facebook.com/reel/949644917702998
A BTR-eladásról először 2025 tavaszán írt a HVG. A szerb sajtó is tényként írt az átadásról, és erről beszélt maga Alekszandar Vucsics szerb államfő is, aki – a belgrádi védelmi minisztérium honlapján elérhető leirat szerint – akkor azt közölte: „Kiváló együttműködést alakítottunk ki a BTR páncélozott személyszállító járművek magyarországi beszerzésének kérdésében, ők pedig 7,62 mm-es lőszert és egyéb dolgokat vásárolnak tőlünk.”
Az akkori hírek 26 és 66 közti átadott BTR-ről írtak. A szerb médiumok 66-ról számolnak be, ám ezeket ütemezve, több kisebb adagban szállítanák le. Minden bizonnyal csupán az egy-egy szállítmányról megjelenő különálló hírek okozhatták az eltérő számokat itthon. A szerb értesülések szerint 66 felújításra szoruló BTR-80 és BTR-80A típusú járműről van szó, melyek egy részét kannibalizálják, vagyis alkatrészként használják fel.
Most Ruszin-Szendi elárulta, hogy összesen 108 darab BTR-ről volt szó.
A legtöbb a restaurálás után a Nišben állomásozó páncélozott felderítő zászlóaljhoz kerül – írta a Kosovo Online. Ezt követően modernebb fegyverrendszerekkel látják el a harcjárműveket: növelik a páncélvédelmet, és tűzvezető rendszer is kerül az eszközökbe, ahogy digitalizációs ráncfelvarráson is átmennek. A szerb védelmi minisztérium arról is beszámolt, hogy a BTR-járművek a Požarevaci Katonai Kiképző Központban karbantartóképzés keretében újultak meg.
A HM akkori kommunikációjában kisebb zavar is keletkezett (vagy a szövegértésen csúszott félre a dolog), ugyanis míg Hadházy Ákosnak azt válaszolták, hogy „a Honvédelmi Minisztérium nem adott át a Szerb Köztársaság részére BTR-harcjárművet”, néhány nappal később viszont a HVG-nek azt írták, hogy értékesítették a feleslegessé vált eszközöket.
https://hvg.hu/360/20250630_BTR-Magyarorszag-Szerbi-eladas-atadas-kovetkezetlenseg-Hadhazy-honvedseg-raktarkisopres
Hadházy adatigénylésére azt válaszolta tavaly a honvédelmi tárca, hogy nem tud semmit az ügyről, mert nem ő adta át a gépeket, hanem valamelyik cége. Végül az év végére tudta kiperelni az adatokat, amelyekből kiderült: a vételár hivatalosan 935 ezer euró, vagyis közel 365 millió forint volt. Ez alacsonyabb ár, mint a félmilliárd forintos, amit most közölt a tárca, azonban a különbség azzal magyarázható, hogy Hadházy számára akkor csak 66 darab BTR eladásáról számoltak, ám Ruszin-Szendi már 108 eszközt említett.
Stimmel a matek, hiszen kiszámolva egy eszköz öt és fél millió forintos árra jön ki, 108 BTR pedig közel 600 millió forintra.
A volt képviselő már decemberben azt nyilatkozta, hogy a HM ócskavasáron, kilónként egy euróért adta el az eszközöket, és hozzátette: „Várok még pontosabb adatokat ezeknek a járműveknek a piaci áráról. De az általam talált dokumentumok szerint minimum 15-ször ennyi pénzt kellett volna kérnünk Vucsicstól.”
A ködösítés azért is volt érthetetlen, mert a kiszuperált szovjet haditechnika eladása minden szempontból indokolt döntés – már ha nem ügyeskednek az árral.
Arról továbbra sem áll rendelkezésre hivatalos információ, hogy milyen műszaki állapotban voltak a BTR-ek az átadáskor, így kérdéseket küldtünk a honvédelmi tárcának. A HM-nél arra is rákérdeztünk, hogy a decemberben közölt 66 eszközön felüli további 42 harcjármű mikor került átadásra, illetve melyik cég végezte az értékbecslést és a tranzakciót.
A kormányváltás óta egyre több állítólagos visszaélés lát napvilágot a HM háza táján. Múlt héten egy túlárazott egyenruha beszerzéséről és a Lynx harcjárművek használatának oktatására kötött szerződésről számolt be a miniszter, csütörtökön pedig a szolnoki laktanya építésének visszásságairól.
