Az emberek több mint háromnegyede egyetért a tiltakozó pedagógusok céljaival, és majdnem kétharmaduk még a tanársztrájkot is elfogadható eszköznek tartja – ezek a HVG számára készült Medián-felmérés legfontosabb eredményei.

A megkérdezettek túlnyomó többsége (91 százalék) hallott a pedagógusok és diákok körében indult tiltakozáshullámról, ám annak céljaival már nem voltak egyöntetűen tisztában. Amikor ugyanis a Medián arról kérdezte a tiltakozásról értesülteket, hogy tudomásuk szerint mit is szeretnének elérni a tanárok, a legtöbbek által említett cél valójában nem is szerepelt a tényleges követelések között, a kormány kommunikációjában viszont annál inkább. A pedagógusok béremelését a válaszadók 53 százaléka említette, ráadásul közülük minden másodiknak (az összes válaszadó 29 százalékának) ez jutott elsőként eszébe.

©

A kormánypropaganda hatása kimondottan szembetűnő a fideszes szavazók körében: 39 százalékuknak elsőként a béremelés jutott eszébe, összesen pedig 64 százalékuk említette. Ugyanakkor a tanárok valós törekvései közül is elérte néhány a lakosság ingerküszöbét.

Minden második válaszadó említette a követelések között az oktatás színvonalának javítását és a tanárok terheinek csökkentését, de a Klik visszaszorítását, a tananyag és a diákok óraszámának csökkentését, valamint az iskolák anyagi helyzetének javítását is megemlítette a válaszadók legalább 40 százaléka. A megkérdezettek elenyésző része (alig 2 százaléka) nem tudott egyet sem megnevezni a tiltakozók céljai közül, és csak 3 százalékuk gondolja úgy, hogy a tanárok mindössze béremelésért küzdenek.

©

Ugyanakkor széles körű egyetértés látszik abban a kérdésben, hogy az oktatásban jelenleg problémák vannak, és az emberek mindössze 16 százaléka gondolja, hogy a jelenlegi tiltakozáshullám mögött pusztán a tanárok „felhergelése” áll. A válaszadók több mint kétharmada (68 százalék) pártszimpátiától függetlenül úgy látja, hogy a tanárok és diákok túlterheltsége, valamint a pénzhiány valós gond. Más problémaforrások megítélésében már komolyabb szerepet játszik a válaszadó politikai irányultsága: érdekesség például, hogy a Fidesz-szavazók mindössze 16 százaléka okolja az Orbán-kormányt, ám 40 százalékuk hibáztatja a 2010 előttieket a mostani helyzetért. Sőt a pártpreferencia nagyobb mértékben befolyásolja az emberek véleményét az oktatás problémáinak megítélésében, mint az, hogy a válaszadó saját háztartásában van-e 18 éven aluli gyermek. A gyermeket nevelők a lakossági átlagnál valamivel kritikusabbak a pedagógusokkal szemben: kisebb arányban tartják túlterheltnek a tanárokat (61 százalék), ám az átlagosnál nagyobb arányban (16 százalékban) kifogásolják az oktatók hozzáértését.

©

Összességében azonban a megkérdezettek 42 százaléka szerint a jelenlegi kormány (is) felelős az oktatásban kialakult problémákért. Ráadásul a válaszadók több mint fele (56 százaléka) szerint romlott az oktatás helyzete az utóbbi néhány évben, sőt csaknem minden negyedik válaszadó jelentős visszaesést lát. Ezen belül a gyermeket nevelők valamivel pozitívabban nyilatkoztak, ám a kép még az ő körükben is lesújtó: 49 százalékuk tapasztalta az iskolák helyzetének romlását az utóbbi években. A teljes szavazókorú népesség mindössze 8 százaléka (a Fidesz-szavazók 17 százaléka) érzi úgy, hogy az oktatás helyzete javult az utóbbi években.

©

Mindent egybevetve, az emberek több mint háromnegyede (76 százalék), ezen belül még a kormánypárti szavazók kétharmada (67 százaléka) is egyetért a tiltakozó tanárok törekvéseivel. A válaszadók 62 százaléka (a kormánypártiak 51 százaléka) pedig még azt is elfogadná, hogy a tanárok sztrájkba lépjenek, ha a kormánnyal nem sikerül megállapodniuk.