Konszenzusos volt minden javaslat, amely az újjászervezett Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) első ülésén napirendre került – számolt be elégedetten Karácsony Gergely főpolgármester a csütörtöki ülésről, amelyen többek között arról döntöttek, hogy egységesítik a parkolási rendszert Budapesten. Ezután nem 13 kerület működtet saját rendszert, hanem egy egységes megoldást vezetnek be – ezzel egyúttal elvonva a bevételt, és a profitot a városrészektől. Az FKT-ülésen kialakult konszenzus értékét árnyalja, hogy a tanácskozáson csak a főváros és a kormány képviselői vettek részt, ráadásul több kerület már a tanácskozás előtt tiltakozott.
Baranyi Krisztina, a IX., Pikó András, a VIII., Niedermüller Péter, a VII., Rózsa András, a XIV. és Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere közös sajtótájékoztatón fejezte ki elégedetlenségét a pénzek elvonása miatt, és azért, mert teljesen kihagyták őket a döntés előtti egyeztetésekből. A tiltakozáshoz csatlakozott a fideszes vezetésű V. és I. kerület, továbbá a XI. és III. kerület.
Arról, hogy a polgármestereket mennyire kihagyták az őket közvetlenül érintő ügyből, sokat elárul, hogy a főpolgármester által személyesen értesített kevesek egyikének, Niedermüller Péternek, Erzsébetváros polgármesterének is csak szerda este fél kilenc körül csörgött a telefonja. Arról, hogy mi hangzott el, csupán azt közölte a HVG kérdésére:
Nem volt jó beszélgetés, csak ennyit tudok mondani
https://hvg.hu/gazdasag/20261001_parkolas-bevetel-budapest-keruletek-polgarmesterek
Azt, hogy az előző kormányok által mostohán kezelt, jó ideje a csőd szélén táncoló Fővárosi Önkormányzatnak sürgős anyagi segítségre volt és van szüksége, a megszólított polgármesterek közül sem vitatta senki, abban viszont mind egyetértettek, hogy erre a célra a parkolási bevételek teljesen elégtelenek.
Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester arra figyelmeztetett, hogy az összes budapesti parkolási rendszerből együttesen várható évi 10-15 milliárd forint közötti bevétel aligha húzza ki a csávából a Fővárosi Önkormányzatot. Karácsony Gergely később egyértelművé tette: nem is cél, hogy ez a Városházához kerülő bevétel a költségvetésükben tátongó lyukakat befedje, hiszen egyetlen külön meghatározott célra, az útfenntartásra szolgálna a jövőben. Annak igazolására, hogy akad kátyú, amelybe a parkolási forintokat önteni lehet, azt is hozzátette: a budapesti utak 75 százalékát legalább 15 éve nem újították fel.
Csakhogy a kerületi polgármesterek szerint a probléma is éppen az, hogy a parkolási profitból képtelenség egy valamirevaló útalapot létrehozni.
Mint Baranyi Krisztinától megtudtuk, a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő utak közül 306 azonnali felújításra szorul, ám ezeknek a legolcsóbb megoldással történő – csak a legfelső burkolati réteget érintő – kátyúmentesítése is mintegy 100 milliárdos beruházás lenne.
Mindeközben a budapesti utcák többségét nem is a Fővárosi Önkormányzat kezeli és tartja karban, hanem azok a kerületek, amelyektől az útkarbantartásra hivatkozva forrásokat vennének el – emlékeztettek többen is. Karácsony Gergely ugyanakkor erre azt mondja, hogy az útalapból a kerületi fenntartású utakra is jutna.
HVG / Reviczky Zsolt
Puszta „terelésnek” minősítette Karácsony Gergely útkarbantartásra hivatkozó érvelését Rózsa András zuglói polgármester is, aki – józsefvárosi kollégájához, Pikó Andráshoz hasonlóan – Baranyinál egy fokkal nagyvonalúbban körülbelül 15 milliárd forintra becsüli a Városháza által kisajátítható teljes parkolási profitot. Rózsa András szóvá tette azt is, hogy Zugló idén – a januári kátyúhelyzetre reagálva – már arról is megállapodott a Fővárosi Önkormányzattal, hogy a kerületben futó, de a Fővároshoz tartozó utakon is foltozza a kátyúkat a kerületi útfenntartó divízió, amelyet természetesen Zugló fizet. A polgármester szerint ha már a kormány és a Városháza mindenképp a kerületek pénzén akar útalapot létrehozni, akkor a kerületektől beszedett szolidaritási hozzájárulás felét különítsék el erre a célra: azzal lényegesen komolyabb összeg, durván 50 milliárd forint állna rendelkezésre (a hozzájárulás másik felét a fővárosi alkalmazottak bérpótlékjaira ajánlotta volna költeni a kerületi polgármester).
Ezzel szemben az egyes kerületekben nagyon is érzékelhető, sőt húsba vágó lenne a parkolásból elérhető bevétel kiesése.
Pikó András elmondása szerint Józsefvárosban a fejlesztésre fordítható keretük csaknem harmadát teszi ki a parkoltatásból származó 1,5 milliárd forintos nyereségük. Mivel az önkormányzatok gördülő költségvetéssel működnek, tehát a tervezett bevételeik erejéig jellemzően már a megelőző évben szerződéseket kötnek, a parkolási bevételek 2027-től történő kiesése azzal is járna, hogy
már megkötött szerződéseket kellene visszamondaniuk, tervbe vett beruházásokat kellene leállítaniuk, még akár elbocsátásokra is szükség lehet.
Parkolási pénzek nélkül „felelősségteljesen már nem vállalható”, lefújandó projektként említette a következő évből a kerület fennállásának 250. évfordulójára tervezett rendezvénysorozatot, de a 99-es busz végállomásának (100 milliós tételt jelentő) átalakítását is.
3 milliárd forintos parkolási összbevételéből nagyjából ugyanekkora nyereséget ér el Ferencváros önkormányzata is. Baranyi Krisztina elmondta: 1,5 milliárd forintból újították fel idén az Ecseri úti metrómegállót, 2025-ben pedig ennyibe került egy teljes szociális bérházuk felújítása.
Tóth Józseftől megtudtuk: a XIII. kerületben a tavalyi költségvetés 5,1 százalékát tette ki a parkolásból származó 3,377 milliárd forint eredmény. Erzsébetváros polgármestere hozzávetőleg 1,2 milliárd forintos éves parkolási nyereségről számolt be. És ezekben az esetekben is érvényes lehet az az utóbbi években többektől is hallott hüvelykujjszabály, hogy egy átlagos magyar települési önkormányzat költségvetésének 80-85 százalékát a kötelezően ellátandó, állam által szabott feladatok teljesítése viszi el, akármennyire is szabadon csak a maradékból gazdálkodhatnak.
Baranyi Krisztina
HVG / Túry Gergely
Zugló parkolási cége legutóbb valamivel több mint 1 milliárd forint profitot termelt úgy, hogy közben nemcsak a kerület térfigyelő kamerarendszerét is üzemeltette, de még iskolai prevenciós foglalkozásokat is szervezett – értelemszerűen ezekkel is növelve a céges kiadásokat. Itt külön problémát okozna, hogy a parkoltatáshoz kapcsolt egyéb tevékenységek ellátását is újra kellene szervezni és valamiből finanszírozni, ha az előbbit átveszi a Főváros. A cégből kivehető nyereség pedig itt is alapvető fejlesztéseket fedez. A következő évre már tervbe lett véve az Örs vezér terének és az Egressy térnek a felújítása – a két beruházás együttesen körülbelül 900 millió forintba kerülne az önkormányzatnak.
Képtelenség, hogy semmit se fejlesszünk, mert mindig újabb és újabb forrásokat vonnak el tőlünk
– fakadt ki Rózsa András, aki Niedermüller Péterhez hasonlóan úgy látta, ha ezek a források kiesnek, a kerületekbe azt kell majd kitalálni, melyik kezükbe harapva faragjanak le ekkora összeget.
A helyi önkormányzatok ilyen nagy arányú forrásvesztését már a lakosok is megérzik – állították a polgármesterek. Márpedig mint azt a FKT csütörtöki ülésén részt vevő Baranyi Krisztina elmondta: a tanácskozáson „semmilyen utalás nem történt arra, hogy a kormánynak szándékában állna a kerületeket bármilyen módon kompenzálni a parkolási pénzek elvételéért”.
Niedermüller Péter és Tóth József is határozott volt abban, hogy az újabb, az érintett önkormányzatok meghallgatása nélkül kitalált elvonásokkal szemben minden lehetséges politikai és jogi eszközzel ki kell állniuk.
Kétharmaddal úgy módosíthatják az önkormányzati törvényt, ahogy csak szeretnék, és onnantól kezdve nem nagyon lesz jogi eszközünk
– mondta lényegesen szkeptikusabban Baranyi Krisztina, akaratlanul is a kormányváltás előtti évek egyik legjellegzetesebb közéleti aggályát felidézve.
HVG / Fazekas István
Az érintett kerületvezetőket éppen az sokkolta leginkább, hogy úgy látják: a kampányban az önkormányzatok hatásköri és anyagi autonómiájának visszaállítását ígérő Tisza Párt nemcsak újabb elvonásokkal képes előállni a – kormányváltástól helyzetük javulását remélő – kerületi önkormányzatok felé, de
mindezt éppúgy a fejük fölött átnyúlva teszi, ahogy a Fidesz sem kérte ki az érintettek véleményét.
A kormánnyal az elvonásról megállapodó Karácsony Gergely részéről azért érzik különösen súlyosnak a „semmit rólunk nélkülünk”-elv felrúgását, mert ő főpolgármesterként annak a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének (BÖSZ) az elnöke is, amelyben mind a hat, a döntés ellen elsőként tiltakozó, az egész megállapodás kidolgozásából kihagyott, polgármester tag volt (az általunk megszólítottak mellett tiltakozott Soproni Tamás, Terézváros polgármestere is). Nem csoda, hogy a történtek után többen fölvetették, hogy új érdekképviseleti szövetségre, fórumra van szükségük.
Bár Karácsony Gergely csütörtökön igyekezett úgy tenni, mintha a kerületi polgármesterek ellenkezése és heves kritikája a demokratikus vita rendszerváltást követő visszatérésének örömteli jele volna, és arról beszélt, hogy a korábbi politikai ellenségeskedés után végre eljött „a jó viták” ideje, amelyek a fejlődés mikéntjéről szólnak, a diskurzus többi résztvevője nem osztozott a főpolgármester elégedettségében.
Jó vitákra a döntést megelőzően van szükség, nem akkor, amikor már van egy döntés
– vetette ellen Niedermüller Péter, aki szerint az, ami most a parkolási díjakkal történik, „nettó ugyanaz”, mint ami az előző kormány alatt a szolidaritási hozzájárulással történt. Tiltakozó kollégáival közös nyilatkozatukban is kiemelték, hogy a jelek szerint hónapok óta folytak az ő hatásköreiket és forrásaikat érintő tárgyalások az ő teljes kihagyásukkal.
A kerületek polgármesteri tehát inkább a bizalmi válság – semmint a jó viták – időszakának tartják a mostanit.
Megkérdeztük a fővárosi önkormányzatot meg a kormányt, hogy miért nem egyeztettek a kerületekkel a döntés előtt, s kíváncsiak voltunk arra is, tervezik-e kompenzálni a városzrészeket az elvonás miatt. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Az ATV-ben arra a kérdésre, hogy miért nem a döntés előtt egyeztettek az ügyben a kerületekkel, Karácsony Gergely úgy felelt: „Miért, akkor belementek volna abba, hogy lemondanak erről a bevételről?” A főpoolgármester egyébként a bevételek elvonása mellett arra helyzete a hangsúlyt, hogy egy jobb, korszerűbb parkolási rendszer alakítható ki.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azt emelte ki, hogy egyelőre csak a politikai szándék született meg, nem a jogszabály. „Nyilván egy erős politikai szándék az, ha valamit aláír kormány meg a főváros”, de még jön a jogalkotási folyamat, lesz a törvénynek egy társadalmi egyeztetése, „nem egy éjszakai jogalkotás történt” – próbálta felhívni a figyelmet a fideszes és a tiszás tempó különbségére.
Ha a csődhelyzettel küzdő Karácsony Gergelynek többet ért is most egy jó megállapodás a források fölött diszponáló kormánnyal, mint az ahhoz képest morzsákból gazdálkodó kerületekkel ápolt szoros szövetség, utóbbi sem volt üres politikai barátság. Több polgármester is kiemelte: miután a város lakóit nem érdekli, melyik utcaszakaszért, szolgáltatásért melyik önkormányzat felel, közös érdekük volt egymást – lehetőségeik határáig – segíteni. Ezért a kerületek, ha megtehették, hajlandók voltak fővárosi feladatokat saját területükön önként maguk elvégezni.
https://hvg.hu/itthon/20261001_budapest-fovaros-onkormanyzat-fovarosi-kozfejlesztesek-tanacsa-ules-karacsony-gergely-vitezy-david-magyar-peter-szolidaritasi-hozzajarulas-parkolasi-bevetelek
Ebben most változás állhat be. Az év elején még a Fővárosi Önkormányzat útjait javító Zugló polgármestere is úgy látja, forrásaik elvétele után ne várják tőlük, hogy feladatokba is besegítsenek. Hasonló okokból tartja érthetetlennek Karácsony Gergely „pálfordulását” Tóth József is, aki szerint a főpolgármester nem mérte fel helyesen, hogy a parkolási ügyben „kevés pénzért sokat veszített”.
https://hvg.hu/360/20260925_hvg-valasztas-2026-videk-onkormanyzatok-fideszes-telepulesek-ner-tisza-kormany
Nyitókép: Karácsony Gergely és Vitézy Dávid a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának alakuló ülésének napján. Fotó: Facebook / Vitézy Dávid
