Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

A Debreceni Egyetemen vannak az orosz politikának szimpatizánsai, akik szerint a háború megengedett eszköz a mai európai politikában. Az intézmény orosz alapítványi támogatást is kapott, amely az oktatási együttműködés mellett a Kreml lépéseinek elfogadtatásán is dolgozik.

Szerdán újabb vádak érték a Debreceni Egyetem vezetését, látszik, hogy a Putyin díszdoktori címével indult zűrzavar csak további ügyeket hoz elő.

Az imázsromboló hírek sorából is kiemelkedik az, amelyről korábban a 24.hu számolt be, és amely szerint 15 millió forintos támogatást kapott az egyetem egy orosz alapítványtól egy 2016-ban kötött megállapodás alapján. A Russzkij Mir nevű alapítványt Oroszország azért hozta létre 2007-ben, hogy jó hírét vigye az orosz kultúrának. Ez a soft power politizálás tipikus eszköze – ez a módszer nem direkt propagandát folytat, hanem olyan lehetőségeket teremt, amelyekben az emberek mellesleg megismerkedhetnek egy ország kultúrájával, nyelvével, és ezáltal jóhiszeműek lesznek vele kapcsolatban.

Az ilyen orosz befolyásolásra máshogy tekint a világ, mint a német vagy éppen brit akciókra. A Kreml ugyanis információs hadviselést folytat, EU-s és amerikai országok belpolitikai folyamataiba szól bele, konkrét álhírekkel manipulálja a közvéleményt, és az információs hadviselést ugyanolyan fegyvernemnek tekinti, mint a tüzérséget.

A kérdés tehát az, hogy a Debreceni Egyetem orosz kötődése a Russzkij Mirhez mennyire tekinthető a kultúrközi pezsgés örömteli fejleményének, vagy a rosszindulatú befolyási kísérletek csírájának. (További szálak köti az egyetemet a Roszatomhoz Paks II. kapcsán, valamint a Tyumen Orvosi Akadémiához, a Belgorodi Mezőgazdasági Akadémiához, a szentpétervári ITMO Egyetemhez, a Moszkvai Állami Egyetemhez, az Orosz Állami Szociális Egyetemhez és a Chuvash Állami Egyetemhez.)

A Political Capital korábban megtartott konferenciáján egyértelműnek tűnt, hogy az oroszok minden országban kiválasztják a megfelelő eszközt annak érdekében, hogy elérjék céljaikat. Mindenhol a megfelelő és meglévő érzelmekre bazíroznak annak érdekében, hogy a propagandájuk célba érjen. A Debreceni Egyetemen Körösparti Péter, a DE Hallgatói és Doktorandusz Képviselet (DEHDK) elnökének szavai mindenesetre arra engednek következtetni, hogy az orosz propaganda értő fülekre talált. Putyint kitüntetni és díszpolgári címet adományozni neki nem gond, a Krím-félsziget annektálása nem probléma, sőt a háború sem, mert háborúval is el lehet venni területeket. A budapesti ukrán nagykövetség reagált is az elnök szavaira: eléggé kiakadtak.

A Debreceni Egyetem támogatásával valami nagyon nincs rendben

– mondja Hegedüs Dániel politológus, kutató a hvg.hu-nak. Érdemes szerinte ugyanakkor megkülönböztetni az orosz alapítványok tevékenységét mind időben, mind térben. Jóindulatú értelmezés szerint a Russzkij Mir alapvetően olyan célra lett létrehozva, mint a British Council vagy a Goethe Intézet: az anyaországi kultúra, nyelv terjesztése, népszerűsítése. A realistább megközelítés szerint viszont ennél több a cél: az orosz geopolitikai diskurzus részeként, az orosz birodalmi és imperialista érdekeket szolgálja az alapítvány.

Az ELTE-n indult, Debrecenben ütemet váltott

A Russzkij Mir, vagyis az „orosz tér” fogalma egyszerre történelmi, kulturális és vallási fogalom, mely egységes kulturális térnek tekinti a többek között Ukrajnát és Belaruszt is magában foglaló, a szláv ortodox kereszténység és a keleti szláv nyelvi közösség által jellemzett földrajzi területet. Az elgondolást egyébként az orosz ortodox egyház is képviseli, azzal a különbséggel, hogy sokkal diplomatikusabban és tapintatosabban kezeli a más országok, így Ukrajna szuverenitását is érintő doktrinát, mint az orosz állami szereplők.

A Russzkij Mir tevékenysége eltérő tartalmi hangsúlyokat kap a posztszovjet térségben és a nyugati partnerországok területén. Az utóbbi esetben inkább a tradicionális kultúrdiplomáciai tevékenységek dominálnak, és egy korlátozottabb, inkább a fenti, jóindulatú értelmezésnek megfelelő, soft power tevékenység jellemzi. Ugyanakkor az orosz kultúrával, nemzettel szimpatizálók közül nagyobb eséllyel lesznek az orosz politikával is szimpatizálók. Így ebből a körből már kikerülhetnek olyan személyek, akik klasszikus diplomáciai vagy gazdasági szempontból is fontos kapcsolatnak, erőforrásnak tekinthetők, és akik így akár az orosz titkosszolgálatoknak is felkelthetik az érdeklődését.

A Russzkij Mir 2009-ben jelent meg Magyarországon, ekkor az ELTE-vel kötött együttműködést. Hegedüs szerint itt még a teljesen klasszikus egyetemi együttműködésről beszélhettünk: tankönyvekhez való hozzáférés, könyvtári adatbázisok elérése, igazi kutatói kooperáció jellemezte az együttműködést.

A Debreceni Egyetemmel más a helyzet, az az időbeli dinamikák miatt már inkább politikai eset. A felek 2016-ban írták alá a támogatási szerződést, 2017 áprilisában nyílt meg az orosz központ, ingyenes orosznyelv-oktatás indul, és Vlagyimir Putyin is megkapja a díszpolgári címet. Hegedüs szerint ez utóbbi nagy eséllyel szintén központi politikai döntés eredménye lehetett, „meglepődnék, ha az egyetem saját akaratából történt volna”.

Árulkodó: magyar nyelvű adásra nincs szükség

Mindez annak tükrében lesz még érdekesebb, hogy az orosz állam titkosszolgálatai között a GRU (Felderítő Főcsoportfőnökség) dezinformációs fegyvernemet működtet, és minden EU-s tagállamban erőteljes aktivitást mutat. Ugyan az orosz szolgálatok Magyarországon is aktívan jelen vannak, ám az utóbbi években klasszikussá vált orosz információs hadviselés intenzitása akár egy regionális összehasonlításban is visszafogott, ugyanis nincs rá szükség, mert a kormány és az irányítása alatt lévő szervek is elég jó viszonyban vannak az orosz vezetéssel.

Például a nemrég az FBI célkeresztjébe került RT vagy SputnikNews gondosan ügyel rá, hogy a környező országokban legyen anyanyelvi adása. Nálunk nem, de nálunk a közmédia így is sokszor szó szerinti fordításban hozza ezen propagandaoldalak véleménycikkeit.

Az orosz befolyásolási kísérleteket hosszasan lehet sorolni az 2016-os amerikai választásokon át a francia elnökválasztásig. És most vasárnap jönnek a német szövetségi választások is. A német sajtót bejárta, hogy a digitális szavazattovábbító rendszer sérülékeny, gyakorlatilag nincs védelme – egy, a magyar BKK-botrányhoz hasonló etikus hacker leplezte le, hogy manipulálható. Az online rendszer nem érinti a választások végeredményét, amely a szavazatok manuális megszámlálásával alakul ki, de az előzetes, nem hivatalos eredményeket igen.

Ha például a populista AfD-nek nagyon más eredménye jönne ki a választás estéjén, mint az az előzetes közvélemény-kutatási adatok alapján feltételezhető lenne, azt többen úgy is értelmezhetik, hogy választási csalás történt – holott a valóságban egy orosz cybertámadás zajlott le. Végeredményben tehát a német választás és a demokratikus intézményrendszer legitimációját bizonytalaníthatja el egy ilyen akció.

Ilyen messzire ható problémák fakadnak a túlzottan erős és jó orosz kapcsolatokból.