Soha többet nem dolgozhatna gyerek közelében az, aki kis- vagy fiatalkorú ellen szexuális bűncselekményt követ el – ezt célozza egy, a tavaszi ülésszak legvégén beadott fideszes módosító javaslat. Például ha a bíróság elítéli most folyó ügyükben a bicskei gyerekotthon vezetőjét és a nevelőjét, akkor ők sem. Kérdés azonban, hogyan tudják nyilvántartani, kik nem kaphatnak többé állást, és ehhez az információhoz hogyan férhet hozzá a munkaadó. És miként lehet elérni, hogy aki ilyen bűncselekményt követ el, annak ügye a hatóságok elé kerüljön.

Túry Gergely

Most ugyanis előfordul, hogy „fű alatt”, közös megegyezéssel küldik el az érintetteket. Ez pedig azzal jár, hogy a következő munkáltató előtt homályban marad a múltja – mondja Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány létrehozója, aki a megválaszolatlan kérdésekkel együtt is üdvözli a tervezett szigorítást. A szakember állítását megerősíti a hvg.hu által megkérdezett iskolaigazgató is: közös megegyezés esetén valóban nem tudni, miért távozott valaki egy intézményből.

Egy neves iskola jobb helyzetben van, válogathat a jelentkezők közül, nyomon is követheti a pályafutásukat, egy kisebb, tanárhiánnyal küzdő intézményben viszont korántsem ilyen jó a helyzet

– mondják az érintettek. A helyzeten tehát az segíthetne igazán, ha minden eset eljutna a büntetőfeljelentésig, ezt viszont nem olyan könnyű elérni, mint a hatóságok által azonosított elkövetők örök eltiltását.

Míg Gyurkó úgy látja, hogy az intézmények saját érdekeik védelme miatt nem tesznek büntetőfeljelentést, az igazgató azt mondja: a vezetők akkor tudnak lépni, ha a szülő előbb be- vagy feljelentést tesz, vagy a nagy nyilvánosság – tehát szemtanúk – előtt történik valami. Amíg két ember között történt állítólagos cselekményről van szó, „addig minden pletyka”, aminek súlyos személyiségi jogi per is lehet a következménye.

Igazgató interjúalanyunk intézményében ilyen nem fordult elő, hangsúlyozta, ám még a rendszerváltás előtt tanúja volt annak, hogy táborozás alatt az egyik 11 éves kisfiúval kikezdett az üdülési központ vezetője. A gyerek elmenekült, de nagyon megviselték a történtek, estére 40 fokos láza lett. A szülők – hogy megússzák a vegzálást – nem tettek feljelentést, így a tanárok csak egy jelzéssel tudtak élni a megfelelő szervek felé, és soha többet nem mentek oda táborozni. A férfi a helyén maradt, pedig az esetet követően azt is kiderítették róla, hogy korábban fiúkollégiumot vezetett, ahonnan áthelyezték a gyerektáborba. Az igazgató azzal egyetért, hogy az ilyen típusokat örökre el kell tiltani a gyerekektől.

Túry Gergely

Gyurkó Szilvia tapasztalata szerint előfordul, hogy egy intézmény jelzi a problémát a gyámhivatalnak, de a gyerekvédelem mulaszt, és nem viszi végig az ügyet. Szexuális erőszakot érintő ügyeknél gyakran tapasztalható „alulreagálás”, mert azt feltételezik, hogy a gyerek nem mond igazat, csak kitalálja az egészet. És miközben több tanárt ítéltek már el, tudunk olyan esetről, ahol az egyelőre eljárás alatt álló pedagógus másik iskolában tanít. De volt egy nagyon furcsa eset Veszprémben is, ahol visszavették azt a tanárt, aki szexuális tartalmú üzenetekkel bombázta diákjait.

A nem világos határok kockázatai

A bejelentésnél vagy annak elmaradásánál nagy probléma, hogy sokan nem tudják, milyen esetben lehet szexuális erőszakról vagy visszaélésről beszélni. Egy szexuális tartalmú üzenet küldése bűncselekmény, de ezzel sokan nincsenek tisztában – mondja példaként Gyurkó. „Árnyalatnyi különbségeken sok múlik”, de alapvetően egyszerű a meghatározás: minden olyan tevékenység, mikor a felnőtt saját nemi vágyának kielégítésére használja a gyereket – szavakkal, tettekkel – szexuális erőszaknak számít.

Azt az igazgató is megerősíti, hogy nincsenek pontosan tisztában a cselekményekkel, ezt szerinte is tanítani kellene a tanároknak. Vannak ugyan módszertani füzetek, de az nem elég. Márpedig a pontosan nem ismert fogalmak miatt két gond lehet: vagy alul-, vagy túlreagálják a problémát az érintett személyek, intézmények. És akkor van egy olyan kérdés, aminek megítélése nagyon képlékeny, ez pedig a nevelő és tanuló kapcsolata. A tanár-diák viszony kérdése nagyon komoly probléma – mondja Gyurkó Szilvia.

Magyarországon nem nagyon van olyan középiskola, ahol ne merült volna fel tanár és diák szexuális vagy egyéb kapcsolata

– tapasztalta Gyurkó. Ha ilyet tapasztal, akkor jellemzően az iskola közös megegyezéssel megszünteti a munkaviszonyt, a tanár pedig – aki bizonyítottan nem érzékeli a felnőtt és gyerek közti határt – tovább dolgozhat egy másik intézményben. „Ezek nagyon nehéz helyzetek, fontos lenne, hogy a jogszabály lehetőséget adjon ennek a végigbeszélésére és kezelésére is.”

AFP / Rolf Remming,

Az általunk megkérdezett igazgató is azt mondja, így vagy úgy, de minden iskola érintett az ügyben, és nehéz eldönteni, hogy az ilyen kapcsolat milyen megítélés alá essen. Hiába szeret bele egy fiatal tanár vagy tanárnő a 17-18 éves diákjába, tudnia kell, hol a határ. A diák a viszony alatt érezheti úgy, hogy minden saját szándékai szerint történik, de 5-10 év múlva rájöhet, mégsem olyan pozitív történet ez. Bár vannak példák tanár-diák kapcsolatból kialakult boldog házasságokra is, az igazgató szerint úgy helyes, ha a tanár csak az érettségi után kis idővel közeledik az akkor már volt tanítványához. Ő az utólagos büntetés helyett a megelőzésre helyezné a hangsúlyt, a határokat a tanárképzésben kellene tudatosítani.

Csókolom, pedofil vagyok

Gond van tehát az esetek azonosításánál, és még nagyobb az elmaradás azok bejelentésénél. De hogyan tudná az állam garantálni, hogy a tervezett törvénytervezet szelleme szerint soha többé ne találjon gyerekek közelében munkát a bűncselekményen ért személy. Gyurkó Szilvia a fideszes javaslat szövege alapján azt valószínűsíti, az erkölcsi bizonyítványban szerepelhet majd az eltiltás ténye, így azt a munkaadó láthatja. Sok múlik a végrehajtási szabályokon, például azon, hogy a dolgozó felvételéről döntő személyt terheli-e titoktartási kötelezettség, vagy elmondhatja másnak, miért nem alkalmazza az illetőt. (És vajon felelősségre vonható-e, ha eltiltott személyt alkalmaz hanyagságból vagy tudatosan?)

„Ódzkodnék attól, hogy mindenki számára nyilvános legyen az adatbázis, ez olyan bűncselekménytípus, ami önbíráskodáshoz vezethet”

– figyelmeztet Gyurkó. A világon eltérő példák vannak a szexuális ragadozók nyilvántartására és annak nyilvánosságára. Amerikában csak a hatóságok és a munkaadók láthatnak rá, máshol az önkormányzatnál lehet érdeklődni költözés után, van-e veszélyes elem a környéken. A legdurvább szabály az, hogy a korábbi elítéltnek kell végigjárni az új szomszédságot, és figyelmeztetni arra, mit követett el.

Túry Gergely

Gyurkó szerint érdemes tisztán látni abban, hogy nem csak pedofilok követnek el gyerekkel szembeni szexuális visszaéléseket. Míg aktív, a nemi vágyaikat megélő pedofilok esetében életbevágó a szabályozás, hiszen akár 100-150 gyereket is megronthatnak, addig vannak olyanok is, akik úgy lépik át a határt, hogy valószínűleg nem teszik meg újra.

Ki érdemel enyhébb büntetést?

A foglalkozástól örökre eltiltást eddig is kimondhatta a bíró, de törvény nem kötelezte erre. Most annál marad fenn a bíró mérlegelési lehetősége, aki „csak” veszélyezteti a gyereket. Ott „különös méltánylást érdemlő esetben” nem tiltják el foglalkozásától. A javaslat tehát szigorodott, mutat rá Gyurkó, ugyanis az első szövegváltozatban még a különleges méltánylás mindkét verziónál szerepelt.

„Ez így jobb, csak a kérdés, hogy mi lehet a méltánylást érdemlő eset, és hogy ezek után a bírók kapnak-e külön képzést, hogy kellően érzékenyek legyenek, tudják, milyen szempontokat kell mérlegelni. Mindenesetre a lehetőség a jogszabály erejét gyengíti.”

A szakember úgy tudja, alkotmányossági szempontok miatt van szükség a kiskapura, a büntetőjog alapvető tézise ugyanis az, ha valaki elnyerte méltó büntetését, meghatározott idő után mentesül a következmények alól. Ha ez nincs benne, talán nehezen lenne védhető a szabály.

Túry Gergely

A változást összességében fontosnak tartaná. A szigorítás a Sipos-ügy után kezdődött: a parlament megszavazta, hogy a 18 évesnél fiatalabbak ellen elkövetett szexuális erőszak büntethetősége nem évül el. A jogszabály azonban nem ringathat abba a hamis illúzióba, hogy csak az lehet veszélyes, akinek ez a pedigréjében is szerepel – hangsúlyozza Gyurkó. A gyerekek ellen elkövetett szexuális visszaéléseknél óriási a látencia, a rejtve maradás. Az adatok szerint döntő részt családon belül vagy ismerősi körből bántalmazzák a gyereket, nagyon ritka, hogy olyan személlyel szemben indul eljárás, aki hatalmi viszonyban áll a gyerekkel. Őket az esetek jó részében az intézmények is „védik”, a szülők pedig gyakran kiszolgáltatottnak érzik magukat, és inkább úgy döntenek, azzal szolgálják a gyerekük érdekét, ha nem indítanak eljárást.