szerző:
Radó Péter

A magyar oktatás gyorsuló eredményromlása mögött ezúttal nem a társadalmi egyenlőtlenségek erősödése áll. A 15 éves tanulók teljesítményének, készségeinek hanyatlását egyértelműen a 2010 óta erőltetett oktatási modell okozta. Radó Péter oktatáskutató elemzése.

Az OECD 2000 óta háromévenként megismételt PISA mérése (Programme for International Student Assessment) mára megkérdőjelezhetetlenül az oktatáspolitikák sikerének vagy kudarcának legfontosabb mércéje lett. Nem véletlenül, a PISA ugyanis azt és akkor méri, amit és amikor kell: a tanulók további tanulásának sikerét meghatározó szövegértési, matematikai és természettudományos alapkészségek fejlettségét abban az életkorban, amikor a legtöbb országban általában a fiatalok a többé-kevésbé egységes oktatás után belépnek a már specializáltabb középfokú oktatásba. Félreértés ne essék: az iskolákban zajló oktatás-nevelés horizontja nem szűkíthető le e kompetenciák fejlesztésére. Legyenek azonban bármilyen elvárásaink az iskolában zajló tanulással szemben, ahol ezekkel az alapkészségekkel kapcsolatban baj van, ott minden mással is baj van.

A 2000-ben lebonyolított első PISA-mérés tette láthatóvá a magyar közoktatás viszonylagos gyengeségét, ugyanis mindhárom mért kompetencia területen 15 éves diákjaink a fejlett országok átlaga alatt teljesítettek. Eredményeink az előző évtized során alapvetően stagnáltak, majd a 2009-es mérés – legalábbis a szövegértés terén – már jelentős javulást mutatott, ami némi derűlátásra okot adó visszaigazolást nyújtott a korábbi évek hatalmas összegeket felhasználó oktatásfejlesztési erőfeszítéseiről. A következő 2012-es mérés azonban valóságos hidegzuhany volt; a mért alapkészségek mindegyikében romlott a magyar diákok teljesítménye, s ami a legnagyobb baj, jelentősen megugrott a kudarcot valló tanulók aránya. E váratlanul nagy teljesítményromlásban számos különböző dolog játszhatott közre: a 2008-2009-es válság társadalmi folyamatokra gyakorolt hatása (elsősorban a szegénység növekedése), a 2010 előtti szocialista oktatásirányítás néhány intézkedése és a Fidesz oktatáspolitikájának teljesítményelvárásokat legyengítő üzenetei. Ezek a lehetséges okok lényegében szétválaszthatatlanok.

A most megjelent 2015-ös eredményekkel azonban nem ez a helyzet, azok egyértelműen a 2010 óta végighajszolt, szinte mindenre kiterjedő rendszer-átalakítás következményei. És ezek a következmények az adatok tanúsága szerint egyértelműen katasztrofálisak, a magyar 15 éves diákok szövegértési és természettudományos eszköztudása drámai, az EU-tagországok között a legnagyobb mértékben romlott, matematikai kompetenciáik pedig megrekedtek a 2012-ben mért nagy teljesítményromlás szintjén. A 2015-ben mért eredmények a 2000-es első PISA-kutatás eredményeit is mélyen alulmúlják, s a magyar közoktatás gyors leszakadását bizonyítják. 

©

A magyar közoktatás teljesítményének legfontosabb referenciája az általában hasonló teljesítményszintet produkáló közép-európai régió, ezért a magyar eredményeket érdemes ebben az összehasonlításban is szemügyre venni. A szövegértés volt az a terület, ahol 2009-ben a magyar közoktatás jelentős javulást mutatott, melynek hatására tanulóink teljesítménye közel került az egyik európai éllovas Lengyelország teljesítményszintjéhez. Az ezt követő 2012-es 6 pontos, majd a 2015-ös további 18 pontos teljesítményromlás a régió aljára lökte a magyar eredményeket. Bár Szlovákia a miénknél kevesebbet, „csupán” 10 pontot rontott szövegértési eredményein, továbbra is a régió sereghajtója maradt.

©

Matematikai alapkészségek tekintetében még egyértelműbb a korábban egységes közép-európai teljesítménycsoport szétszakadása. A lengyel, osztrák és cseh eredmények némi romlása ellenére tanulóik továbbra is a fejlett országok átlaga környékén teljesítenek. Ezzel szemben a magyar és szlovák 15 évesek eredményeinek leszakadása állandósulni látszik. 

©

Ami a természettudományos alapkészségek szintjét illeti, a régió országainak mindegyikében megfigyelhető teljesítményromlásnál sokkal jelentősebb, európai összehasonlításban hatalmas 17 pontnyi magyar eredményromlás közelebb vitt minket az e tekintetben is regionális sereghajtó Szlovákiához. 

©

A magyar tanulók 2015 mért átlagos teljesítménye tehát a korábban mérthez képest és regionális versenytársainkhoz képest is mindhárom kompetencia területen rettentően alacsony. Érdemes azonban az átlagok mögé néznünk, ugyanis a magyar közoktatás átlagos eredményei mögött nemzetközi összehasonlításban mindig hatalmas teljesítményszakadékok húzódtak meg. 2015-ben Magyarország azon kevés európai ország közé tartozott, ahol mind a felső, mind pedig az alsó teljesítménysávban is az eredmények romlása volt megfigyelhető. Mivel azonban az alacsony teljesítményű tanulók eredményei sokkal jobban romlottak, mint a magas teljesítményű tanulóké, a teljesítményszakadékok a magyar közoktatásban tovább növekedtek. Mint az a következő ábrán jól látszik, a legjobban és a leggyengébben teljesítő 10 százaléknyi tanuló eredményei közötti szövegértési és természettudományos szakadék rettentően szélesre tágult. 

©

Az alapkészségek PISA által mért szintjének alakulása mellett a másik legfontosabb minőség mutató a kudarcot valló tanulók arányának alakulása. A 2009-es javulás egyik mozgatórugója éppen az volt, hogy szövegértési és természettudományos kompetenciák tekintetében kudarcot valló tanulók aránya némi javulást mutatott. 2012-ben ez a trend is megfordult, az alulteljesítő tanulók aránya a szövegértési és természettudományos területen kis mértékben, matematikából pedig igen jelentős mértékben növekedett. Az új eredmények a szövegértés és a természettudomány terén mutatják a kudarcot valló tanulók arányának ugrásszerű növekedését. Összességében a tanulási kudarcok mértéke az utóbbi években rettenetes, korábban Magyarországon ismeretlen mértéket öltött. Az arányokat a teljes 15 éves népességre vetítve az mondható, hogy – amennyiben ez nem változik – a magyar közoktatás minden évben több mint 25 ezer fővel gyarapítja a funkcionális analfabéták számát, közel ugyanennyivel a legalapvetőbb természettudományos készségekkel sem rendelkezők számát, s több mint 26 ezerrel azokét, akik alapvető matematikai készségek nélkül kerülnek ki a felnőtt életbe. Ha a szövegértési adatokat nemek szerinti bontásban is nézzük, az derül ki, hogy ma Magyarországon minden harmadik (31,9%) 15 éves fiú funkcionális analfabéta. 

©

Az iskolai kudarcok mára elviselhetetlenül magas mértékéről még pontosabb képet kapunk, ha európai összehasonlításban vesszük szemügyre a mindhárom kompetencia területen alulteljesítő 15 éves tanulók arányát. (Ez az összehasonlítás egyben jól elhelyezi Magyarországot Európa 2015-ös közoktatási eredményességi térképén.) Magyarországon tehát a következő időszakban minden évben több mint 17 ezer olyan tanuló kerül ki a közoktatásból, akik semmilyen alapkészség tekintetében sem rendelkeznek a tanuláshoz és munkához szükséges legminimálisabb tudással sem. 

©

Az alulteljesítő tanulók arányával kapcsolatban még egy fontos összehasonlításra is módunk van. Az Európai Unió közös oktatáspolitikai céljainak egyike a kudarcot valló tanulók arányának csökkentése. Az Unió 2020-ig tartó munkaprogramjában az ezzel kapcsolatos – általunk is vállalt – célérték az alulteljesítők arányának 15 százalék alá csökkentése. Amint az alábbi ábrán látszik, az EU egésze 2015-ben nem került közelebb e cél teljesítéséhez, bár nincs reménytelen távolságban tőle. Ami azonban Magyarországot illeti ez a kérdés lényegében eldőlt: a jelenlegi rendkívül gyors minőségromlás ilyen rövid távon, ilyen jelentős mértékben már nem fordítható vissza. 

©

Az adatokból kiolvasható gyorsuló és drámai mértékű eredményromlás mélyebb okai további elemzéseket igényelnek. Első pillantásra az látszik, hogy amíg a 2012-es – a jelenleginél kisebb mértékű – teljesítményromlásban erőteljesen közrejátszott a 2008-as válság hatására megnövekedett szegénység hatása, ez a hatás a 2015-ös hanyatlásban sokkal csekélyebb volt. A 15 éves tanulók alapkészségeinek most megfigyelt súlyos romlása mögött döntő valószínűséggel nem elsősorban az egyenlőtlenségek felerősödését, hanem az oktatás minőségének súlyos romlását kell keresnünk. Összességében tehát az új PISA-adatok által a 2010 óta követett oktatáspolitikáról kiállított bizonyítvány: súlyos bukás.