Magyarországi látogatása alkalmából megkapja a Debreceni Egyetem díszpolgári címét Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az intézményt az sem zavarja, hogy erre Budapesten tud csak sor kerülni. A Civis Honoris Causa címet "kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet" kifejtő, valamint "munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával az egyetemet" segítő, illetve annak valamely "szervezeti egysége, az egyetem jó hírnevének erősítését" végző személyeknek lehet adományozni.

Az egyetemnek tehát volt gondja a kitüntetés indoklásával. Végül azt a magyarázatot adták, hogy Putyin jóvoltából az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks II. beruházásban.

A bejelentés után többen felháborodtak: egy olyan embert tüntetett ki az egyetem, akinek uralma alatt Oroszország a hazánkkal szomszédos Ukrajnát destabilizálja az ottani polgárháború szításával, annektálta a Krím-félszigetet, és emiatt nemzetközi szankciók léptek életbe Putyin elnök közvetlen munkatársai és kegyeltjei ellen. Oroszországban ezen túl súlyosan korlátozták a jogvédő civil szervezetek munkáját, külföldi ügynököknek bélyegzik őket. Újságírókat, ellenzéki politikusokat üldöznek, ölnek meg, az orosz politikai rendszer pedig már régóta autoriter, csak formailag nevezhető demokratikusnak.

Putyinnal, Pakssal egy az utunk

Az egyetem döntését az egyetemi Szenátusnak is jóvá kellett hagynia (évente két személy kaphat díszpolgári címet). Innen igyekeztünk további információkat szerezni. Elértük Hajdu Márton TTK HÖK-elnököt, aki annyit mondott, titkos szavazás volt, nem tudja, milyen arányban voltak az igenek vagy a nemek. És azt is elmondta, nem akar véleményt mondani a cím odaítélésről, a döntés megszületett, ő viszont inkább a gólyatábori szervezésre koncentrál inkább.

Jóval beszédesebb volt nála Körösparti Péter, a DE Hallgatói és Doktorandusz Képviselet (DEHDK) elnöke, aki szintén a Szenátus tagja. Elektronikus szavazás történt beszámolója szerint, ami akkor hasznos, ha nem akarják a 70 fős szenátust összehívni. Ekkor egy titkos jelszavas hozzáféréssel működő elektronikus felületen szavaznak a szenátusi tagok. Született egy előterjesztés, majd következett a szavazás, amiről Körösparti nem tudja, titkos volt-e vagy nem.

Ő igennel szavazott, és úgy tudja, 90 százalék volt az igenek aránya. Kérdésünkre, hogy nem lát-e problémát Vlagyimir Putyin kitüntetésében, azt válaszolta, nem, semmit. Putyin nem szerepel a háborús bűnösök listáján, és most tesz az egyetemért valamit, erről szól a díj. A paksi bővítés egy beruházás, vagyis munkahelyteremtés. Szerinte most a paksi bővítés a tény, ha jövőre más lesz kormányon, és lefújja a beruházást, akkor az lesz, de most egyelőre úgy áll a dolog, hogy lesz beruházás.

Nem Putyin politikai tevékenységéről szavazott az egyetem, mondja Körösparti, amiről neki megvan a véleménye, de Putyint megválasztották az emberek, "most ez így van". Igen, de mégis csak annektálta a Krím-félszigetet, vetjük közbe, de az mindig is az oroszoké volt, válaszol erre a DEHDK elnöke, nem csoda, ha visszakérték az ukránoktól.

Enyhe kifejezésnek tűnik ez, elvégre háború van és volt Kelet-Ukrajnában, a szakadárokat az oroszok támogatják, vetjük közbe, de Körösparti szerint háborúval is el lehet venni egy területet. A doktorandusz képviselet elnöke kérdésünkre válaszolva azt mondja, egyetért a Krím-félsziget elfoglalásával, és nem ért egyet az ukrán kormány támogatásával – az ukránok most csak színészkednek, rögtön kihirdetik a nyelvtörvényt, ahogy lehetséges lesz, "el kell menni Kárpátaljára", megnézni, mi a valóság. Itt olvashat Köröspartiról kicsit bővebben, és arról, hogy mit fog tenni a HÖOK-elnöki irodájában függő Horthy-képpel.