Most gyakorlatilag ufónak számít az a nő, aki nem választott orvosnál szül, hanem annál, aki épp ügyeles az adott kórházban. Kérdés, hogy a Bethesdában és a Budai Irgalmasrendi kórházban tervezett újítás hozhat-e áttörést. Ott ugyanis azt vállalták, a két év múlva induló új osztályukon nem fogadnak el hálapénzt. Igaz, a szülés nem lesz ingyen, ha valaki "extrát" kér. Bár a főigazgató egyelőre túl sok konkrétumot nem mondott, több orvossal beszélve elmondható, egy hajnal kettőkor, munkaidőn túl levezetett szülés – amennyiben az orvost a terhes nő választotta – mindenképpen extrának számít.

Ezt a készenlétet most – szintén többek elmondása alapján – a nők hálapénzben fizetik meg. A Bethesda pont ezzel a rendszerrel szakítana. Velkey György főigazgató azt mondja, "a hálapénz megalázó rendszerét úgy szeretnénk kiiktatni, hogy a választott szakemberek és az extra szolgáltatások után hivatalosan, és ne zsebbe dugdosva fizessenek azok, akik az aktuálisan rendelkezésre álló személyzet helyett otthonról bejövő orvost vagy szülésznőt szeretnének."  A Bethesdában amúgy a szülést továbbra is az állami biztosító fizeti, ami lényeges különbség  a magánintézményekhez képest.

Túry Gergely

Azt nem tudni, hogy ehhez kell-e törvényt módosítani. Rácz Jenő korábbi egészségügyi miniszter, a veszprémi Cholnoky Ferenc kórház volt főigazgatója pár éve világos vonalat húzott volna az alapszolgáltatás és az extrák között, azonban az egészségügyi felügyelet ebbe nem ment bele. Most ismét kíváncsiak voltunk a véleményére, ám nem reagált a megkeresésünkre.

Hatalmas a képmutatás

A Magyar Nőorvos Társaság elnöke, Bódis József azt mondja, az éjjel levezetett szülést a választott orvosnak a hivatalos rendszer nem fizeti ki, a képmutatás pedig "hatalmas". Ő úgy látja, a jelenlegi jogszabályok között is rendet lehet tenni úgy, ha a kórház szerződést köt az orvossal a munkaidőn túli betegellátásról, amelyben rögzítenék a kórháznak és orvosoknak is megfelelő szabályokat. Így a beteg – jelen esetben a szülő nő – nem hálapénzt, hanem hivatalos tarifát fizeti ki.

„Nem mondom, hogy ez jó lenne, de a mainál tisztességesebb gyakorlat volna.”

Egy hálapénzellenes szülész-nőgyógyász viszont azt mondja, akkor lesz hálapénzmentes a szülés, ha lesznek kellő számban és elérhető áron maszek szülészetek, ahol lehet orvost választani, legálisan éjszakai szülést vezetni, azért pénzt kérni és elfogadni. Amúgy szerinte az állami rendszerben be kellene tiltani az orvosfogadást, a munkaidőn túli szülés-levezetést, illetve az utána kapott pénz elfogadását. Ebből következne az, hogy aki akarja vagy tudja, kifizeti a választott orvost, aki meg nem, az az ügyeletesnél szül.

Annyira nem eretnek gondolat ez, mint elsőre hangzik: Angliában és Németországban is „extra” a saját orvos. Németországban egymásra épülő biztosítások vannak, a kórházban külön részlegen fekszenek azok, akik fizettek a plusz szolgáltatásért. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke, Dénes Tamás annyival árnyalja az angol példát, hogy ha az orvos állami és magánellátásban is dolgozik, előfordulhat, hogy az utóbbi, jobban fizető területre koncentrál inkább.

Mint kifejtette, „óvatosan kell megtalálni a megoldást, nem az angol vagy a német modellt kell egy az egyben átültetni, ki kell találni, miként lehet azok igényét kielégíteni, akik extra szolgáltatást akarnak, illetve azokét az orvosokét is, akik hajlandók többet dolgozni több pénzért, miközben félelemből senkinek sem kell borítékot csúsztatnia az orvosok zsebébe.”

Az erősen hálapénzellenes szervezet viszont a Bethesda kezdeményezésének örül, azt előremutató kezdeményezésnek tartja. Dénes Tamás szerint ez alapján ki lehetne dolgozni az egész országra érvényes hálapénzmentes modellt, amelynek alapja a tisztességes alapbér, a teljesítmény honorálása és a választott extrák hivatalos megvásárlása.

„Ha deklarálják az árakat, legálissá és átláthatóvá válik az egész, ahol a beteg tudja, miért fizet, az orvos pedig azt, mit kell ezért nyújtania.”

Beteget, orvost tesztel a kormány?

Bár a névtelenséget kérő nőgyógyász úgy látja, pusztán a Bethesda kezdeményezésétől önmagában még nem fog változni a „jól bevett magyar szokás”, Magyar Nőorvos Társaság elnöke azt mondja, elképzelhető, hogy ez a rendszer egyfajta tesztüzem lesz, és ha beválik, máshol is bevezetik. Bódis József véleményéről megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, azonban nagyjából egy hét nem volt elég arra, hogy válaszukat megküldjék.

Túlzás volna azt állítani, hogy a szülész-nőgyógyászok csak akkor fogadnak el hálapénzt a szülés után, ha az munkaidőn túl történik. Számtalan példát hallani a vélhetően inkább csak az orvos kényelmét szolgáló programozott császárról, illetve az utána eltett borítékokról, a pontosan ismert tarifákról. Valójában a különböző fórumokon elvétve találtunk olyan hozzászólást, ahol valaki azt írja, az orvos nem tette el a felajánlott pénzt.

Túry Gergely

A Rezidens szakszervezet elnöke azt mondja, nem tudják, melyik a legfertőzöttebb szakma hálapénz tekintetében, ugyanis ezt nem mérik, miután nem bűnbakkeresés a céljuk. Bódis József szerint viszont nem a nőgyógyászok vezetnek, ám hangsúlyozza, egy aktívan dolgozó orvosnál 24 órás készenlétről van szó, ami rendkívül fárasztó és energiaigényes. Ő azt mondja, egy orvosnak akkor érné meg hálapénzmentesen dolgozni, ha a fizetése elérné az uniós átlagbér felét – így tehát kérdés, hogy a Bethesdában mennyit tudnak majd fizetni az orvosoknak.

A hálapénz eltűnése azonban valószínűleg nem csak bérkérdés: a rezidensek korábbi felmérése szerint az emberek két okból fizetnek hálapénzt: azért, hogy legyen választott orvosuk, illetve azért, mert attól félnek, anélkül nem kapnak normális ellátást. Amíg pedig ez a félelem nem múlik, valószínűleg kevesen mernek boríték nélkül menni bárhová.

Óriási vihart kavart az abortuszmentesség

Veszélyes úton indult el Lázár János - kommentálta a Társaság a Szabadságjogokért azt, hogy a fejlesztési pénzért cserébe az új szülészeti osztályon nem végeznek majd aboruszt. Zeller Judit programvezető korábban a hvg.hu-nak arról beszélt, ha az lesz az irány hogy az az intézmény kap fejlesztési pénzt, ahol nem végeznek abortuszt, létrejöhetnek olyan területek az országban, ahol megszűnik ez az ellátás, ami az önrendelkezéshez és az egészséghez való jogot korlátozhatja. Az ilyen forráselosztásból következhet az is, hogy az abortuszt végül a lepusztult kórházakban végzik el.

Bódis József azt mondja, egy egyházi kórháznak joga van kijelenteni, hogy nem végeznek abortuszt, ez a mai magyar társadalomképbe belefér. Kérdésünkre nem kell-e attól tartani, hogy a fejlesztési pénzekért cserébe a kormány máshol is abortusztilalmat kér, Bódis azt mondta, a támogatásért cserébe előírhatnak feltételeket, de bízik benne, hogy ez nem lesz határok nélküli. "A szolgáltató egészségügybe az abortusznak is bele kell férnie, ás lehetőleg nem lerobbant intézményekben."

Zeller Judit elismeri, a kormánynak legitim célja lehet az abortuszok számának csökkentése, azonban a nemzetközi mérések alapján kimondható, a szigorítás csak a biztonságos beavatkozások számát csökkentené. A TASZ szerint tájékoztatással, szexuális felvilágosítással és mindenki számára elérhető fogamzásgátló eszközökkel érhetné el a kormány a célját.

A Bethesda kórház főigazgatója, Velkey György azt mondta, számítottak rá, hogy tervük izgalmat fog okozni. A KDNP amúgy üdvözölte az abortuszmentességet, a kormány viszont hangsúlyozta, "jelenleg Magyarországon az abortusz szabályozása rendezett, ennek módosítását a kormány nem tervezi", a válaszukból pedig az sem volt leszűrhető, hogy a máshol is a fejlesztések feltételéül szabnák az abortuszmentességet.